160255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-szulfenilezett N-metilkarbamidsavarilészterek előállítására, valamint az azokat tartalmazó inszekticid, akaricid, fungicid és mikrobicid szerek
3 Fenolos vegyületekként a találmány szerinti eljárásban tehát egyebek között fenolt, krezolokat, xilenolokat, tere.-butilfenolokat, izopropilfenolokat, dimetilaminofenolokat, klór-, diklór-, mtrofenolokat, 2-Jdór-4-nitroifenolt, 2^izopropoxifenolt, E-etoxifenolt, 3-m)etü-4~metilmerkaptofenolt, 4-trifluormetilfíenolt és naftolókat alkalmazhatunk. Az említett fenolok és naftolok ismertek. Hígítószerként az összes közömbös szerves oldószer szóba jön. Ide tartoznak az éterek, így dietiléter, tetrahidrofurán és dioxán, a szénhidrogének, így benzol és a klórozott szénhidrogének, így a kloroform és a klórbenzol. A reakció során képződő fluorhidrogén megkötésére a rieakcióelegyhez valamely tercier bázist, így trietilamint rvagy szervetlen bázisokat, így alkálihidnoxidokat vagy alkálikarbonátokat adunk. Kiindulhatunk közvetlenül az alkálifenolátokból is és a találmány szerinti reakciót megvalósíthatjuk vizes fázisban. A reakeiáhőmérsékleteket széles határok között változtathatjuk, általában 0 °C és 100 °C közötti, előnyösen 20 °C és 40 °C közötti hőmérsékletein dolgozunk. A találmány szerinti eljárás megvalósításakor általában moláris mennyiségeket használunk. Sok esetben azonban előnyös, ha a fenol-komponenst csekély feleslegben (kb. 5—20 súly"/» feleslegben) adagoljuk. A reakicióelegy feldolgozását a szokásos módon végezzük. A találmány szerinti hatóanyagok fitotoxicitása csekély, inszektkid és akárkid hatékonyságuk erős, ezért jó eredménnyel alkalmazhatók kártékony szívó és maró rovarok, dipterák és atkák (Acarina) irtására. A szívó rovarokhoz tartoznak lényegében a levéltetvek i(Aphidae), így az őszibarackfalevéltetű (Myzus persieae), a fekete répalevéltetű (Doralis fabae), a pajzstetvek '(Gooeina), így az oleander pajzstetű (Aspidiotus hederae), kehelypajzstetű (Lecanium hesperidum), Pseudoooeeus maritimus), a hólyagoslábú ak (Thysanoptera), így a Hercinothrips femoralis, a poloskafélék. így ia répapoloska i(Piesma quadrata) és az agyi poloska (Cimex lacturalius). A maró rovarokhoz tartoznak lényegében a lepkeherinycik, így a káposztamoly -(Plutelía maculipennis), gyapjas lepke <(Lymantria dispar), a bogarak (Goleoptera), így a gabonazsizsik (Sitophilus granarius), a burgonyabogár -;(Leptinotarsa deioemlineata), valamint a talajban élő fajták, így a drótférgek (Agriotes sp.) és a májusi cserebogár {Melolontha melolontha), a csótányok, így a német csótány (Blatella germanica), az egyenesszárnyúak ((Orthoptera), így a házi tücsök (Gryllus domesticus), a termeszek, így a Reticuli termes, valamint a hártyásszárnyúak, így a hangyák. A dipterákhoz tartoznak különösen a legyek, így a közönséges muslica (Drosophila melano-4 gaster), a földközi tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata), a házi légy (Musea domestka) és a szúnyogok, így a sárgaláz szúnyog (Aedes aegypti). 5 Az atkák közül különösen fontosak a fonóatkák i(Tetranychidae), így a közönséges fonóatka (Tetranychus urticae), a gyürnlöesfafonóatka (Raratetranyehus pilosus), a takácsatkák, így a ribizlitakácsatka (Eriophyees ribis) és a tarzo-10 nemidák, így a Tarsonemus pallilus. valamint a kullancsok. A találmány szerinti hatóanyagok hatása gyorsan bekövetkezik és sokáig tart. A találmány szerinti hatóanyagok erős í'ungi-15 toxikus hatást mutatnak a fitopatogén gombákkal szemben. A melegvérű állatok és a magasabbrendű növények jól elviselik eket, ezért a növényvédelemben gombás megbetegedések kezelésére alkalmazhatók. A kultúrnövényeket a 20 gombák irtásához szükséges koncentrációiban nem károsítják. Ezeket a fungitoxikus szereket a legkülönbözőbb gioimbaosztályokiba tartozó gombák irtásiára, így az Archimyceiák, Piiycomyceták, Aseomyoeták, Basidiomyceták és Fun-25 gi imperfecti irtására alkalmazhatjuk. A találmány szerinti hatóanyagok nagyon széles hatásspektrummal rendelkeznek. Parazita gombák irtására is használhatjuk őket talaj feletti növényrészeken, valamint a .növényeket a .j0 talajból megtámadó, tracheomycosist okozó gombák, magokkal átvihető gombák, valamint talajban élő gombák irtására. Ugyanilyen hatásosak és különös gyakorlati sft jelentőségűek ezek a hatóanyagok, ha vetőmagcsávázószerként vagy talajfcezelőszerként alkalmazzuk őket olyan fitopatogén gombákkal szemben, amelyek a vetőmagot fertőzik meg vagy a talajban (fordulnak elő és a kultúrnövé*... nyéken csíramegbetegedéseket, gyökérrothadást, tracheomiicosist, szár-, levél-, virág-, gyümölcsvagy magfertőzéseket okoznak, így a Tilletia caries, Helmiinthospoirium. gramineum, Fusarium niivale, Fusarium culmorum, Rhizoctonia solani, Phialophora icineresicens, Verticillum alboatrum, Fusarium solani, Sclerotinia seletotiorum, Thielaviopsis basicolá és Phytophthora cactorum. A hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulzióikká, szusz-50 penziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, .pl. úgy, hogy a hatóanyagokat vivő anyagokkal, így folyékony oldószerek-kai és/vagy szilárd hordozóanyagokkal és adott esetben felületaktív szerekkel, tehát emulgeáló- és/vagy diszpergálószeriekkel összekeverjük. iHa vivőanyagként vizet használunk, segédoldószerként alkalmazhatunk pl. szerves oldószereiket is. Folyékony oldószerként lényegében az aromás szénhidrogének, így xilol és benzol, klórozott aromás szénhidrogének, így klórbenzolok, paraffinok, ásványolaj frakciók, alkoholok, így metanol és butamol, erősen poláros oldóiszeriek, így dimietilformamid és dimetilsziulfoxid, valamint a víz jönnek szóba; szilárd CS hordozóanyagként a természetes, kőlisztek, így a 2