160375. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítetlen alkoholok izomerizálására telítetlen karbonilvegyületekké

3 160375 4 Abban az esetben, ha Rí és R2 együtt egy kétértékű csoportot, például adott esetben szubsztituált pentametiléncsoportot alkotnak, /5-etüénkötést tartalmazó karbonilvegyület is keletkezhet a gyűrűben, levő kettőskötéssel. A találmány szerinti eljárásban alkalmazóit oxigén rendszerint molekuláris oxigén, és tisz­ta oxigén, levegő vagy oxigént tartalmazó gáz­elegy alakjában lehet, de felhasználhatók oxi­gént in situ felszabadító rendszerek is. A molekuláris oxigént rendszerint buboré­koltatással juttatjuk be a közegbe. Az oxigén jó eloszlatására a reakcióközegben a gázt fino­man elosztva vezethetjük be, vagy keverést al­kalmazhatunk. A találmány szerinti oxidációt adott esetben oldószer jelenlétében hajthatjuk végre. Oldó­szerként általában a katalizátorral és a reagáló anyagokkal szemben kémiailag iners vegyüle­teket használunk. Alkalmasak különösen az ali­fás aliciklikus és aromás szénhidrogének és klórozott szénhidrogének, az éterek és az ami­dok. Abban az esetben, ha oldószer jelenlétében egy kellően illékony etilénkötést tartalmazó al­koholt oxidálunk, ezt az alkoholt gáz alakban juttathatjuk be a reakció lejátszódásához szük­séges hőmérsékletre melegített reakcióközegbe, amely az oldószert és a katalizátort tartalmaz­za. A hőmérséklet állandó értéken tartására desztillációt végezhetünk a reakciótermékek képződésének ütemében. A reakcióhőmérséklet általában 50—200 °C, előnyösen 100—200 °C. A nyomás az atmoszfé­rikus nyomásnál kisebb, azzal egyenlő vagy nagyobb lehet. Gazdasága okokból előnyösen 100 átírnál kisebb nyomást alkalmazunk. A találmány szerinti eljárásban használható katalizátorok lényegében az 5—7. csoportbeli átmeneti fémek szervetlen vagy szerves szár­mazékai; a legjobb hozamok elérésére előnyö­sen a vanadium, nióbium, molibdén, volfrám és rénium származékai használhatók. Alkalma­sak többek között a balogenidok, kalkoigenidok, kalhalogenidok, niitrozokLoridok, nitrozilha­logenidok, oxigéntartalmú szervetlen savak sói, mint a szulfátok, nitrátok, foszfátok, karboná­tok, arzenitek, arzénatok, permanátok, perklo­rátok, szulfitok, nitritek, az 5—7. csoportbeli átmeneti fémek más fémekkel alkotott vegyes sói, alifás, dkloalifás és aromás savak sói, mint az acetátok, propionátok, sztearátok, benzoátok, oxalátok, szukcinátok, szulfonátok, tartarátok, citrátok, szalicilátok, naftenátok, az 5—7. cso­portbeli átmeneti fémek alkoholátjai és feno­látjai. Ezek a sók, alkoholátok és fenolátok oxigén­tartalmú fémes kationok sói is lehetnek, mint a vanádilsók és a molibdenilsók. A fent említett fémek egyéb szervetlen és szerves vegyületeiként megemlíthetők e fémek savszármazékainak sói és észterei, mint a va­nadate*, niohátok, tantálatok, molibdátok, volírámátok, renátok, az analóg per-, poli-, or­to-, méta-, piro-, táo- és halogenovegyületek, a vegyes sók és észterek, mint a volframovana­dátok, foszformolibdátok, tantaloniobátok, cir-5 konovolframátok, moKbdenocitrátok, -formiá­tok, -laktátok, -mialeátok, -mukátok, -oxalátok, -kinátok, -szaeharátok, -tartarátok és -volfra­mátok, alkalmasak továbbá a kelátok, például az aeetilacetonátok, adott esetben például alá-10 fás vagy oikloialifás csoportokkal vagy halogén­atomokkal szubsztiituálva, a benzoilacetonátok, glioximátok, kinolinátok, szalicilaldehidátok, benzillhidröxamátok, az etiléndiaamin származé­kali, a bipiridil- a,a'-származékok, az o-nitrozo-15 fenol-, /?-nitrozo>naftol-, szalicilaldimidin- és porfirinszármazékok, felhasználhatók továbbá fémek és férnsók komplex vegyületei például szénmonoxáddal, monoolefinekkel, diolefinekkel, poliolefinekkel, aoetüénszármazékokkal, ciklo^-20 pentadienilvegyületekkel, ammóniával, ciani­dokfcaí, tercier nitrogénbázisokkal, foszfinüikkal, arzinokkal, sztibinekkel, nitrilekkel, felhasznál­hatók ezenkívül szerves fémvegyületek, mintáz alkilf érnek. 25 A találmány szerinti eljárásban különösen előnyösen használhatók azok a katalizátorok, amelyek a következő csoportok együket tartal­mazzák: 30 —M=0 III —O—M=0 IV _M-0= V —O—M-0= VI — ezekben a képletekben M fématomot jelent, 35 amely a többi atomhoz egy vagy több ionos vagy kovalens kötéssel kapcsolódhat •—. Ezek közé a katalizátorok közé tartoznak a fémoxi­dok, a fémek oxosavainak sói és észterei, az oxigéntartalmú fémionok sói, továbbá a kelá-40 tok, például a /5-diketonok származékai. A katalizátor hatóanyagát alkotó fémszárma­zék hordozóanyagra lehet leválasztva. Alkalmas hordozókként megemlíthetjük például az aktív 45 alurnínumoxidot és sziliciumdioxidot, a horzsa­követ, a fullerföldet, a kovaföldet és az aktív­szenet. A katalizátor fémtartalma a reakciókeverék 50 súlyára számítva 0,0001—5%, előnyösen 0,5— 2%, lehet. A katalizátor oldható vagy oldhatatlan lehet a reakciófceverékben. Hozzáadhatunk kismeny-55 nyiségben egy kokatalizátort vagy aktivátort is. Kokatalizátorként például megemlíthetjük az alkoholokat, Lewis-bázisokat, mint az ammó­nia, aminők, foszflinok, arzinok, sztibinek és bizmutinok, az adott reakciókörülmények ko­g0 zött Lewis-bázist felszabadító vegyületeket, mint az ammóniumsók. Fölös mennyiségben al­kalmazott kokatalzátor olykor hátrányos a ho­zam szempontjából. A kokatalizátor optimális mennyisége a kokatalizátor és a katalizátor ter­§5 mészete szerint változik. 2

Next

/
Thumbnails
Contents