160345. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kéntartalmú 2-metil-piridinszármazékok előállítására

19 • Azokat a kiindulási anyagokat, melyekben R11 L képletű csoportot jelent, például .úgy állíthat­juk elő, hogy olyan vegyületből, mely a fenti L képletű csoport helyett N képletű csoportot tar­talmaznak, vizet, halogénhidrogént vagy alkoholt vonunk el. (a fenlfci képletben V halogénatomot, —OH vagy alkoxi-csoportot jelent.) e) A találmány tárgyát képező eljárás szerint a (Vila) általános képletű 2-metil-5-metil-tio-jme­til-piridmj szármaizékofcat — mely vegyületek 4' helyzetben valamely —NR3 R 4 aminocsoporttá átalakítható csoportot tartalmaznak — valamely (VIII) általános képletű aminnal kezelve olyan (I) általános képletű piridin-származékot álUthatunk elő, melyben R2 valamely —CH 2 NR 3 R 4 csoport helyett áll. Kiindulási vegyületként elsősorban olyan vegyületeket alkalmazhatunk, melyben a Z csoport valamely halogénatomot, előnyösen Cl-t, Br-t vagy J-t tartalmaz, vagy valamely szul­foxi-csoportot, így olyan (III) általános képletű vegyületet, amelyben Y jelentése valamely szulfo­xi-csoport, előnyösen p-toluol-szulfoniloxi-cso­port. Előnyösen alkalmazható (VIII) általános képle­tű aminokra példaként a következőket említhet­jük meg: metil-amiin, dimetilaimin, etilamin, di­etilamin, benzilamin, pirrolidin, piperidin, dime­tilamino-etil-amin, dietü-amino-etil-amin. A szóban forgó foganatosítás mód szerint a reakciót például úgy valósíthatjuk meg, hogy va­lamely 4-halogén-metil-3-hidroxi-2-metil-5-meíil -tio-metil-piridint valamely alkalmas oldószer­ben, például valamely alkoholban, így etanolban vagy valamely szénhidrogénben, így benzolban az említett aminmal reagáltatunk. Általában a reakciót nagy hőmérsékleten, előnyösen az oldó­szer visszafolyatási hőmérsékletén valósítjuk meg. A keresett terméket az oldószer elpárolog­tatósa után — általában [halogénhidrogénnel ké­pezett addíciós sója alakjában — kristályos for­mában különíthetjük el, majd további halogén­hidrogén — például sósiaiv — hozzáadásával a megfelelő kettős halogénhidrogén-addíciós sóvá alakíthatjuk. Különösen előnyösen alkalmazhatók azok a (VIII) általános képletű aminők, amelyek­ben R3 hidrogénatomot jelent, R 4 pedig vala­mely rövid szénláncú alkilcsoport helyett áll, to­vábbá azok a (Vila) általános képletű vegyüle­tek, amelyekben Z klóratomot jelent. A fenti átalakítás pontosabb reakciókörülmé­nyeit a Houben—Weyl: „Methoden der orga­nischen Chemie" c. műben találhatjuk meg. (4. kiadás, 11/1 kötet, 26; oldal, [1957] Georg Thieme Verlag, Stuttgart.) : A találmány tárgyát képező eljárás e) fogana­tosítási módja szerint a (Vila) általános képletű 2-metil-4-formil-5-metil-tio-metil-piridin^szár­mazékokat valamely aminosavval történő reagál­tatással is átalakíthatjuk (I) általános képletű pi­rtdin-származékokká. E pirtdinnszärmazekokban az R2 helyettesítő —CH2NH2 csoportot jelent. 20 A szóban forgó reakcióbari az aminosavakat előnyösen feleslegben alkalmazzuk. A reakció­ban például a következő aminosavakat használ­hatjuk előnyösen reagensként: gluteminsav, 5 a-amino-vajsav, aszparaginsav, alanin, fenilala­nán, szerin. A (Vila) általános képletű kiindulási anyag formilcsopartjában levő oxigént például Karlson: Lehrbuch der Biochemie c. művében ismertetett körülmények között cserélhetjük ki 10 amincsoportra (135. oldal, 6. kiadás, [1967], Georg Thieme Verlag, Stuttgart) Az e) foganatosítási mód szerint a (VTIc) álta­lános képletű 2-me1£l-4-amÍ!no-metil-5-metil-tio-15 -fmetU-pirtdinnszárniazékot aikilezéssel alakít­hatjuk át a megfelelő (I) általános képletű ve­gyületté. Az így kapott (I) általános képletű ter­mékben az R2 szubszrtituens —-CH2NR 3 R 4 . cso­portot jelent, mely képletben R3 és/vagy R 4 va-20 lamely rövid szénláncú alkilcsoportot jelent, így például a (VIIc) általános képlet szerinti ki­indulási termékben a 4'-helyzetbe valamely rö­vid szénláncú alkilészterrel, előnyösen valamely metilhalogeniddel, például metilbromiddal, me-25 tiljodiddal vagy dimetilszulfáittal egy vagy két rövid szénláncú alkilcsoportot, előnyösen metil­vagy etilcsoportot vihetünk be. A reakció meg­valósításánál az alkilezésnél szokásos körülmé­nyek között dolgozunk; e reakciófeltételeket pél-30 dául az a) foganatosítási módnál ismertettük. A (VII) általános képletű vegyületek a szakiro­dalomban leírt önmagukban ismert eljárások se­gítségével állíthatók elő. így például a (Vila) 35 általános képletű kiindulási vegyületek úgy állít­hatók elő, hogy valamely alkalmas 4-hidroxime­til-vegyületet halogénezünk. Halogénezésre pél­dául tioinükloiidot alkalmazhatunk. 40 f) A (IX) általános képletű 2-metil-5-metil-tio­-metil-pMdin-származékokból kiindulva úgy ál­líthatunk elő (I) általános képletű vegyületeket, hogy az említett pirtditn-származékokat (X) álta­lános képletű kar^bonil-vegyületekkel reagáltet-45 juk. A szóban forgó reakcióban előállított (I) ál­talános képletű termékiekben az A helyettesítő jelentése D csoport. Előnyösen alkalmazható (X) általános képle-50 tű karbonilvegyületekre példaként az alifás vagy aromás aldehideket említhetjük meg, így a for­maldehidet, acetildehidet, propioinaldéhidet, but­rMdehidet, benzaldehidet, egyszer, kétszer vagy háromszor —N02, —CH3O, —CH 3 csoporttal és/vagy Cl vagy Br atommal szubsztituált ben­zaldehidet, vagy a megfelelő alifás, cikloalifás, vagy aromás ketonokat, így aeetont, metil-etil­-Jcetont, dietilketont, ciklopentanont, ciklohexa­nont. Különösen előnyösen alkalmazható az ace­ton, a metiletil-keton és a ciklohexanon. 60 A (IX) általános képletű vegyületeket úgy rea­gáltathatjuk a (X) általános képletű vegyületek­kel, hogy a komponenseket valamely vízzel elé­gő gyedő oldószerben oldjuk, majd az elegy pH-ját 10

Next

/
Thumbnails
Contents