160207. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós hűtőberendezés és eljárás ennek üzemeltetésére

3 160207 4 A termikus kazánjavításak a két módja a nagy abszorpciós gépek építésénél ismert. Ez nem jelent túl nagy nehézségeket, mert az ilyen berendezéseknél mechanikus oldatszivattyúk vannak, amelyek révén a berendezés a geometriai magassági viszonyoktól teljesen független. Kis abszorpciós aggregátoknál, mint amilyeneket hűtőszekrényekhez alkalmaznak, a probléma sokkal súlyosabb. Itt csak egy nagyon korlátozott szállítómagasságú termoszifon-szivattyú áll rendelkezésre, amit egyébként csak ott lehet a körfolyamatba beiktatni, ahol a gazdag oldat forrpont ját eléri. Ezenkívül tér szempontjából komoly megkötésekkel kell megküzdeni. Minden vezetéket, amikor szükséges, még az ilyen aggregát szállítása után is, egyedül csak a nehézségi erő révén lehet légteleníteni vagy kiüríteni. Az az említett tény, hogy a termoszifon-szivattyút csak ott lehet a körfolyamba behelyezni, ahol a gazdag oldat forrpontja létrejön, jelenti a probléma fő nehézségét. Ezáltal rendkívül nehezen valósítható meg, hogy a folyadékos hőcserélőt az aggregátba a legalacsonyabb folyadék-munkanívó fölé építsük be. Mivel fordítva, a távozó^ gőzt nem szabad nívó alatt elhelyezni, mivel különben a képződő kondenzátum többé nem tud elfolyni, mindkét közeg a hőcserélőben való tökéletes ellenáram-hőcserélőbe hozása rendkívül nehéz probléma. A problémának a gazdag oldat egy részének leágaztatásával való második alapvető megoldási lehetőségénél is a kísérletek gyakorlatba való átültetése esetén az ilyen kis berendezéseknél rendkívül nagy nehézségek lépnek fel. Nagyobb nyomás veszteség megengedése nélkül majdnem teljesen lehetetlen egy áramló folyadékmennyiséget tartósan két, előre megadott nagyságú részáramra osztani. Ezenkívül a felosztás viszonyának mindig önműködően, az adott üzemi viszonyoknak megfelelően kell változni, ami szintén a legnagyobb nehézségeket okozza. A szabadalmi irodalomból látható, hogy máiegész sor kísérletet végeztek arra vonatkozóan, hogy ezeket a javítási lehetőségeket a gyakorlatba ilyen kis berendezéseknél is átültessék. Eddig nem vált ismertté gyakorlatilag használható eredmény, amin az említettek után nem lehet csodálkozni. A szakemberek emellett ezekben az ismert megoldási javaslatokban sok olyan hibát is felfedezhetnek, amik az ilyen berendezések gyakorlatban való működését lehetetlenné teszik. Évek során végzett kutató tevékenység, rengeteg számítás és konstrukciós meggondolás azonban lehetővé tette, hogy a probléma gyakorlatban használható megoldásainak egész sorát találjuk meg. A találmány szerinti abszorpciós hűtőberendezés jellemzője, hogy a főtartályban levő folyadéknívó fölötti kazánelpárologtatócső a folyadéknfvó alatt levő ifolyadékos hőcserélővel, a kazánaggregát hőmérlegének javítása céljából hőt vezető anyagból álló kőhíd útján van összekötve. A berendezés üzemeltetésére jellemző, hogy a hűtőközeggőz legalább egy ré-5 szenek hőjét a kondenzátor előtt elvonjuk és ezt a hőt a hideg, gazdag oldalhoz vezetjük. A találmány részleteiben a rajzokon vázolt kiviteli példákkal kapcsolatban ismertetjük. 10 Az 1. ábra nyomáskiegyenlítő segédgázzal működő egyfokozatú NH3

3/HvO hűtőszekrény abszorpciós aggregát körfolyamatának vázlata. A 2. ábra az 1. ábrán vázolt abszorpciós hűtőaggregát kazánjának elvi vázlata. 15 A 3. ábra a 2. ábrán vázolt kazánban megfelelő hőmérsékleteknél be- és elvezetett hőmennyiségek diagramja. A 4. ábra a 3. ábrán vázolthoz hasonló diagram egy kazánberendezéshez, amelynél a 20 deflegmációis hő legalább egy részét visszanyerjük. Az 5. ábra egy kazán részlete, amelynél a hűtőközeggőz deflegmációs hőjét a folyadékos hőcserélőben hővezető híd révén a körfolya-25 matba visszavezetjük. A 6. ábra az 5. ábrán vázolthoz hasonló kialakítást szemléltet, azonban- itt a kazán körül elhelyezett hőcserélő spirál alakúra van kiképezve. «0 A 7. ábra egy kazánrészlet, amelynél a deflegmációs hőt egy szekunder közeg segítségével zárt körfolyamatban a fotyadékos hőcserélőibe vezetjük vissza. A 8. ábra olyan szerfcezetkivitel vázlata, 35 amelynél a távozó gőzben levő hőmennyiséget a berendezésben a legmélyebb folyadékmunkanívó alatt visszük át a folyadékos hőcserélőre. A 9. ábra a 8. ábrán vázolt hasonló kivitelt szemléltet, amelynél a folyadékos hőcserélő és 40 a rektifikátor a legmélyebb folyadékmunkanívó fölött vannak. A 10—12. ábrák a 9. ábrán vázolthoz hasonló különböző kialakítások, amelyeknél, a tartályok különbözőképpen vannak elhelyezve. 45 A 13. ábra olyan kazán vázlatát szemlélteti, amelynél a gazdag folyadék a folyadékos hőcserélő előtt fel van osztva kiegyenlített hő-és mennyiségmérleg elérése céljából. JQ A 14. ábra a 13. ábrán vázolt kivitel egyik változata. A 15—18. ábrán különböző kivitelek a főtartály és szivattyú szívótartály közötti koncentráció kiegyenlítéshez az oldatban levő védő- és ,- hűtőközeg egységes koncentrációjának elérése céljából. Az 1. ábrán nyomáskiegyenlítő segédgázzal dolgozó ismert abszorpciós hűtőaggregát elvi vázlata van szemléltetve. Az ilyen típusú aggregát 1 kazánnal van ellátva, amelyben a hűtöközeggőzt kihajtjuk.. Ez a gőz a 2 gőzvezetéken keresztül 3 kondenzátorba jut. Itt a hűtőközeggőz kondenzálódik. A kondenzátum az 5 kondenzátumvezetéiken keresztül a 7 elpárologta-65 tóba folyik, ahol hőfelvétel mellett elpárolog. Í