160361. lajstromszámú szabadalom • Kevertágyas ioncserélő regeneráló berendezés

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. III. 02. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL (PA—-1056) Közzététel napja: 1971. X. 15. Megjelent: 1973. IV. 30. 160361 Nemzetközi osztályozás: C 02 b 1/76; B 01 j 1/04; B 01 d 15/00 Pajor Bertalan oki. vegyipari gépészmérnök, Bunna Győző oki. vegyipari gépész szaktechnikus, Budapest Kevertágyas ioncserélő regeneráló berendezés Hőerőművi vízelőkészítésnél a sótalanított víz előállítására leghatékonyabb berendezések a kevertágyas ioncserélők. A vízben levő különböző töltésű ionokat az ioncserélő tartályokban elhelyezett andon és kationcserélő töltetek segít- 5 ségével lehet kivonni. A kimerült anioneserélő töltet regenerálása lúggal, a kationcserélő töltet regenerálása pedig savval történik. A regenerálási folyamatok elvégzéséhez a különböző ioncserélő tölteteket fajsúlykülönbségüik és io szemcseméretkülönbségük alapján szét kell választani. A szétválasztási művelet után a K ka^ tioncserélő töltet a tartály alsó részében, az A anlioncserélő töltet pedig az 1. ábrán látható módon a kataiomcserélő töltet feletti tartály- 15 részben helyezkedik el. Az eltérő minőségű töltetek regenerálása az eddig alkalmazott eljárás szerint két, a regeneráló oldatok elosztását biztosító réselt szűrő- 20 fejekkel ellátott csőrendszerrel történt. Az egyes csőrendszerek a különböző töltetek felső határoló felületein kerültek elhelyezésre az ioncserélő edény hossztengelyére merőleges síkban. Az anioneserélő töltet feletti csőrend- 25 szerrel történt a Mgbevezetés ill. elosztás, a katüoneserélő töltet felett elhelyezett csőrendszerrel pedig a sav bevezetés ill. elosztás. Az oldatok áramlása mindkét esetben felülről lefelé történt, természetesen a-lúggal való rege- 30 2 nerálást egy mosási művelet követte és csak ezután történt a sav bevezetése a tartályba. Az ily módon kialakított és beépített csőrendszerek az üzemeltetéssel és regenerálással kapcsolatos folyamatokkal elkerülhetetlenül fellépő, töltetmozgással járó mechanikai igénybevételeknek nem tudtak ellenállni. Az említett töltetmozgás így a csőrendszerek leszakadását és az egyes csövek elgörbülését ill. törését eredményezte (Borsodi és Visontai Hőerőmű). A mechnikai alkalmatlanság mellett hiányossága a csőrendszereknek, hogy nem biztosították a regeneráló oldatok tökéletes eloszlását az egyes töltetek egész keresztmetszetére, mivel az egyes csőrendszerekre ráépített kis számú (25—30 db) szűrőfejen keresztül történt az oldatok elosztása. Az eddig alkalmazott regeneráló rendszer további hátránya, hogy az áramlás zavarásával akadályozta a regenerálási műveleteket megelőző szétlöbegtetési folyamatot, így a különböző minőségű töltetek tökéletes szétválasztása nem történhetett meg. A csőrendszer áramlást zavaró és a szabad töltetmozgást akadályozó hatása jelentkezik a regenerálás után következő (levegő befúvatással történő) összekeverési műveletnél, mely szintén a csőrendszerek leszakadását, az egyes csövek elgörbülését, közvetve pedig az ioncsere hatásfokának.. leromlását eredményezi. 160361