160407. lajstromszámú szabadalom • Túláramvédelem iránymeghatározással

160407 4 hozzá és a közbenső váltóval párhuzamosan két, egymással szembekapcsolt Zener-diódán át egy további közbenső váltót — mely teljesen azo­nos az elsővel — kapcsolunk, mindkét közbenső váltó szekundér feszültségét — melyek egy- 5 másból-kiivonódnák — diódán át egyenirányíí­juk, korlátozzuk és ezután kiértékelő triggerhez vezetjük. Egy további közbenső váltóval pár­huzamosan, melyhez az ellenőrzendő áramot ve­zetjük, terhelőellenáülás, ehhez pedig fázistoló io van csatlakoztatva. Ebből a kapcsolástechnikai' alapból -. olyan irányrelé alakítható ki,, amelynek zárási és ki­oldási tartománya a szükségnek megfelelően 15 állítható be, kibőivíthető, vagy csökkenthető. Az irányrelé mérési helyzetének közepe továbbá a szükségnek megfelelően elforgatható. Ezek az előnyök különösen az impedancia védelem szá­mára fontosak, minthogy így minden adott 20 üzemi impedanciához alkalmazkodni lehet. Így a beállításnál nem kell tekintettel lenni a meg­szólalási, illetve működési impedanciának az üzemi impedanciára. Ezáltal a hibás kioldásokat különösen kisterhelésű zárlatoknál biztonsággal 25 elkerülhet jóik. Azzal, hogy az összehasonlító feszültség nagy­ságától függetlenül a kivonóan összekapcsolt közbenső váltók szekunder oldalán csak a 2 o Zener-diódák zenenfeszültségétől függő különbö­zeti feszültség válik hatásossá, nagy feszültség­érzékenységet és a holt zóna nagy mértékű re­dukálását érjük el, ehhez kevés szerkezeti ele­met használunk fel és pótlólagos stabilizálási 35 veszteségek sem következnek be. Ezenfelül fe­leslegessé válik analóg feszültségerősítők be­iktatása. A találmány szerinti megoldást rajz segítsé­gével egy kiviteli példán közelebbről is meg- 40 magyarázzuk. A rajz az irányrelé kapcsolási vázlatát szemlélteti. Az ellenőrzendő J áramot az 1 közbenső vál­tához, az irányimegihatározáslhoz szükséges U 45 feszültséget pedig a 2 közbenső váltóhoz vezet­jük hozzá. A 2 közbenső váltóval párhuzamosan az egymással szembekapcsolt 4 és 6 Zener-dió­dákon át a 3 közbenső váltó, — amely felépí­tésében a 2 közbenső váltóval megegyezik — 50 van kapcsolva. A 2 és 3 közbenső váltók sze­kunder feszültségeit, amelyek egymásból kivo­nódnak, a 6 dióda egyenirányiítja és korlátozza. Ezután a feszültség a 7 kiértékelő triggerhez jut. 55 A 7 kiértékelő trigger kimenete a 8 ÉS-kapu­áramkör bemenetére csatlakozik. Az 1 közbenső váltó szekunder tekercsével párhuzamosan van kapcsolva a 9 terhelőellenállás és a 10 fázis­toló, amelynek hatása beállítható. A 10 fázis- 60 toló után van a 11 határolóiokozat kapcsolva és ehhez csatlakozik a beállítható 12 kiértékelő trigger. A beállítható 12 trigger kimenete a 8 ÉS-kapuáramkör másik bemenetéhez van kap- 6E csolva. A 10 fázistoló egyik kimenete és a 7 ki­értékelő trigger egyik bemenete közé van a 13 kompenzáló szerv kapcsolva. A 8 ÉS-kapu­áramkör után van kapcsolva a 14 impulzus­formáló. Ez egy késleltetőfokozatra hat, amely a 1,5 kondenzátorból, a 16 monostabil billenő­fokozatból, a 17 beállítóellenállásból, a 18 VAGY-kapuáramkörből és a 19 negátorból áll. A 18 VAGY^kapuáramkör kimenetére 20 nega­tor csatlakozik. A J mérőáramot az 1 közbenső váltó a 9 ter­helőellenállással arányos mérőifeszültséggé ala­kítja át. Ez a szinusz alakú mérőfeszültség a szabályozható 10 fázistolóban l®0°-kal fázis­ban eltolható, hogy a kioldótartományt a háló­zati konfigurációhoz alkalmazhassuk. A 11 korlátozó fokozat a pozitív félhullámot kiszűri és a rákövetkező beállítható 12 kiérté­kelő triggert nagy túláramok esetében a túl­terheléstől megvédi. A 12 kiértékelő triggerrel a túláram nagysága •— melynél a védőberende­zésnek működnie kell — beállítható. Az utána­kapcsolt 8 ÉS-Jsapuáramkör csak akkor ad jelet, ha a feszültségág jele jelen és a szükséges fázishelyzetben van. Függetlenül az U összehasonlító feszültség nagyságától, a kivonóan összekapcsolt 2 és 3 közbenső váltók szekundér oldalán a 4 és 5 Zener^diódáknak csak a zener-ifeszültségtől füg­gő különbözeti feszültsége válik hatásossá. Ez^ zel az intézkedéssel nagy feszültségérzékenysé­get és a holt zóna erős redukálását kevés szer­kezeti elemmel és járulékos stabilizáló veszte­ségek nélkül érjük el. Ezen felül feleslegessé válik az analóg feszültségerősítők beiktatása. A 6 dióda a stabilizált összehasonlító feszült­séget egyenirányítja és az utánakapcsolt 7 ki­értékelő trigger védelmére korlátozza. A 7 ki­értékelő trigger a szinusz alakú összehasonlító feszültséget derékszögű impulzusokká alakítja át. Abból a célból, hogy nagy túláraimoknál na­gyobb feszültségérzékenységet és egyidejűleg üzemi esetben nagyobb hiba elleni biztonságot érjünk el, a 13 kompenzáló szemv a kiértékelő trigger megszólalási küszöbét egészben az alsó határértékig a túláramtól függően fordítva, fordítva arányosan csökkenti. A 8 ÉS-kapuáramkör a 7 és 12 kiértékelő triggerek összefoglalt impulzusai az impulzus­erősítés céljából egy 14 Sahmitt-triggerhez van­nak hozzávezetve. Ennek kimenőjele egy be­menetében késleltetett időtaghoz kerül. A 14 Schmitt-trigger kimenőjele a 19 negátorhoz ke­rül és a 15 kondenzátor által tűimpulzusra át­alakítva jut el a 16 monostabil bülenafokozatra, amelyet a tűimpulzus gerjeszt. Ezáltal a 18 VAGY-kapuáramkör egyik bemenetére jel ke­iül. A nyugalmi helyzetben a 19 negator által leadott jel a 14 Schmitt-trigger kimenőjelének 2

Next

/
Thumbnails
Contents