160228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-acetil-DL-alfa-aminofenilecetsav-ammóniumsó rezolválására és optikailag aktív alfa-aminofenilecetsav előállítására
3 antibmer-párt további kísérleti vizsgálatnak kell alávetni annak megállapítására, hogy lehetséges-e a szelektív kristályosítással történő rezolválás; maga a szelektív kristályosítási módszer általában igen előnyös az optikailag aktív aminosavak ipari termelésének céljaira. A DL-a-aminDfenileiaetsav ilyen módszerrel nem rezolválható. Azt találtuk, hogy ha a DL-a-aminofenileceitsaivat N-aoetil-DIwz-aminofenileceteav-ammóniumsóvá alakítjuk át, akikor oly sóhoz jutunk, amely igen előnyös tulajdonságokkal rendelkezik a szelektív kristályosíthat óság szempontjából és így szótválasztható ezzel a módszerrel optikailag aktív enantiomerjeire. Ezek az előnyös tulajdonságok a következők: Az N^acietil-a-aniinofenileoet9av-iainm.ónium:só racém, módosulata jobban oldható, mint az egyes optikailag aktív enaintiomerek. E vegyület racém. módosulatának telített oldata már nem, oldja az optikailag aktív enantiomerek egyikét sem. Az egyes enantiomerek túltelített oldata stabil a másik optikailag aktív enantiomer szelektív kikristályosítása után, is, Mindegyik, enantiomer rögtön kristályosítható és az N^aoetil-a-amitnofenilecetsav-ammóniumsó bármelyik optikailag aktív enantiomer je szelektíven, kikristályosítható a racém, módosulat túltelített oldatából vagy a racém, módosulatot és az enantiomerek egyikét tartalmazó túltelített oldatokból. A jelen találmány tárgyát tehát egy gazdaságos és iparilag jól kivitelezhető eljárás képezi az N^acetil-DL-a-aminofenilecetsav-ammóniumsó egyes enantiomerjeire való rezolválásárra. A találmány szerinti eljárás kiküszöböli a fentebb említett ismert módszerek hátrányait. Emellett a találmány szerinti eljárással nagy termelési hányadokkal juthatunk a kívánt optikailag aktív N-acetil-a-aminofenilecetsav^ammóniiumsóhoz. A találmány további tárgya egy új, iparilag előnyösen alkalmazható módszer az optikailag aktív a-aminofenilecetsavnak az optikailag aktív N-aoetil-a-aminíofenilecetsavHammóniumsóból történő előállítására. A találmány további célkitűzései és részletei az alábbi leírásból és igénypontokból tűnnek, ki. A találmány szerinti eljárás abból áll, hogy az N-aeetál-DL-a-a:minofen.ileeetsav-am:móiniumsó valamely oldószerrel készített túltelített oldatát állítjuk, elő; ezt az oldatot beoltjuk: az optikailag aktív enantiomerek egyikével (vagy az optikailag aktív enantiomerek egyikét oldrjuk benne), hogy így az oldatban az optikailag aktív enantiomerek egyikét túlsúlyba hozzuk a másik enantiomerrel szemben; a túlsúlyban levő enantiomert kikristályosodni- hagyjuk; végül a kikristályosodott enantiomert elkülönítjük az oldattól. A találmány szerinti eljárás egyik foganatosítási módja esetében a túltelített oldathoz oltászerként az; egyik enantiomer kristályainak kis mennyiségét adjuk és az elegyet keverjük, így a hozzáadott oltókristályoknak megfelelő 4 enantiomert szelektíven kikrisitályosítjuk az oldatból. Eljárhatunk oly módon is, hogy a racém módosulat forró oldatában az enantiotmerak egyikének kis mennyiségét oldjuk és így 5 ezt az enanitiomert túlsúlyba hozzuk a másikhoz képest az oldatban. Ezután az oldatot lehűtjük, amikoris bekövetkezik, a túlsúlyban levő enantiomer szelektív spontán kristályoso- < dása. Az említett kétfajta eljárásmódot kombi-10 nálhatjuk is egymással. Ilyen esetekben, a racém módosulat oldatában az egyik: enantiomer kristályainak egy rész-mennyiségét oldjuk és az említett emanitiomer kristályainak fennmaradó részét az említett módon kapott és az 15 enantiomerek egyikét a másikhoz képest túlsúlyban tartalmazó1 túltelített oldat beolt ás ára használjuk fel. Ebben az esetben a beoltáshoz felhasznált kristály-mennyiség minirnálisra csökkenthető. A túltelített oldatot az N^aeetál-a-20 -iaminofenilecetsav^airamóniumsó valamely erre alkalmas oldószerrel készített oldatából állíthatjuk elő önmagukban ismert ós ilyen célra szokásos eljárások, mint lehűtés, betöményítés, valamely másik oldószer hozzáadása vagy az 25 említett műveletek kombinálása útján. A túltelített oldat előállítására legcélszerűbb módszer azonban az, hogy az N-acetil-a-aimmoifenilecetsBV-aimmániumsó forró telített oldatát lehűtjük, minthogy az említett vegyület oldható-30 sága a hőmérséklet emelésével számottevően megnövekszik. A felhasználásra kerülő oltókristályokínak nagy optikai tisztaságú aknák, kell lenniük. A rezoilválási eljárás kiindulóaínyagaként azonban 35 nem kell minden esetben a D- és L-enantiomer ekvivalens mennyiségeinek elegyét alkalmazni; jól felhasználhatók a találmány szerinti eljárásban a két enantiomert nem, ekvivalens mennyiségben tartalmazó elegyek is. Adott 40 esetben célszerű lehet ilyen nem-ekvivalens elegyek alkalmazása a találmány szerinti eljárás kiindulóanyagaként, minthogy ilyen esetekben a túltelített oldatból az eleve túlnyomó mennyiségben, jelenlevő enantiomer spontán 45 kristályosodhat. Az oltókristályok alkalmazandó mennyisége az oldat súlyára számítva előnyösen 0,05 súly % körül lehet. Megjegyzendő azonban, hogy 50 ennél nagyobb mennyiséget is alkalmazhatunk oltákirisitélykónt, minthogy minél nagyobb az oltókristályok, mennyisége, annál jobb eredménnyel megy végbe a rezolválás. Ha az oldat az optikailag aktív enantiomerek, egyikét már 55 eleve túlnyomó mennyiségben tartalmazza az optikai antipodhoz képest, akkor nincs szükség külön oltókristálydk alkalmazására ahhoz, hogy az említett enanitiomart túlsúlyba hozzuk a másikhoz képest. A rezolválás sima és eredményes 60 végbemenétele érdekében azonban mindenképpen előnyös a beoltás alkalmazása. A kristályosítás lefolytatására alkalmazott hőmérsékletnek nincsen ugyan, döntő jelentősége a találmány szerinti eljárás sikere szempontjá-65 ból, gyakorlati szempontból mégis előnyös a 2
