160240. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 2-fenilacetil- guanidinek előállítására

160240 3 4 vagy akár oldószer nélkül is, szobahőmérséklet (20—25 C°) és forrása hőmérséklet között, elő­nyösen szobahőmérséklet és 80 C° között III ál­talános képletű vegyületekkel addig reagálta­tunk, amíg alkalmas próbával, például vékony­réteg-kromatográfiailag kimutatható, hogy lé­nyegében minden kiinduló anyag átalakult. Ha a II általános képletű vegyületek reakcióképes származékaiként halogenidjeiket alkalmazzuk, és az I általános képletű szabad bázisokhoz kí­vánunk eljutni, akkor a reakciót savmegkötő­szer, például trietilamin, jelenlétében a III álta­lános képletű vegyületek legalább 100%-os fe­leslegében kell végrehajtani. Az a) szakasz (2) pontja szerinti eljárásban a IV általános képletű vegyületekben az R reak­cióképes csoportként elsősorban egy kevés szén­atomos alkoxi- vagy alkilmerkaptocsoport, pél­dául metoxi- vagy metütiocsoport, vagy egy adott esetben szubsztituensekkel aktivált aral­kiltiocsoport, például p-nitrobenziltiocsoport, használható. A IV általános képletű vegyületek ammóniá­val vagy aminokkal például a következőképpen reagáltathatok: • A IV általános képletű vegyületeket inéra szerves oldószerben, például izopropanolban old­juk, és az oldathoz tömény ammóniaoldatot vagy amint adunk. A kapott reakciókeveréket a reak­ció befejeztéig, előnyösen keverés közben, 1—10 óra hosszat szobahőmérséklet és a forrási hő­mérséklet közötti hőmérsékleten tartjuk. Az V általános képletű vegyületek b) szakasz (1) pontja szerinti redukciója például megfelelő katalizátor, például nemesfémkatalizáitor, első­sorban Adams-katalizátor jelenlétében hidrogén­nel végezhető. A V általános képletű kiindu­lási vegyületeiket megfelelő szerves oldószerben, például etanolban, oldjuk, és szobahőmérsékle­ten vagy enyhe melegítés közben légköri nyo­máson az elméleti hidrogénmennyiség felvételéig hidrogénezzük. A IV általános képletű vegyületeknek a b) sza­kasz (2) pontja szerinti reakcióját a diaminokkal az a) szakasz (2) pontjában leírt eljárással ana­lóg módon végezzük. Az a) szakasz (2) pontjában megadott reaktív R csoportok a diaminok egy hidrogénjével ugyancsak lehasíthatok. A leírt eljárások szerint előállított I általános képletű vegyületek ismert módon, például ext­rahálással, kicsapással, sóképzéssel stb, különít­hetők el, majd ismert módon, például átkristá­lyosítással, tisztíthatók. Az I általános képletű vegyületek szobahő­mérsékleten szilárd, esetleg kristályos bázikus vegyületek, és alkalmas szervetlen vagy szerves savakkal átalakíthatók savaddíciós sóikká. Erre a célra például a szervetlen savak közül a hidro­génhalogenidek, kénsav, salétromsav, foszforsav, a szerves savak közül az ecetsav, maionsav, bo­rostyánkősav, almasav, maleinsav, borkősav bi­zonyultak megfelelőnek. A kiindulási vegyületekként használt II általá­nos képletű vegyületek és reakcióképes szárma­zékaik ismertek vagy ismert módon állíthatók elő. A III általános képletű kiindulási vegyületek ugyancsak ismertek vagy ismert módon állítha­tók elő. A kiindulási vegyületekként említett IV álta­lános képletű vegyületkhez — ebben a képlet­ben R kevés szénatomos alkoxi- vagy alkiltio­csoportot vagy adott esetben szubsztituált aral­kiltiocsoportot jelent — úgy juthatunk, hogy a II általános képletű vegyületek hailogeiiidjeit, fő­leg kloridjait vagy bromidjait, VI, VII vagy VIII általános képletű vegyületekkel reagáltatjuk. Ezekben a képletekben Alk kevés szénatomos alkilcsoportot és Araik adott esetben szubszti­tuált aralkilcsoportot, például p-nitrobenzilcso­portot jelent, R3, és R4 pedig a fenti jelentésűek. Hasonló módon állíthatók elő azok a IV álta­lános képletű vegyületekhez—ebben a képlet­vés szénatomos alkoxi- vagy alkiltiocsoporttól illetve adott esetben szubsztituált aralkiltiocso­porttól eltérő jelentésű. Azokhoz az V általános képletű kiindulási ve­.gyületekhez, amelyekben Y —CH3— csoportot jelent, úgy juthatunk, hogy II általános képletű vegyületeket, illetve reakcióképes származékai­kat 2-aminoimidazollal reagáltatjuk. Azokhoz az V általános képletű vegyületekhez pedig, amelyekben Y —CH=H— csoportot jelent, úgy juthatunk, hogy II általános képletű vegyületeket, illetve ezek reakcióképes szárma­zékait 2-aminopirimidinnel reagáltatjuk. A találmány szerint előállított I általános kép­letű vegyületek és savaddíciós sóik rendkívül kedvező farmako dinamikus, főleg vérnyomás­csökkentő hatásúak. Ezért általában magas vér­nyomás és főleg esszenciális és renalis hipertó­nia kezelésére alkalmazhatók. A találmány szerint előállítható termékek vér­nyomáscsökkentő hatása állatkísérletekben pe­rorális vagy intravénás alkalmazásnál a kísérleti hipertóniás patkányok vérnyomásának csökke­nésében nyilvánul meg [F. Gross, P. Loustalot és F. Sulser: Arch, exper. Pathalogie Pharmako­logie 229, 381—388 (1956)]. Különösen hatásosnak bizonyultak a talál­mány szerint készült 2-[2-(2,6-diklórfenil)-acetil­imino]-imidazolidin, 2-[2-(2,6-diklórfenil)-acetil­imino]-hexahidropirimidin, 2-[2-(2,6-diklórfenil) -aeetil]-l-metil-gumdin, 2-[2-[2-(2,6-diklórfenil)­acetil]-etil-guanidin, 2-[2-(2,6-diklórfenil)-aee­til]-l-propil-guanidin, 2-[2-(2,6-diklórfenil)­-acetil]-l-izopropil-guanidin, 2-[2-(2,6-diklórfe­nil)-acetil] -1,1-diemetil-guanidin, 2-[2-(2,6-di­klórfenil)-acetil]-l,3-dimetil-guanidin, 2-[2-(2,6--diklórf'enil)-acetil]-l-(3-hidroxipropil)-guanidin, valamint ezek savaddíciós sói. Kedvező terápiás eredmény eléréséhez az I ál­talános képletű vegyületek napi adagja célsze-10 15 20 26 30 35 40 45 S0 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents