160240. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 2-fenilacetil- guanidinek előállítására

11 on állni hagyjuk. Az etanolt vákuumban eltá­volítjuk, és vízmentes izopropanollal pótoljuk. Az oldathoz 2,75 ml kénsav és 30 ml izopropanol .elegyét adjuk, és éterrel hígítjuk. A kivált szi­lárd anyagot elválasztjuk az oldattól, kevés for­ró vízzel eldörzsöljük, majd vízből átkristályo­sítjuk. A 2-[2-(2,6-diklórfenil)-aeetil]-l-(2-me­toxietü)-guanidin-szulfátat 179—180° olvadás­pontú mikrokristályos termék alakjában kapjuk. 17. példa 2-[2-(2,6-Diklórfenil)-acetil]-l-(2-hidroxietil)­-guanidin 100 ml vízmentes etanolban szuszpendált 15,2 g 2-hidroxietil-guanidin-szulfátot hozzáadunk .150 ml vízmentes etanolban oldott 0,1 mól nát­riumetiláthoz, és a reakciókeveréket 16 óra hosz­szat 20°-on keverjük. A kivált nátriumszulfátot centrifugálással és szűréssel eltávolítjuk. A szűr^ léthez 21,9 g 2,6-diklórfemlecetsav-metilésztert adunk, és a reakciókeveraket 4 napig 20°-on áll­ni hagyjuk. Az etanolt vákuumban eltávolítjuk, és vízmentes izopropanollal pótoljuk. Az oldat­hoz hozzáadunk 2,75 ml kénsavat 30 ml izopro­panolban, és a képződött csapadékot kevés víz hozzáadásával vízfürdőn melegítve feloldjuk. Az oldatot 0°-ra hűtjük, és a kivált fehér terméket leszűrjük. Izopropanol és víz elegyéből átkris­tályosítva és a kristályokat vízzel eldörzsölve a 2-[2-(2,6-diklórfenil)-*acetii]-l-(2-hidroxietil)-gua­nidin-szulfátot 178—180°-on olvadó fehér mik­rokristályos termékként kapjuk. 18. példa 2-[2-(2,6-Diklórf enil)-acetilimino]-hexahidro­-pirimidin 3 g 2-(2,6-Diklórfenil-acetamido)-pinmidint 0,005 mól száraz hidrogénkloridot tartalmazó 400 ml vízmentes etanolban 0,5 g Adams-kata­lizátor jelenlétében szobahőmérsékleten hidrogé­nezünk. 15 perc után a hidrogénfelvétel befeje­ződik, ekkor a katalizátort kiszűrjük, majd a szűrletet kb. 20 ml-re bepároljuk. Lehűtéskor fe­hér termék válik ki, azt leszűrjük, éterrel mos­suk, 70°-on szárítjuk, majd metanol és éter ele­gyéből kétszer átkristályosítjuk. A 2-[2-(2,6-di­klórfenil)^acetilinii.no]-hexahidro-pirimidm­-hidrokloridot 283—286°-oin bomlás közben ol­vadó fehér tűk alakjában kapjuk. Ez azonos a 2. példa szerint kapott termékkel. 19. példa . 2-[2-(2,6-Diklórf enil)-acetil]-1-ízobutil-guanidm 64,3 g S-metilizotiouróniumkloiridnak és 40,2 g izobutilaminnak 500 ml vízzel készült oldatát a metilmerkaptán fejlődés befejeztéig vízfürdőn melegítjük. A reakciókeveréket rotációs bepár­lóban szárazra pároljuk, a maradékot izopropa-12 nollal és toluollal vízmentesítjük, majd 180 ml izopropanolban oldjuk. Ebből az oldatból b5 ml-t (megfelel 0,125 mól izobutil-guanidin-hidro­kloridnak) 50 ml etanolban oldott 0,125 mól 5 nátriumetiláttal elegyítünk, majd a kivált nát­riumkloridot kiszűrjük. A szűrlethez 21,9 g 2,6--diklórfenilecetsav-metüésztert adunk, az eta­nolt vákuumban eltávolítjuk, és izopropanol­lal pótoljuk. A reakciókeveréket szobahőmérsék-10 létein 7 napig állni hagyjuk, majd az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, és a maradékhoz étert adunk. Az éteres oldatot etanolos sósavval megtsavanyítjuk 3 pH-ra, a kivált csapadékot leszűrjük, és előbb izopropanollal, majd aee-15 tonnái mossuk. Az így mosott maradékot etanol és víz elegyéből átkristályosítva a 236—238° olvadáspontú 2- [2-(2,6-diklórfenil)-a:ceitil] -l-*zo­butil-guanidin-hidrokloridot kapjuk. 20. példa 2- [2-(2,6-Diklórf enil)-acetil] -1 -butil-guanidin 25 64,3 g S-metilizotiouróniumkloridnak és 40,2 g n-butilaminnak 500 ml vízzel készült oldatát a metilmerkaptán-fejlődés befejeztéig vízfürdőn melegítjük. A reakciókeveréket ezután szárazra bepároljuk, a maradékot izopropanollal és tolu-30 óllal vízmentesítjük, majd 180 ml izopropanol­ban oldjuk. Ebből az oldatból 45 ml-t (megfelel 0,125 mól n-butil-guanidin-hidrokloridnak) 50 ml etanolban oldott 0,125 mól nátriumetiláttal elegyítünk, majd a kivált nátriumkloridot kiszűr-35 jük. A szűrlethez 21,9 g 2,6-diklórfenilecetsav­metilészitert adunk. Ezután az etanolt vákuum­ban ledesztilláljuk, és izopropanollal pótoljuk. A reakciókeveréket szobahőmérsékleten 7 napig állni hagyjuk, majd az oldószert vákuumban 4fl ledesztilláljuk, és a maradékhoz étert adunk. Az éteres oldatot etanolos hidrogénkloriddal 3 pH-ra megsavanyítjuk, a kivált csapadékot leszűr­jük, és előbb izopropanollal, majd acetonnal mossuk. Az így mosott maradékot etanol és víz elegyéből átkristályosítva a 208—209° olvadás­pontú 2-if2-(2,6-diklórfenil)-acetiil l]-l-butil-HgUiand­din-hidrokloridot kapjuk. 21. példa oo 2- [2-(2,6-Diklórf enil)-acetil] -1,3-dietil­-guanidm 100 ml etanolban oldott 50 g S-metil-N,N'-di­etil-izotiourónium jodidhoz melegítés közben részletekben 25 ml tömény vizes ammóniaolda­tot adunk. A metilmefkaptán-fejlődés befejez­tével az oldószert lepároljuk, és a kapott olajhoz 3Ö0 ml etanolban oldott 0,182 mól nátriumetilá­tot adunk. Az etanolt ledesztilláljuk, és toluol­lal pótoljuk, majd a kivált nátriumjodidot ki­szűrjük. Az 1,3-dietil-guanidint tartalmazó szűrlethez keverés közben 20,3 g 2,6-diklórfe-G5 nileoetsavklorid oldatot csepegtetünk. Ezután a 6

Next

/
Thumbnails
Contents