160251. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-amino-1,3,4-tiadiazolok előállítására
160251 3 4 szénhidrogének, mint eiklohexán, íbenzol és toluol, étereik, mint dietiléter, tatraihidrofurán és dioxán, és észterek, mint ecetsavas-etilésztar. Nitrilek és amidok, mint acetonitril, vagy dinietilformarnid is alkalmazhatók. A (ib) eljárásban a savanhidrid feleslegben is használ-iató. Savmegkötőként valamennyi szokásos savmegkötőszer alkalmazható. Ilyenek előnyösen az alkáiihidroxidok és alkálikarbonátok, mint nátriumhidroxid és káliumkarbonát,'de szerves, bázisok is, mint piridin és trietilamin. A reakció hőmérsékletek nagyobb tartományion belül változtathatók. Általában 20 és 150 °C, előnyösen 30 és 11.10 °'C között dolgosunk. A találmány szerinti eljárás foganatosításánál elvben körülbelül ekvimoláris mennyiségeket alkalmazunk a reakciópartneraklből. A feldolgozás a szokásos módszerekkel történik. A találmány szerinti eljárásban 'kapott hatóanyagok erős herbicid tulajdonságokat mutatnak, ezért gyomnövények irtására alkalmazhatók. Gyomnövény alatt tágabb értelemben mindazon növényeket kell .érteni, melyek olyan helyen nőnek, ahol nemkívánatosaik. Az, hogy a találmány szerinti eljárásban kapott anyagok általános, vagy szelektív herbicidként hatnak, lényegében az alkalmazott mennyiségtől függ. A találmány szerinti eljárással kapott anyagok például a következő növényekhez .alkalmazhatók: kétszikűek, mint mustár i(Sinapis), zsázsa (Lepidium), ragadós galaj i(Galium), tyúkhúr (Stellaria), székfű (Matricaria), küll őrön t (Galinsoga), libatopp (Chemopodium), csalán (Urtica). aggófű i(Senecio), gyapot (Gossypkim), répa (Beta), vad murok i(Daucus), bab .(Phiasoleum), burgonya (Solanum), kávé (Coffea), egyszikűek, mint komócsin (Phleum), füzéres buga (Po.a), csenkesz i(Festuoa), eleuzin (Blausine), muhar (Setaria), kurta perje i(Lolium), rozsnok (Bromus), tyúkköles {Eahinochloa), tengeri !(Zea), rizs (Oryza), zab {Avena), (árpa i(Hordeum), búza (Triticum), köles (Panieum), cukornád (Saccharum). A hatóanyagok különösen jól alkalmazhatók szelektív gyomirtásra, gabonában, gyapotban és vad murákban. A találmány szerinti hatóanyagok a szokásos összeállításba, például oldatba, emulzióba, szuszpenzióiba, por alakba, pép alakba és granulátumíba vihetők. Ezeket ismert módon állítják elő, például a hatóanyagoknak adalékanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd vivőanyagokkal, kívánt esetben felületaktív anyagokkal, tehát emulgeálószerekkel és/vagy diszpergálószerekkel történő összekeveré- ével. Ka az adalékanyag víz, .akkor segédoldószerként szerves oldószerek is alkalmaznátok. A folyékony oldószer lehet aromás oldószer, mint xilol és benzol, klórozott aromás oldószer, mint klórbenzol, paraffin, mint kőolajpárlatok, alkohol, mint metanol és butaniol, erősen poláros oldószer, mint dimetilformamid és dirnetiiszulíoxid és víz; a szilárd vivoanyag valamely természetes kőzetliszt lehet, mint kaolinok, talkum, 'a gy a g és kréta, vagy pedig szintetikus kőzetlisztek, mint finoman diszpergált kovasav és szilikátok; az emiulgeálószer neimionos és a.nionos ernulgeátor lehet, mint polioxietilén-zsíi'saivésztesr, polioxietilén-zsíralkoholéter, például .alkilairil-jpoliglikoléter, alkilszulfonátok és arilszulfonátok; ,a diszpergálószer például lignin, szulíitszennyMg és metilcellulóz lehet. A találmány szerinti hatóanyagok az összeállításokban más, ismert hatóanyagokkal keverve is jelen lehetnek. Az összeállítások általában 0,1—95 súly%, előnyösen 0,5'—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti eljárásban nyert hatóanyagok önmagukban, valamely 'összeállításban, vagy az ezekből készített használati alakban, azaz használatra kész oldat, emulzió, szuszpenzió, por, pép és granulátum alakjaiban kerülhetnek alkalmazásra. Az alkalmazás a szokásos módon, például öntés, permetezés, porlasztás, ködösítés, útján történik. A találmány szerinti hatóanyagok mind a kikelés 'előtti, mind pedig a kikelés utáni eljárásban, azaz a növények kikelése előtt és után alkalmazhatók. A hatóanyagok .alkalmazásakor a kikelés, utáni és kikelés előtti eljárásban az alkalmazott, menynyiség széles tartományon belül .változtatható. Általában il—50 kg/hektár, előnyösen 2—20 kg/ /hektár között fekszik. A. példa: Kikelés előtti vizsgálat Oldószer: 5 súlyrész aceton Emulgeátor: 1 .súlyrész alkilarilpoliglikoléter Célszerű hatóanyag-összeállítás készítéséhez 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk az oldószer megadott mennyiségével, hozzáadjuk a megadott mennyiségű emulgeátort és a koncén trátumiot vízzel a kívánt töménységre hígítjuk. * A vizsgálati növények magvait normális talajba bevetjük és 24 óra .múlva megöntözzük a hatóanyag-összeállítással. Eközben a felületegységre eső vízmennyiséget célszerűen állandó értéken tartjuk. Az összeállításban a hatóanyag töménysége nem játszik szerepet, csakis, a felületegységre eső felhasznált hatóanyagmennyiség döntő. 3 hét múlva meghatározzuk a vizsgálati növények károsodási fokát, melyet 0—5 számjegyekkel jelölünk meg, ezek jelentésié padig a következő: 0 nincs hatás, 1 kismértékű károsodás, vagy a növekedés lassul, 2 kifejezett károsodás, gátolt növekedés, 3 súlyos károsodás és csak hiányos fejlődé.;, vagy csak 50%HOS kikelés, !0 15 20 25 Sü 35 40 45 50 55 60 *>