160319. lajstromszámú szabadalom • Oldható kötés idom- és lemez-termékek összeerősítésére lemez kötőelemek útján
160319 3 . 4 a 3a. és 3b. ábra a radius mentén beforgatott és véglegesen elhelyezett lemez-kötőelemet mutatja; a 4a. és 4b. ábra a második, ellentétes értelemmel elhelyezett kötőelem elhelyezésének első fázisát mutatja; az 5a. és 5b. ábrán mindkét lemez-kötőelem be van helyezve; a 6a. és 9b. ábra a lemez-kötőelem kiesését gátló füleket behajtott állapotban szemlélteti; ' a 7a. ábra a hosszanti profil és a 7b ábra a sarokmerevítő lyukasztását ábrázolja; a 8. ábra átlapoló kötést szemléltet, míg a 9. ábra sarofckötést és sarok merevítő alkalmazását mutatja. Amint az la. és lb. ábra mutatja, elölnézetben és felülnézetben a kötőelem egyszerűen kivágószerszámmal kiivágíható lemezdarabka, amelynek hosszmérete a lyukhoz idomul és egyik oldalán az össaeerősítendő lemezek vastagságának megfelelő bevágása van, míg másik oldala körív alakban lekerekített és egy hosszirányú nyúlvánnyal van ellátva, hogy a lyukba való beforgatásnál egyrészt a bevágást az összeerősítendő lemezekre rá lehessen húzni, másrészt a lemezdarabot a körív mentén beforgatva, amint ez különösen a 2a. és 3a. ábrán látható, ütközésig lehessen nyomni az összeerősítendő lemezekben levő és egymással fedésibe hozott téglalap alakú résekbe. Minden ilyen téglalap alakú résbe két kötőelem kerül, amelyek ellentétes irányiba néznek és célszerűen egymás mellett helyezkednek el, hogy azáltal egymást megtámasztva, szilárd kötést biztosítsanak. A kötőelemek kiesése ellen alsó részükön kis nyúlvánnyal vannak ellátva, amelyet a mellettük levő kötőelemre hajlítunk. Ezáltal a két kötőelem szilárdan rögzítve van a két lemez réseiben, de kíméletes kezelés mellett a kötőelemek ismételten felhasználhatók, bár olyan csekély értéket képiviselnek, hogy szétbontás esetén-nem jelentős a költség, amely újraépítésnél új kötőelemek felhasználásával előáll. Ezen kötőelemek ugyanis hülladékanyagból készíthetők és anyagértékük ilyen módon minimális.1 A rajzokon a 2a. és 2b. ábra az első kötőelemek behelyezésének első fázisát mutatja, á. 3a. és 3b. ábra az első kötőelem az összekötendő lemezek nyílásába való teljes 'beforgatás után szemlélteti; a 4a. és 4b. ábrákon a második kötőelem behelyezése közben látható, míg az 5a. és 5b. ábrán a második kötőelem is beforgatott állapotban van ábrázolva, míg a 6a. és 6b. ábra a kötőelemeken levő (fülek lehajlított állapotát mutatja, amivel a kötőelemek helyzetükben rögzítve vannak. A 7a. ábrán egy lemezsáv találmány szerinti lyukasztása, míg a 7b. ábrán sarokmerevítő lyukasztása látható. Itt váltakozva képeztünk ki harántirányú és kereszt alakú lyukasztásokat, amelyekbe az egyik vagy másik irányban helyezhetők a kötőelemek, amint ez a 9. ábrán látható, ahol egyrészt két lemezsávból alakítottunk ki egy sarkot, másrészt a sarkot a 7b. ábrán látható sarokmerevítővel rögzítettük a megfelelő lyukakba helyezett két-két kötőelem útján. A 8. ábrán két lemezt átlapolva erősítettünk össze oly módon, hogy a lemez hosszirányára harántirányú lyukakban helyeztük el a kötőelemeket. A rajzok minden további magyarázat nélkül világosan mutatják a lyukasztás kiképzésének, valamint a kötőelemek behelyezésének módját. Természetes, hogy a rajzon ábrázolt lemezsávóktól és idomoktól eltérő profilanyagoknál és más kialakítású idomoknál is felhasználható a találmány szerinti lyukasztás és kötőelem, és a téglalap alakú lyukakat is a szükségletnek megfelelő irányokban helyezhetjük el. Szabadalmi igénypontok: 1. Oldható kötés idom- és lemeztermékek összeerősítésére, azzal jellemezve, hogy kötőelemei lemezek, amelyeknek egyik oldalán (végén) az összeierősítendő lemezek vastagságának megfelelő bemetszés van, másik oldala pedig az összeerősítendő lemezekben kiképzendő réshossznak megfelelő távolságban körívvel van lekerekítve és a lemez egyik hosszanti olda^ Ián (fölül) a lemez hosszirányában nyúló határoló ütköző van kiképezve, míg az alsó részén hajlítható nyúlvány van, továbbá az öszszeerősítendő lemezekben téglalap alakú, a .lemez-kötőelem vastagsága kétszeresének megfelelő szélességű rés van kiképezive, amelynek hossza a kötőelem hosszához van illesztve. 2. Az 1. igénypont szerinti oldható kötés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy lemezsávban vagy hosszirányban elnyúló profilanyagban, vagy idomdarabban a lyukasztások az anyag hossztengelyére haréntirányban vámnak ki;képezve. 3. Az 1. igénypont szerinti oldható kötés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lyukasztások a lemezanyagban vagy profilanyagban a hossztengelyre szög alatt — előnyösen 45° alatt — hajlóan vannak elhelyezve. 4. A 3. igénypont szerinti oldható kötés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy két lyukasztás egymásra 90° alatt hajlóan egymással kereszt alakzatot alkot. i5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti oldható kötés kiiviteli alakja, azzal jellemezve, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 ?
