160210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás krománszármazékok előállítására

160210 szénatomos alkiigyöik, úgy a vegyületről — előnyösen szabad bázis alakjában — a benzil­gyököt katalitikus úton eltávolítjuk, palládium­katalizátor jelenlétében hidrogénnel kezelve. Ha az előállított (I) képletű vegyületben X1 és X hidrogénatom, akkor a vegyületet reduk­tív alkilezésnek vetjük alá, amit legalább 1 ekvivalens mennyiségű aceton jelenlétében, 1— 3 szénatomos vizes alkanolban valamely komp­lex fémihidriddel, például nátriumbórhidriddel, vagy platina- vagy palládiumkataliziátoir jelen­létében •hidrogénnel végzünk. A .(III) általános .képletű amin előnyösen például a következő lehet: ammónia, metil­amin, etilaniin, izoprapilamin, butilamin, ben­zilamin, fenil-tercbutiliamin, .ciklohexilamin, benzil-metilamin, benzil-izqpropilamin, benzil­-tercjbutilamin, piperidin, morfolin, piperazin, stb. adott esetben ftálimid vagy szukcinimid. A (II) általános képletű kiindulási anyagok, vagyis a megfelelő, halogénhidrinek vagy ep~ oxidok ugyancsak új anyagok. Ezek a vegyü­letek ismert módszerekkel állíthatók elő. Így pl. a megfelelő hidroxi-kromiánszármazékoik epi­klórhidrinnel kondenzálhatok valamely bázikus anyag, pl. piperidin jelenlétében. Ügy is eljár­hatunk, hogy a vegyületeket átalakítjuk, vagyis például az epoxiszármazékot a halogénszáraia­zékból alkálifémhidroxidoikkal képezzük és megfordítva, és halogénhidrint, így a klór­v.agy brómhidrint az epoxiszármazékiból a meg­felelő halogénhidrogénsavval állítjuk elő. Más ismert módszereket is használhatunk, például a megfelelő alliloxiszármazékot reagáltathatjuk. Az addíciós sók előállításához alkalmas szer­vetlen savak pl. a halogéinhidrogéns.avak, kén­sav, foszforsav, perklórsav és hasonlók, szer­ves savak pl. az ecetsav, fenilecetsav, borkő­sav és ennek származékai; fumársav, oxálsav, mandulasav, kámforszulfonsav, stb. Az így ka­pott sók többnyire vízben jól oldódnak és mint a szabad bázisok gyógyászati készítmények elő­állítására alkalmasak. A találmány szerinti eljárás kiviteli módját közelebbről az alábbi példákkal szemléltetjük •anélkül, hogy a találmány oltalmi körét ezek­re korlátoznánk. 1. példa: 10,3 g 2,'5,7,8-tetramietil-6-hidroxikromán és 12,9 g epiklórhidrin elegyét 0,11 ml pi peridin­nel 6 órán át 100 °C^on tartjuk. Ezt követően a feleslegben levő epiklórhidriint a reakcióké­verébből kb. 10 torr nyomáson — a desztillá­ció végén 100 °C fürdahőméraékletet alkalmaz­va — ledesztilláljuk. A maradékot 50 ml víz­mentes benzolban oldjuk és az oldathoz 30 perces időközökben keverés közben háromszor 6,4 g porított nátriumhidroxidot adunk. A re­aikcióelegyet ezután még 2,5 órán át szobahő­mérsékleten keverjük, majd 80 ml jeges víz hozzá adásával megbontjuk, a benzolos fázist 10 15 20 25 35 40 45 50 55 60 100 ml éterrel hígítjuk, elkülönítjük és vízzel semlegesre mossuk. Ezt követően fenti oldatot vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, az ol­dószert — a desztilláció végén csökkentett nyo­máson — ledesztilláljuk. A maradékot vá­kuumban desztilláljuk és a 129—134 °C/0,05 torr-jnál átdesztilláló, frakciót felfogjuk. A ho­zam 7,05 g 2:,5,7,8-tetr.ametil-i6-(2y3-eipoxiprop­oxi)-kromán. A kezdetben olajszerű anyag hosszabb állás után kikristályosodik és meta­nolból átkristályoisítva olvadáspontja 80—81 °C. Az analízis eredménye: Összetétel: C10H22O3 Molekulasúly: 262,3 Számított: 73,25% C, 8,45% H, Talált: 73,09%) C, 8,30% H. 2.5 ml etanolban oldott 5,7 g fenti 2,5,7,8--tetra;metil-6-(2,3^epoxipropoxi)-kr.oniánt és 4,5 g izapropilamint 3,5 óráin át 70 °C-on melegí­tünk. Ezt követően az illó részeket a reakció­elegyből csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Az így kapott kristályos maradékot 25 mlpet­roléterrel elegyítjük, a keletkező szuszpenziót forrásig melegítjük. Lehűtés után a kristályos anyagot leszívatjuk és petroléterrel mossuk. Ily módon gyakorlatilag tiszta alaikban kap­juk a 2.,5,7,8-tetrametil-<6-i(3-izopropilamino-2-~hid,roxipropoxi-krománt. Q;p.: 113—119 °C. A hozam 4,6 g. Az így kapott bázist 600 ml víz­mentes éterben oldjuk és az oldatba hűtés közben száraz; sósavgázt vezetünk. Ezután az oldatot kb. 5 °C-ra lehűtjük, a kristályos anya­got leszívatjuk, éterrel mossuk és szárítjuk. 4,5 g 2,5,7,-8-tetrametil-.6-(3^iziOipro!pila;mino-2--hidroxipr.o.poxi)-krom,án-<hid.roikloridot kapunk, melynek olvadáspontja 174—176 °C. A termék metán ol-etílacetát elegyéből átkristályosítva tisztítható. Az analízis eredménye: Összetétel: C19 H 3 iClNO :t Molekulasúly: 356,9 Számított: 63,96% C, 8,7.5% H, 3,92% N, 9,930/0; Cl Talált: 63,68% C, 8,96% H, 3,74% N, 9,87% Cl 2. példa: 9.6 g 5,7,8-trimetil^6-hidroxikro!mánból az 1. példa szerint 5,7,8-trinietil-.6^(2,3-iepoxi-prop­oxi)-kroimánt állítunk elő. A hozam 7 g, a ter­mék forráspontja 116—120 o C/0,05 torr és ol­vadáspontja 65 °C (metanolból). Az analízis eredménye: Összetétel: C15H20O3 Molekulasúly: 248,3 Számított: 7.2,55% C, 8,12 H, Talált: 72,62% C, 7,78 H. 25 ml etanolból oldott fenti 5,8 g 5,7,8-tri-6í> metil-6-i(2,,3->epoixipiriopoxi)-1 krománt és 4,7 gizo-2

Next

/
Thumbnails
Contents