160320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített ariloxi- és ariltioecetsavak, valamint rövidszénláncú alkilésztereik és sóik előállítására

160320 3 bonsavakból képezett alkálifém- illetve alkáli­földfémsók a találmány értelmében oly módon állíthatók elő, hogy valamely (II) általános kép­letű vegyület alkálifémsóját — e képletben X jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — egy (III) általános képletű vegyület karboxil­csoporton képezett sójának vagy rövid­szénláncú alkilészterének a vegyület 2-hidr­oxilcsoportján képezett reakcióképes észterével — amelynek képletében Rí és R2 jelentése meg­egyezik az (I) általános képlet alatt adott meg­határozás szerintivel — reagáltatjuk és kívánt esetben a só kiindulóanyagként való alkalma­zása esetén termékként kapott sóból az (I) általános képletű kanbonsavat felszabadítjuk és kívánt esetben a szabad karbonsavat vagy cse­rebomlás útján közvetlenül a kapott sót egy más, alkálifém- vagy alkáliföldfémsóvá alakít­juk át. A (III) általános képletű vegyületeknek a 2--bidroxilcsoporton képezett reakcióképes észtere pl. halogenid lehet, tehát kiindulóanyagként 2--halogén-alkánsavak a 2-halogén-propionsavak­tól a 2^halogén-dodekánsavakig, továbbá cr-ha­logén-eikloalkánsavak és cHhalogén-hidrafahéj­savak, valamint a megfelelő arilszulfoniloxi- ás metánszulfoniloxivegyületék, pl. 2-arilszulfonil­oxi-alkánsavak és 2-metánszulfonüoxi-alkánsa­vak kerülhetnek alkalmazásra. A találmány szerinti reakcióhoz vagy az említett savak sóit, pl. alkálifém-, mint nátrium- vagy káliumsóit, továbbá e savak rövidszénláncú alkilésztereit, különösen etil-, metil-, propil- vagy izopropil­észtereit, pl. a 2-Jhalogénalkánsav-etilésztereket alkalmazhatjuk. Egyes ilyen vegyületek, pl. számos 2-brómalkánsav és 2-brómalkánsav­-etilészter, már ismeretes termékek; továbbá ilyen vegyületek az ismertekhez hasonló mó­don állíthatók elő. A fenti reakciót előnyösen oldó- illetve hí­gítószerben, pl. rövi'dszénláncú, adott esetben víztartalmú alkanolban, mint etanolban, vagy hidroxilmentes oldószerekben, mint dimetil­fcrmamidban, dimetilacetamidban vagy hexa­metil-foszfors.avtriamidban, kb. SiO—150 °C vagy az alkalmazott oldószer forr pont iáig ter­jedő hőmérsékleten, szükség esetén zárt edény alkalmazásával ennél magasabb hőmérsékleten folytathatjuk le. A közvetlen reakciókompo­nensként ' szükséges fluoren-2-ol-alkálifémsóí, valamint adott esetben a szabad karbonsavat, pl. 2-halogénalkánsavak szükséges sóit „in situ"' állíthatjuk elő előnyös módon; ez pl. oly mó­don történhet, hogy a szabad savhoz valamely alkálifémalkoholátot illetve alkálifémhidroxidot vagy alkálifémhidridet adunk, attól függően, hogy reakcióközegként víztartalmú alkohol, di­metilformamid vagy valamely más hidroxil­mentes oldószer kerül-e alkalmazásra. A találmány szerinti eljárás egy másik válto­zata értelmében az (I) általános képletnek még­felelő szabad karbonsavak és ezek alkálifém-és alkáliföldfémsói oly módon is előállíttatok, hogy valamely (IV) általános képletű vegyü­letet — ahol 5 A egy rövidszénláncú alifás alkohollal, ciklo­hexanollal, fenollal vagy benzilalkohollal észterezett karboxilcsoportot, nitrilcsopor­tot, karbamidcsoportot vagy iminoalkilész-10 tércsoportot képvisel, X, Rí és R2 jelntése megegyezik az (I) általá­nos képlét alatt adott meghatározás sze­rintivel — 15 hidirolizálunk, kívánt esetben a só alakjában kapott termékből a karbonsavat felszabadítjuk és kívánt esetben a kapott karbonsavat vagy közvetlenül a reakciótermékként kapott sót egy más alkálifém- vagy alkáliföldfémsóvá alakít-20 juk át. A hidrolízis pl. alkanolos vagy vizes-alkano­j los alkálihidroxidoldatokban, kb. 50 °C-tól az alkalmazott reakcióközeg forrpontjáig terjedő 25 hőmérsékleten való melegítés útján folytatható le. Az (I) általános képletű savak közvetlen re­afcciótermékként kapott alkáliföldfémsó-olda­taiból a megfelelő szabad alkálifémsókat vagy S0 az oldat részleges vagy teljes bepárlása és a kapott termék átkristályosítása útján tiszta alkálifémsó alakjában nyerjük ki, vagy pedig előbb a savat felszabadítjuk, ezt pl. átkristá­lyosítással tisztítjuk és kívánt esetben alkáli-35 földfémsóvá vagy ismét alkálifémsóvá alakítjuk. Az (I) általános képletű karbonsavak funkcio­nális származékai hidrolzálhatók savas közeg­ben, pl. 60—70%~os kénsavban vagy tömény sósav és jégecet elegyében történő forralás út-4Q ján is a megfelelő szabad karbonsavvá. A kiinduló anyagként felhasználásra kerülő rövidszénláncú alkilészterek ugyanúgy, mint az ezekből az itt leírt eljárással előállítható sza­bad karbonsavak is, az (I) általános képlet kö­rébe esnek és így előállításuk pl. az (I) általá­nos képletű vegyületek elsőnek ismertetett elő­állítási eljárásával történhet. Más észterek ugyancsak hasonló módon állíthatók elő. Hasonló módon állíthatók elő a végtermék­ként kívánt karbonsavak nitriljei is, c-halogén­-nitrilek, pl. 2-halogénalkán-nitrilek, r-halogén­-cikloalkánacetontirilek vagy oHhalogén-tódro­fahéjsavnitrilek felhasználásával. A hidrolízis­hez alkalmazható oly nitrilek, amelyek R2 he­lyén hidrogénatomot tartalmaznak, előállítha­tók azonban pl. az alább említendő helyettesí­tett (fluoren-2-il-oxi)- és (fluoren-2-il-tio>)-cián­ecetsav-alkilészterekből is, ekvimolekuláris fi/l mennyiségű vizes-alkanolos alkáliifémhidroxid« oldattal történő részleges hidrolízis, a kapott termékből a helyettesített ciánecetsav felszaba­dítása és hevítéssel történő dekarboxilezés út-65 ján. Ahelyett, hogy az említett nitrileket köz-55 2

Next

/
Thumbnails
Contents