160321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azepinszármazékok előállítására
t 5 A találmány szerinti eljárás egy harmadik kiviteli módja értelmében az (I) általános képletű vegyületek oly módon is előállíthatók, hogy valamely (VI) általános képletű vegyületet — e képletben R3 alkanoilgyököt képvisel, R2 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — diborán segítségével valamely éterszerű folyadékban redukálunk és a kapott (I) általános képletű vegyületet adott esetben valamely szerves vagy szervetlen savval képezett addíciós sóvá alakítjuk át. Reakcióközegként a fent; reakcióhoz pl. tetrahidrofurán, dioxán, metilénglikol-dimetiléter vagy dietilénglikol-dimetiléter alkalmazható. A reakcióhőmérséklet előnyösen a szobahőmérséklet és kb. 100 C° között lehet, a reakcióidő kb. 30 perctől 25 óráig terjedhet. A diboránt pl. bórtrifluorid-éterátból és nátriumbórhidridből vagy egy külön készülékben fejlesztjük és bevezetjük a reakcióelegybe, vagy „in situ" képezzük. A (VI) általános képletű kiindulóanyagok, amelyek R3 helyén alkanoilgyökként formil-, acetil- vagy propionilgyököt tartalmazhatnak, az első helyen ismertetett előállítási eljáráshoz, valamint a (IV) általános képletű kiindulóanyagok fentebb ismertetett előállítási módjához hasonlóan állíthatók elő, valamely (II) általános képletű 5^alka,noil-M), 11 -oisz^brómmetil-5:H-dibenz[b,f]azepin-vegyületnek egy (III) általános képletű aminnal való reakciója útján. A (II) általános képletű 5~alkanoil-10,ll-bisz-brómmetil-5H-dibenz[b,f] azepin-vegyületet pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy 10,11-dinietil-5H-dibenz[b,f]azepint — vö. Geigy A. G., 3 130 191 sz. amerikai szabadalmi leírás — valamely alkanoilkloriddal 5-alkanoil-10,ll-dimetil-5H-dibenz[b,f]azepinné acilezünk és a reakcióterméket N-brómszukcinimiddel brómozzuk. A találmány szerinti eljárás negyedik változata értelmében az (I) általános képletű vegyüle^ teket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (VII) általános képletű vegyületet — e képletben Ac valamely szerves sav acilgyökét képviseli, Rí jelentése megegyezik az (I) általános képlet valatt adott meghatározás szerintivel — hidrolizálunk és a kapott (I) általános képletű vegyületet adott esetben valamely szervetlen vagy szerves savval képezett addíciós sóvá alakítjuk át. A (VII) általános képletű kiindulóanyagokban az Ac csoport különösen a ciánsav, klórhangya^ sav, valamely szénsavfélészter vagy tioszénsavfélészter, valamely rövidszénláncú alkánkarbonsav vagy valamely airilkarbonsav acilgyöke lehet. Az ilyen Ac acilgyökök példáiként a ciano-, klórkarbonil-, metoxikarbonil-, etoxikarbonil-, terc. butoxikarbonil-, fenoxikarbonil-, benzil-6 oxikarbonil-, metoxitiokarbonil-, metiltio-tiokarbonil-, acetil- és benzoilcsoport említhetők. A (VII) általános képletű vegyületek hidrolízise pl. oly módon történhet, hogy a vegyületet 5 alkanolos vagy vizes-alkanolos alkálifémhidroxidoldaitban töibb óra hosszat melegítjük, pl. etanol vagy metanol és némi víz elegyével készített kálium- vagy nátriumhidroxidoldatban forraljuk. Rövidszénláncú alkanolok helyett alkal-10 mázhatunk más hidroxilcsoportot tartalmazó oldószert, pl. etilénglikolt vagy ennek valamely rövidszénláncú monoalkiléterét is. A (VII) általános képletű oly vegyületek, amelyek Ac helyén CN-csoportot, a ciánsav acilgyökét tartal-15 mázzák, valamely ásványi savval szerves-vizes vagy vizes közegben történő melegítés, pl. 85%-os foszforsav és hangyasav elegyével történő több órai forralás vagy 48%-ös brómhidregénsavval kb. 60—70°-on történő több órai 20 melegítés útján is hidrolizálhatók. A (VII) általános képletű kiindulóanyagok pl. a (VIII) általános képletű vegyületekből — ahol R4 rövidszénláncú alkilcsoportot, allil- vagy 2g benzilcsoportot képvisel, Rí jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — kiindulva állíthatók elő, oly módon, hogy az említett vegyületeket valamely szerves acilhaloge^B0 niddel, pl. ciánhalogeniddel, különösen ciánbromiddal, továbbá foszgénnel, klórhangyasav-alkilészterekkel, klórhangyasav-fenilészternel vagy -benzilészterrel, valamely rövidszénláncú alkánsav vagy a benzoesav kloridjával vagy broa5 midjával, különösen acetilkloriddal, acetilbromiddal vagy benzoilkloriddal szobahőmérsékleten vagy melegítés közben reagáltatjuk, amikoris a Braun-reakció szerint végbemegy a kívánt acilezés az R4 csoportnak megfelelő alkil-, allil-40 ill. benzilhalogenid felszabadulása közben. A reakciót valamely közömbös szerves oldószerben, pl. kloroformban yagy benzolban, vagy adott esetben a reakciópartnerként szereplő acilhalogenid feleslegében — amennyiben ez al-45 kalmas reakcióközegként való felhasználásra — folytatjuk le. A (VIII) általános képletű kiindulóanyagokat ismét az első helyen ismertetett előállítási eljá-50 ráshoz hasonló módon állíthatjuk élő, valamely (II) általános képletű vegyületnek egy (IX) általános képletű aminnal — e képletben R4 rövidszénláncú alkilcsoportot, allilcsoportot, vagy benzilcsoportot képvisel — való reagáltatása útján. A (II) általános képletű bisz-brómmetil-vegyületeket a (IX) általános képletű szabad bázisokkal oldószer jelenlétében reagáltatjuk. Oldószerként olyanok alkalmazhatók, amelyek az adott g0 reakciókörülmények között közömbösek, mint pl. a szénhidrogének, mint a benzol vagy toluol, halogénezett szénhidrogének, mint kloroform, rövidszénláncú alkanolok, mint metanol vagy etanol, éterszerű folyadékok, mint dietiléter 65 vagy dioxán, továbbá rövidszénláncú alkanonok, 3
