160407. lajstromszámú szabadalom • Túláramvédelem iránymeghatározással
160407 4 hozzá és a közbenső váltóval párhuzamosan két, egymással szembekapcsolt Zener-diódán át egy további közbenső váltót — mely teljesen azonos az elsővel — kapcsolunk, mindkét közbenső váltó szekundér feszültségét — melyek egy- 5 másból-kiivonódnák — diódán át egyenirányííjuk, korlátozzuk és ezután kiértékelő triggerhez vezetjük. Egy további közbenső váltóval párhuzamosan, melyhez az ellenőrzendő áramot vezetjük, terhelőellenáülás, ehhez pedig fázistoló io van csatlakoztatva. Ebből a kapcsolástechnikai' alapból -. olyan irányrelé alakítható ki,, amelynek zárási és kioldási tartománya a szükségnek megfelelően 15 állítható be, kibőivíthető, vagy csökkenthető. Az irányrelé mérési helyzetének közepe továbbá a szükségnek megfelelően elforgatható. Ezek az előnyök különösen az impedancia védelem számára fontosak, minthogy így minden adott 20 üzemi impedanciához alkalmazkodni lehet. Így a beállításnál nem kell tekintettel lenni a megszólalási, illetve működési impedanciának az üzemi impedanciára. Ezáltal a hibás kioldásokat különösen kisterhelésű zárlatoknál biztonsággal 25 elkerülhet jóik. Azzal, hogy az összehasonlító feszültség nagyságától függetlenül a kivonóan összekapcsolt közbenső váltók szekunder oldalán csak a 2 o Zener-diódák zenenfeszültségétől függő különbözeti feszültség válik hatásossá, nagy feszültségérzékenységet és a holt zóna nagy mértékű redukálását érjük el, ehhez kevés szerkezeti elemet használunk fel és pótlólagos stabilizálási 35 veszteségek sem következnek be. Ezenfelül feleslegessé válik analóg feszültségerősítők beiktatása. A találmány szerinti megoldást rajz segítségével egy kiviteli példán közelebbről is meg- 40 magyarázzuk. A rajz az irányrelé kapcsolási vázlatát szemlélteti. Az ellenőrzendő J áramot az 1 közbenső váltához, az irányimegihatározáslhoz szükséges U 45 feszültséget pedig a 2 közbenső váltóhoz vezetjük hozzá. A 2 közbenső váltóval párhuzamosan az egymással szembekapcsolt 4 és 6 Zener-diódákon át a 3 közbenső váltó, — amely felépítésében a 2 közbenső váltóval megegyezik — 50 van kapcsolva. A 2 és 3 közbenső váltók szekunder feszültségeit, amelyek egymásból kivonódnak, a 6 dióda egyenirányiítja és korlátozza. Ezután a feszültség a 7 kiértékelő triggerhez jut. 55 A 7 kiértékelő trigger kimenete a 8 ÉS-kapuáramkör bemenetére csatlakozik. Az 1 közbenső váltó szekunder tekercsével párhuzamosan van kapcsolva a 9 terhelőellenállás és a 10 fázistoló, amelynek hatása beállítható. A 10 fázis- 60 toló után van a 11 határolóiokozat kapcsolva és ehhez csatlakozik a beállítható 12 kiértékelő trigger. A beállítható 12 trigger kimenete a 8 ÉS-kapuáramkör másik bemenetéhez van kap- 6E csolva. A 10 fázistoló egyik kimenete és a 7 kiértékelő trigger egyik bemenete közé van a 13 kompenzáló szerv kapcsolva. A 8 ÉS-kapuáramkör után van kapcsolva a 14 impulzusformáló. Ez egy késleltetőfokozatra hat, amely a 1,5 kondenzátorból, a 16 monostabil billenőfokozatból, a 17 beállítóellenállásból, a 18 VAGY-kapuáramkörből és a 19 negátorból áll. A 18 VAGY^kapuáramkör kimenetére 20 negator csatlakozik. A J mérőáramot az 1 közbenső váltó a 9 terhelőellenállással arányos mérőifeszültséggé alakítja át. Ez a szinusz alakú mérőfeszültség a szabályozható 10 fázistolóban l®0°-kal fázisban eltolható, hogy a kioldótartományt a hálózati konfigurációhoz alkalmazhassuk. A 11 korlátozó fokozat a pozitív félhullámot kiszűri és a rákövetkező beállítható 12 kiértékelő triggert nagy túláramok esetében a túlterheléstől megvédi. A 12 kiértékelő triggerrel a túláram nagysága •— melynél a védőberendezésnek működnie kell — beállítható. Az utánakapcsolt 8 ÉS-Jsapuáramkör csak akkor ad jelet, ha a feszültségág jele jelen és a szükséges fázishelyzetben van. Függetlenül az U összehasonlító feszültség nagyságától, a kivonóan összekapcsolt 2 és 3 közbenső váltók szekundér oldalán a 4 és 5 Zener^diódáknak csak a zener-ifeszültségtől függő különbözeti feszültsége válik hatásossá. Ez^ zel az intézkedéssel nagy feszültségérzékenységet és a holt zóna erős redukálását kevés szerkezeti elemmel és járulékos stabilizáló veszteségek nélkül érjük el. Ezen felül feleslegessé válik az analóg feszültségerősítők beiktatása. A 6 dióda a stabilizált összehasonlító feszültséget egyenirányítja és az utánakapcsolt 7 kiértékelő trigger védelmére korlátozza. A 7 kiértékelő trigger a szinusz alakú összehasonlító feszültséget derékszögű impulzusokká alakítja át. Abból a célból, hogy nagy túláraimoknál nagyobb feszültségérzékenységet és egyidejűleg üzemi esetben nagyobb hiba elleni biztonságot érjünk el, a 13 kompenzáló szemv a kiértékelő trigger megszólalási küszöbét egészben az alsó határértékig a túláramtól függően fordítva, fordítva arányosan csökkenti. A 8 ÉS-kapuáramkör a 7 és 12 kiértékelő triggerek összefoglalt impulzusai az impulzuserősítés céljából egy 14 Sahmitt-triggerhez vannak hozzávezetve. Ennek kimenőjele egy bemenetében késleltetett időtaghoz kerül. A 14 Schmitt-trigger kimenőjele a 19 negátorhoz kerül és a 15 kondenzátor által tűimpulzusra átalakítva jut el a 16 monostabil bülenafokozatra, amelyet a tűimpulzus gerjeszt. Ezáltal a 18 VAGY-kapuáramkör egyik bemenetére jel keiül. A nyugalmi helyzetben a 19 negator által leadott jel a 14 Schmitt-trigger kimenőjelének 2