160217. lajstromszámú szabadalom • Ídőkapcsoló

160217 3 4 sehb és a vele hőkapesolathan levő, nagyobb tömegű szerkezeti elem a V-alak csúcsára tá­maszkodik belülről, ós ezt kifeszítve tartja. A találmány szerinti szerkezet működési el­vét a következőkben ismertetjük: Ismeretes, hogy két anyagi, hővezető tulaj­donsággal rendelkező támasz közt kifeszített test, például huzal az első (1.) ábrán bemuta­tott A görbének megfelelő hőmérséklet elosz­lással melegszik fel, átmenő áram hatására. Amennyiben ennek a huzalnak bármely pont­ján, célszerűen a legmelegebb szakaszán, tehát a közepén egy, a huzallal hővezető kapcsolat­ban álló és hővezető anyagból készült elemet helyezünk el, úgy ennek hatására a huzal hő­fokeloszlása megváltozik és közelítőleg az 1. ábra B-ivel jelölt hőfokéioiszlást vesz fel. Ez a hőfokeloszlás az első bekapcsolásnak, tehát a hideg állapotnak felel meg. Abban az esetiben, ha a szál tartósan be van kapcsolva, vagy többszöri hőimpulzust kap, a középső, hőelve­zető elem hőmérséklete is megemelkedik, en­nek megfelelően a hőfokeloszlás oly módon változik meg, amint az 1. ábráin szíaggatött vo­nallal jelzett C görbe ábrázolja. Egy rúd-alakú test. hőokozta kiterjedése, amennyiben az illető test az alkalmazott hő­fokhatárok között állapotváltozáson megy át, lineárisnak tekinthető, ennek következtében a huzal össztiágulása a huzal középhőmérsékleté­nek lesz a függvénye. Amint az 1. ábra kü­lönböző görbéi, különösen a B és C görbék vi­lágosan mutatják, a C görbe által határolt esetben a görbe és a vonatkozási tengely kö­zötti terület a B görbe által határolt terűiéi­hez képest megnövekedett, tehát a huzal, tá­gulása is nagyobb lett. A huzal nagyobb mér­tékű tágulása viszont azt eredményezi, hogy ugyanolyan kontaktus-távolság beállítás mel­lett a kapcsolási idő is megrövidült. A találmány szerinti időkapcsoló felépítését egy célszerű kiviteli' példa alapján a követke­zőkben ismertetjük: A 2. ábra a találmány szerinti időkapcsoló egyszerűsített vázlatos elölnézete, a 3. ábra ugyanennek oldalnézete, míg a 4. ábra az. előbbiekben bemutatott kapcsoló célszerű alkalmazására vonatkozó kapcsolási elrendezést mutat be. Az időkapcsoló hőre táguló, eleme a V-ala­kúra hajlított. 19 huzal, amelyik a két 20 sa­ruhoz van rögzítve. A V-alakú huzal vagy sza­lag csúcsára a hővezető anyagból készült és a 17 rugó által feszített állásiban tartott 18 eleim csatlakozik. Ezek az elemek a 3 szigetelő alap­lapra vannak felerősítve, a 16 elem vezetésére, illetve felfogására a 15 kengyel szolgál. A 16 átvivő, ill. működtető elém mechanikus nyo­mása a 19 huzalra a 18 állítógyűrű segítségé­vel szafoályozíható. A 16 szerkezeta elemre a 21 laprugó támasz­kodik, melynek egyik vége a 22 saruhoz rög­zített, míg a másik végén a: 23 érintkező van elhelyezve. Ezzel szemlben áll a 2.5 saruhoz erősített 24 érintkező. A 23 és 24 érintkezők sokszoros kapcsolást kibíró anyagból, célszerű­en nemesfémből vagy nemesfémötvözetből ké­szülnek és a közöttük levő légrés egyik, vagy mindkét érintkező beállításával állítható. Át­tekinthetőség kedvéért a vázlatos rajzon ez az önmagában ismert állítási lehetőség nincs áb­rázolva. A kapcsoló működését a 4. ábrán bemuta­tott példaszerinti kapcsolásban a következők­ben ismertetjük: Az 1 hálózati transzformátorinak három ala­csony feszültségű gomibolyítása van, jelen pél­dában egy 24 V és. két 14 V tekercse. A há­lózati 2 fő- vagy munkatranszformátor közvet­lenül szekunder tekercsével a 14 hegesztő­elektródához csatlakozik és a hegesztő-áram beállításiára el van látva a 6 fokozatkapcsoló­val. A 3 időkapcsoló a 4 VS relével van ösz­szekapcsolv.a, melynek alapállásban egy zárt és egy nyitott érintkező párja van. Az 5 VMK mágneskaposolának nyugalmi helyzetben nyi­tott két érintkező párja van. A 7 szabályozha­tó ellenállás az időkapcsoló fűtő áramának sza­bályozására, tehát a kapcsolási idő beállítására szolgál. A kapcsolási rajzon még szerepel a 9 piros, ill. 10 zöld jelzőlámpa, valamint a 13 üzemeltető kapcsoló. Ez az üzemeltető kapcso­ló akár az elektróda foglalatába lehet felsze­relve, vagy kényszer-kapcsolásban lehet a he­gesztő-elektródával. Lenyomásakor a hegesztő­elektróda az időkapcsoló által meghatározott ideig tartó áramiimpulzust kap. A berendezés működése a következő: A 8 hálózati kapcsoló zárásakor az 1 transz­formátor áramot kap a hálózatból és a 9 piros jelzőlámpa kigyullad. A 14 elektróda csak a 13 üzemeltető kapcsoló zárásakor kap áramot a 4 VS relé alapállásban zárt érintkezőjén át az 5 VMK mágneskapesoló gerjesztő tekercse áramot kap az 1 transzformátor egyik teker­cseléséről. Ennek következtében mindkét érint­kezője zár, ami által bekapcsolja a 2 transz­formátort és egyidejűen a 7 ellenálláson ke­resztül az 1 transzformátor másik tekercséről a 3 időkapcsoló hőtáguló elemét is áram alá helyezi. Ebben az állapotban a 14 hegesztő­elektróda áramot kap, a hegesztés kezdetét veszi és a 10 zöld jelzőlámpa kigyullad. A 3 idakapcsoló érintkezői bizonyos idő múlva zár­nak, a 4 VS relé átvált, vagyis nyitja az alap­állásban zárt érintkezőt és zárja az alapállás­ban nyitva volt érintkezőt, ami által az 5 VMK mágneskapesoló gerjesztő áramköre megszakad, a mágneskapicsoló kikapcsolja a 2 munkatransaformátort, a 10 zöld jelzőlámpa kialszik és az időkapcsoló hőtáguló elemének az árama is megszűnik. Az időkapcsoló csak a .13 üzemeltető kapcsoló nyitása és újbóli zá­rása után kap új áramimpulzust. A találmány szerinti időkapcsoló az ismertei­teken kívül el lehet látva olyan önmagában is-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents