160207. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós hűtőberendezés és eljárás ennek üzemeltetésére

7 cserélő, amely a 13 főtartályt az 1 kazánnal köti össze, nagyon vázlatosan van ábrázolva. A 32 hőcserélő rész legmélyebb 34 helyétől 38 kondenzátum-lefolyóvezeték vezet a 25 folyadékos hőcserélőbe, és az ebbe való belépést úgy választjuk meg, hogy a 34 részből származó kondenzátum koncentrációja ezen a helyen megfeleljen a 25 folyadékos hőcserélőben levő koncentrációhoz. A 32 hőcserélői-ész a 25 folyadékos hőcserélővel lemezszerű 40 hővezetőszerveken keresztül van összekötve, amelyek előnyösen olyan alakúak és úgy vannak elhelyezve, hogy optimális hőcserét biztosítanak. E 40 szervek jól vezető anyagból, például alumíniumból vannak. Ilyen módon a hűtőközeggőz deflegmációs hőjének legalább egy része vissza nyerhető úgyhogy a termodimakiai folyamat megközelítő en a 4. ábrán levő termodinamikai folyamiatn?|k felel meg. Míg az 5. ábrán vázolt hőcserélő sík konstrukciójú 40 hővezetőszervekkel dolgozik, a 6. ábrán vázlatosan olyan kivitel van szemléltetve, amelyben a 32' hőcsenélőrész és a 25' folyadékos hőcserélő spirál-alakban van az 1 kazán köré tekercselve, úgyhogy az 1 forró kazán a spirálok belsejében van, miáltal az 1, kazán hőveszteségének jelentős csökkenése érhető el. Lényegében az is lehetséges, hogy fajsúly és hőmérséklettől vfjó függés szempontjából rendellenes karakterisztikát mutató folyadék, mint például 0 °C és 4 °C közötti víz segítségével a gőz hőjét az 1 kazán kilépésénél elvonjuk, és e rendellenesség révén konvekciós áramlás alapján a segédfolyaiiék által felvett hőt a 25 folyadékos hőcserélőhöz vezessük, és ezt követően a lehűtött, könnyebbé vált folyadékot önműködőién ismét felemelkedni hagyjuk arra kész állapotban, hogy a; gőzből újabb hőt vegyen föl. Egy ilyen típusú 42 segédkört mutat a 7. ábra. A 8. ábrán olyan kivitel van szemlél tetve, amelynél a hőleadó hűtőközeggőz a hőcserélőben a 13 főtartály 36 folyadékmunkanívója alá süllyed, úgyhogy a 75 vezetékeken keresztül többé nem jöhet létre átfolyás, ha csak nem választunk különleges elrendezést. A 45 gázláng hőjének egy részét 47 fűtőcsőnek adja le. E 47 fűtőcső a gazdag oldat 21 vezetékének folytatását képező 49 tekerccsel vfffi körülvéve, amely 49 tekercs menetei termoszifon-HSzivattyúcs övekként hatnak, amelyben az oldat fölfelé halad. A 49 tekercs végén levő 51 kifolyó a külső 53 köpenytérbe torkollik. A 47 fűtőcső körül egytengelyűén három különböző hosszúságú 55, 57 és 59 cső van elhelyezve. A külső lezárást a 61 külső cső végzi. A legkülső 53 köpenytér ,a| szegény oldat befogadására szolgál, amely a szivattyúhatás révén a 49 tekercsben felemelkedik, miközben a csatlakozó, belül levő 63 gőztér hűtőközeggőzzel töltődik fel. A lefelé áramló gáz 8 kondenzálódik, melynek folyamán létrejövő kondenzátumoit részben a közibenső 65 kondenzátumtér fogja föl, a maradék pedig a 67 kondenzátumtér belsejében van. Megfelelő 69, 71 5 és 73 visszafolyóvezetékek (71 és 73 visszafolyóvezetékek) a kiitválatsztatt kandenzátummennyiséget a 15 elnyelető készülék megfelelő helyére, illetve a 13 csőtartályba (69 visszafolyóvezeték) vezetik vissza. A gyakorlatilag fo-10 lyadéfcmentes gőz (kb. 5% nedvességtartalmú) a 2 gőzvezetékbe jut, amely esetiben a kb. 5% folyadékrészt a komdenzátumszivattyúosövön, illetve 75 vezetéken keresztül fölfelé szállítjuk. A 2 gőzvezetékben kieső folyadék a 77 kon-15 denzátumivisszafolyó vezetéken keresztül a 13 főteptályfoa áramlik vissza. A 71 és 73 visszafolyóvezetékek azokon a helyeken torkollnak a 15 elnyelető készülék 79 tekercsébe, amelyek azonos koneentrációjúak, úgyhogy más szavak-20 kai a keverék koncentrációja a 79 tekercs e helyein mindig ugyanolyan, mint a visszavezetett kondenzátum. A gazdag folyadék a 13 főtartályból ?< 21 ve-25 zetéken keresztül a 49 tekerccsel ellátott termoszifon-Bzivattyúrészbe jut, — ahol ez — a 45 gázláng hőjétől függően — felmelegszik és részben elpárolog. A létrejövő gőzbuborékok következtében szivattyúhatás jön létre, f<mi a 30 folyadék-gázkeveréket felfelé szállítja és az 51 kifolyón keresztül a külső 53 köpeny tér be engedi kiáramlani. A létrejött kondenzátum e fokozatos visszavezetése révén lehetséges, hogy a 13 főtrjrtály 35 nívója alá eső kondenzátuímmennyiséget nagyon alacsony, a 2 gőzvezetéken keresztül 3 kondenzátorhoz áramló teljes gőzmennyiségnek kb. 5%|os értéken tartsuk. A nívókülönbség legyőzéséhez szükséges teljesítmény így nagyon 40 kicsi. E nagyon kis teljesítményű szivqttyú termodinamikai vesztesége az emelni kívánt hűtőközeg nagyon kis mennyisége révén — amely hűtőközeg a következőkben a 77 komdenzätumviisszafolyó vezetéken keresztül a 13 cső-45 tartályba! áramlik vissza —, elhanyagolhatóan kicsi. Ennél a kivitelnél a távozó gőzben levő hőmennyiség résziben — éspedig nagyon kis részben — a normál 36 folyadékmunkanívó alatt a készülékben a folyadékos hőcserélőre vihető át. A távozó gőzt egyenáramban rektiükáljuk éis a kondenzátumot a legmélyebben levő folyadékmunkainívó gőze révén ismét normál folyadékmunkapiívóra szivattyúzzuk föl. A 9. ábrán a normál 36 folyadékmunkanívó 55 fölött 96 ellenáramú rektifikálóval és folyadékos hőcserélővel ellátott hűtőberendezés látható. A 85 fűtőhely 87 szivattyúcsővel van összekötve, amely oldfjlra kitorkolló 89 kilépőnyílással van ellátva. A 87 sziwattyúcsőhöz ko-60 axiálisan 91 gőzcső és 93 folyadékoső, valamint kívül lezáróian 95 szigetelőcső vsfn. A 87 szivattyúeső a 97 szivattyúteret határolja, a 87 szivattyúcső és 91 gőzcső között pedig 99 gőz-65 tér van. 101 folyadéktérként a 91 gőzoső és 4