160421. lajstromszámú szabadalom • Szakaszoló érintkező rendszer

160421 3 4 arányainak megválasztásával elérhető, hogy az egyes érintkezési felületek egymás után vegyék fel az érintkezést úgy, hogy az érintési vonalaknak az állóérintkező ék alakú pályáján történő felcsúszásakor mindig csak az adott érintési vonalakhoz tartozó érintkezőrugók által létrehozott súrlódó erőket kelljen legyőzni. A találmány szerinti szakaszoló érintkezőrendszer egyes kiviteli alakjait és működését a:~ 1—15. ábrákon mutatjuk be. Az 1. és 2. ábrán a szakaszoló elváló oldali érintkezőrendszere látható metszetben, illetve oldalnézetben. A 3., 4. és 5. ábrák a bekapcsolás egyes fázisait szemléltetik vázlatosan. A 6. ábra a bekapcsolás egyes fázisaiban fellépő ellenerőket mutatja a tengelyfordulási szög függvényében. A 7. ábrán összehasonlítás céljából bemutatjuk egy hagyományos érintkezőrendszer bekapcsolási ellenerőszükségletének «változását. A 8. ábra a forgásponti oldal érintkezőrendszerének a kialakítását mutatja oldalnézetben. A 9. és 10. ábrán a szakaszoló egy fázisának teljes oldalnézeti és felülnézeti képe látható. A 11., 1.2. és 13. ábrák különféle profilidom alakzatok esetén mutatják az érintkezőrendszer kialakítását A 14. ábra a szakaszoló kések körül kialakuló mágnestér alakját szemlélteti vázlatosan, valamint a mágnestér által a késre ható erők irányát mutatja. A 15. ábra a késekhez felhasználható profil idomok általánosított megfogalmazásához szemléltető vázlat. A találmány szerinti érintkezőrendszer egyik lehetséges megoldása az 1. és 2. ábrán látható. Az 1 támszigetelőre van felerősítve a lemezből készült 2 állóérintkező, melynek tulipán lalakúra meghajlított 3 szára van. A tulipán 3 szárait kívülről 4 lemezrugó fogja össze, amely előfeszített állapotban van. 5 szakaszolókések 40—160°-os szarnyílású L-idomból vannak kialakítva. Az idom két szára és a 2 állóérintkező között az a és b érintkezési vonalak mentén vonalérintkezés jön létre. A harmadik vonalérintkezés az L-idom c gerincénél az idom külső palástja és a 3 tulipánérintkezőik között alakul ki. Az 5 késeiket a spirál 6a rugók szorítják össze egy adott Fi alapnyomással (3. álbra). A 6a és 6b rugók 7 tengelye az 5 késeken levő furatokban laza illesztéssel helyezkedik el. A leírt szerkezeti kialakítással késenként, három vonalérintkezési hely alakul ki, ezáltal az egy érintkezési vonalra jutó hoteljesítmény az egy érintkezési helynél létrejövő értékkel szemben bizonyíthatóan kilenced részre csökken. Ez ad lehetőséget a zárlati szilárdság növelésére. Az érintkezőrendszer működését és a bekapcsolási folyamat egyes fázisait a 3., 4. és 5. ábrák szemléltetik. A 3. ábra azt a pillanatot mutatja, amikor az a érintési vonalak felcsúsztak az állóérintkező ék alakú pályájáról az érintkező felületére. Ekkor csak a 6a rugók által létesített súrlódó erőt kell legyőzni. Ennek nagyságát a 6. ábrán az at

szöghöz tartozó erőérték mutatja. Ezt az teszi lehetővé, hogy a kések furataiban levő 7 rugó tengely laza illesztéssel van illesztve, ezáltal az a érintési vonalaknak az ék alakú pályán történő felcsúszásakor lehetőséget adunk a késeknek a kisméretű (1—2 mm) oldalra billenésre. Amikor az a érintési vonalak már az álló érintkező felületén csúsznak, a bekapcsolási erőszükséglet lecsökken. A 4. ábrán a b érintési vonalak csúsztak fel az állóérintkező ék alakú pályáján. A bekapcsolási erőszükséglet a 6. ábra szerint az a? szöghöz tartozó értékű. Ekkor az ék alakú pályán létrejött súrlódó erőket az előzőkben leírt laza illesztés következtében csak a 6b rugók által létesített nyomás hozza létre. A 2 állóérintkező és az 5 kések méretarányai úgy vannak megválasztva, hogy ekkor a 3 tulipán érintkező és a c érintési vonal még ne vegye fel az érintkezést. Az 5. ábra a teljesen bekapcsolt helyzetet mutatja. Ekkor a c érintési vonalak a 3 tulipán érintkezők közé hatoltak és a 4 lemezrugó F2

nagyságú érintkezőnyomást létesít a 3 tulipán érintkező és a szakaszoló 5 kés palástján létesített c érintkező vonal között. Az F2 érintkezőnyomás reakcióereje az a és b érintési vo-Fi nalak érintkezőnyomását egyenként Fi -f- —— értékűre növeli. A 6. ábrán a harmadik érintési vonal első érintési pillanata az «3 szögnél van. Tehát az a és b érintési vonalak érintkezőnyomását két lépésiben állítjuk elő: először a spirál 6 rugókkal Fi nagyságú alapnyomást létesítünk, majd a 4 lemezrugónak a 3 tulipán érintkezőn létrehozott F2 nyomásból származó „járulékos" nyomással megnöveljük Fi értékét. A fentiek alapján lehetőség nyílik a bekapcsolási erőszükséglet csökkentésére, mégpedig úgy, hogy az Fi alapnyomást kedvezően kis értékre állítjuk be, — melynél a bekapcsolási erőszükséglet még hajtás szempontjából elfogadható értékű, — majd az F2 erő reakcióerejével megnöveljük. az a és b érintkezési vonalak mentén érintkezőinyoimást. Az így kialakított érintkezőrendszer bekapcsolási erőszükségletének változását a 6., míg egy hagyományos elrendezésű szakaszolóét ia 7. ábra miutatja.A két ábra összehasonlításából láthetó, hogy a hagyományos érintkezőrendszerrel ellátott szakaszolónál egyetlen nagy „csúcserő" lép fel és a hajtást 10 15 20 25 SŰ 35 40 45 50 55 60 2