160253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés talajfelszín alatti vájatok, pl. alagutak, csatornák, aknák stb. előállítására

3 160253 4 biztosító elemeket nem nyomó-, hanem húzóerouc segítségével mozgatjuk. Ennek segítségével pedig gyakorlatilag folyamatos mozgatás _és tetszőleges nyomvonalon történő előrehaladás 5 is biztosítható. Alapvető különbség a hagyományos, pajzsostü'binges és sajtolással előrehajtott építéstechnológiáihoz képest, hogy ott a haladás a hidraulikus sajtók által kifejtett nagy löketekben 10 (30—60/cm) szakaszosan, az általunk javasolt módszernél a húzóelemeik természetéből kifolyóan a haladás kisméretű (1—10 cm-es) „löketeikben" bár lokálisan más-más helyen, de az elemsor egészét tekintve lényegileg folyamato-15 san történik. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás talajfelszín alatti vájatok, pl. alagutak, csatornáik, aknák stb. előállítására — ahol az eljárás végrehajtása jö vesztő szerkezet-20 tel ellátott vágópajzzsal, a kialakított vájatot megtámasztó biztosító elemsorral, sajtolási műveletet végző szerkezetekkel, valamint a kitermelt anyagot a vájatból eltávolító szállítórendszerrel 'történik — olymódon valósul meg, hogy 25 a vágópajzsból és a hozzá elemenként vagy eleműsioportonkémt hozzákapcsolt elemsorból fokozatosan növekvő hosszúságú szerelvényt állítunk össze, amelynek elemeit rugalmas húzóelemek és a biztosító elemek között elhelyezett 30 védő-szigetelő elemekkel kapcsoljuk össze, az így összeállított szerelvényt kezdetben megtámasztva előresajtoljuk, majd miután a biztosító elemsor és a kitörési szelvény fala közötti köpenysúrlódás a megtámasztást fölöslegessé teszi, 35 a kezdeti megtámasztást megszüntetjük, a további biztosító elemeikéit pedig egyenként vagy csoportosan a rugalmas húzóelemek segítségével a maglevők után vontatjuk. lan. E hátrányok a rotoros, marótárcsás, marógömbös és kanalas jövesztőberendezésekre, valamint ezek kombinációira egyaránt vonatkoznak. Maga az építéstechnológia, amely a berendezésekkel párosul, ugyancsak kedvezőtlen, főleg azért, mert a biztosító elemeket előrehajló sajtók helyén a vízzárás nincs kellőképpen megoldva, és így e módszerek jól és teljesítőképesen csak kedvező talajvíz-viszonyok mellett alkalmazhatok. Hátrányos az is, hogy az alagútszelvényt képviselő csőszerű biztosító elemek mozgatása szakaszos löketekben és nem folyamatosan történik, melynek következtében a sajtolák. maga igán nagy erőket kíván. A nagy erőket kifejtő és 40—60 m-enként elhelyezett sajtórendszerek természetesen a csövekre igen nagy axiális terhet adnak át. Ezért gyakran tapasztalni, hogy a pl. acélból készülő elemek káros alakváltozásokat szenvednek, a betonelemek végei pedig elmorzsolódnak, ami az illeszkedési helyeken a vízzáróságot még tovább rontja. Külön hátrányuk az ismert eljárásoknak és berendezéseknek, hogy a sajtolásos mozgatás természetéből kifolyóan gyakorlatilag csak egyenes vonalban vezetett műtrágyákat lehet előállítani, míg íves, vagy különböző módon lejtésben haladó alagútszerelvényefc kialakítása vagy egyáltalán nem, vagy csak rendkívül körülményesen oldható meg. Mindegyik ismert eljárás rendkívül nagyszámú hidraulikus sajtó alkalmazását kívánja meg, és így az eljárások igen költségesiek is. Tovább bonyolódik az építéstechnológia és tovább növekednek a költségek kedvezőtlen talajvízadottságoik esetén, mert ilyen különleges elővíztelenítési intézkedéseket kell tenni. A találmány célja olyan eljárás és berendezés létrehozása talajfelszín alatti vájatok előállítására, amelynek segítségével gyakorlatilag tetszőleges talajviszonyok között és tetszőleges talajvizadottisagok esetén, amellett pedig elővíztelenftés nélkül az eddigieknél sokkal nagyobb haladási sebességű vájat előrehaladás valósítható meg. Feladata a találmánynak ezen belül az is, hogy a hagyományos sajtolásos módszerékhez képest a biztosító elemek előrehajtása kisebb erőigénnyel legyen megoldható, és ugyanakkor az egyes biztosító elemek, illetve a vágópajzs és a vele szomszédos biztosító elem között is tökéletes vízzárás legyen biztosítható. A találmányi gondolat alapja az a fölismerés, hogy az elemek közötti vízzárás céljára tömlőszerű gumigyűrűkből olyan elemekét lehet kialakítani, amelyek tömlőszerű kialakításuknál fogva nyomás alá helyezhetők, e nyomás útján pedig olyan alakváltozásokra készíthetők, melyek segítségével a gumielemek nagy húzóerőket tudnak kifejteni. Ez más szóval annyit jelent, hogy á hagyományos, sajtoláson alapuló építéstechnológia helyett hernyószerűen „araszoló mozgást" végző építéstechnológiát tudunk megvalósítani, amelyre az a jellemző, hogy a A találmány szerinti eljárás további ismérve, hogy a szerelvény előremozgatását oly módon végezzük, hogy a vágópajzs előretolása alatt a biztosító elemsor legalább egy résziének mozgatását, és megfordítva a biztosító eleimsor vontatása alatt a vágópajzs mozgatását szüneteltetjük, és így a vágópajzsot és a biztosító elemsorit váltakozóan álló és haladó helyzetben tartva az egész szerelvényt hernyószerű araszoló mozgással továbbítjuk. A szerelvény araszoló mozgatása során a mozgatás egyik ciklusában a vágópajzsot a biztosító elem1

: orra támaszkodva toljuk előre, a mozgatás másik ciklusában peniiig a biztosító elemsort a vágópajzs után vontatjuk, miközben a vágópajzsnak a kitörési szelvény fala mentén való megkapaszkodását pl. a vágópajzsra rászerelt kitámasztó tappancsok útján biztosítjuk. A vágópajzs mozgatási ciklusában a vágópajzsot egyetlen pl. deciméter-nagyságrendű lökettel toljuk előre, a vágópajzsot pedig a biztosító elemsoir mozgatási ciklusában a biztosító elemsor több kisebb, pl. om-nagyságrendű löketeivel követjük. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 S