160187. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek igénybevett felületének nemesítésére lokalizált öntvehegesztéssel
160187 nagy sajtolóerő alkalmazásával végzik a perselyezést ahol már kohéziós kötés is kialakul. végül az alapfémre másmódon, pl. ga'vanizálással, fémszórással vagy hegesztéssel viszik fel a követelményeket jobban kielégítő fémet. Ezesetben is létrejön kohéziós kötés a mechanikus kötés "mellett. -Mindezen felsorolt eljárások közös hátránya, hogy a kötés az alapfém és a felvtt főm között nem tökéletes, pl. légrés marad, ami a hővezetést rontja, a felvitel maga igen kíVhséges berendezést kíván meg, és emellett ne ^ kellően termelékeny módszer, csak egyedi darabok megmunkálására alkalmas. Általános jelenség az is, hogy a két fém viselkedése nem azonos, pl. hőingadozások esetében vagy konwív anyagokkal szemben, ezért repedések, patrogzások rontják az egyébként sem tökéletes illeszkedést. Ez a módszercsoport tehát csak egyes tulajdonságok javítására alkalmas ösr.zes felsorolt hátrányai mellett. Az ismert eljárások egy másik croportja azon alapul, hogy az alapfém felületén kémiai módszerekkel hozzanak létre kívánt irányú változást: ezekre példaként a nitridáláf-t., boridálást, alitálást, stb. hozhatjuk fel. Ezeknél az eljárásoknál a diffúzióval bevitt anyag kémiai reakcióban alakul át a felületen 1 émvegyületté, amely a felületet keménnyé, kopásállóvá, vagy korrózióállóvá teszi. Ezen eljárások hátránya, hogy a nemesebb felület vastagsága igen csekély, és maguk az eljárások igen költségesek. A feljavított vékony réteg kizárja pl. a szokásos forgácsolási megmunkálást is. A találmány célja olyan ipari mé retekben alkalmazható gazdaságos fémfelület nemesítés, amely a felsorolt hátrányoktól mentes, és az alapfém és a felületi fém között intenzív, kohéziós kapcsolatot teremt; úgynevezett kérges alkatrészek előállítása, amely alapjaiban különbözik a már ismert csapágyperseryezéstcl. A találmány eljárás fémek igénybevett felületének nemesítésére lokalizált öntvehegesztéssel. A szerszám, vagy gépelem főtömegét, amelyet egyszerűen alapfémnek nevezünk változatlanul az eddig szokásos és viszonylag olcsó pl. grafitos szürkevasból készítjük, és csak az idomtest igénybevett felülete készül nemesebb fémből vagy fémötvözetből, ennek mennyisége a teljes idomtest fémszükségletének csak (őrt része, és a két fém érintkezési felületén kohéziós kötést alakítunk ki. A találmány szerinti eljárás foni/is alapfeltétele, hogy a fém vagy fémötvözet párt úgy válasszuk meg, hogy térbeni dilatációjuk legfeljebb 5—15%-ban térjen el egymá-ioi. Ez a megválasztás biztosítja, hogy az igénybevételkor fellépő eltérő dilatáció nem okoz repedéseket, nem szünteti meg a kohéziós kötést. A találmány szerinti eljárás lénvcge közelebbről, hogy a kívánt idomtestnek először az igénybevett felületét állítjuk elő, pl. precíziós öntéssel oly módon, hogy az alapfémmel érintkező felületet a 4—6 szorosára növeljük, pl. az alapfém felé elvékonyodó élek, bordák, csúcsok és hason-5 ló alakzatok segítségével. Az így nyert betétre öntjük rá az ún. alapfém tömegé'., amikoris a fém hőtartalma az elvékonyodó éleket bizonyos mértékig leolvasztja, és a két fém egymással ötvöződik, Ebből következik az a feltétel, hogy 10 olyan fémpárosítást kell megválasztanunk, ahol az átötvöződés legalább 0,5—1%-ban lehetséges. Kísérleteink szerint a leolvadt fe'ület — amelyen a kohéziós kötés létrejön — a teljes érint-15 kező fémfelület y4 —73-at teszi ki. Kísérleteinket a kapott idomtestek esiszolatának elektronmikroszkópos felvételei is igazolták, mert az érintkező pl. hengerpalást felületen vi-20 lágosan megkülönböztethetők a változatlan fémszerkezetek, és a közöttük kialakult új, átmeneti fémötvözet szerkezetének különbségei. A találmány szerinti eljárás alkalmazását pél-25 daként az öblösüveg gyártásánál alkalmazott formázó szerszámok előállítására ismertetjük közelebbről, anélkül, hogy ez a találmány bármilyen korlátozását jelentené. 20 A nagy sorozatban előállított öblesüvegek gyártása teljesen automatizált, tehát a gyártás folyamatossága megköveteli a pj-.tos méretű üvegek folyamatos előállítását. Az eddig általában alkalmazott öblösüveg for-35 mázószerszámok perlites kristály szerkezetű öntöttvasból készülnek annak minden előnyét és hátrányát magában foglalva. Előnye, hogy a) a szürkevasantvény olcsó, 40 b) megmunkálása egyszerű, c) kristályszerkezete utólagosan javítható, pl. alitálással. Hátránya, ezzel szemben, hogy a) szilárdsága kicsi, mindössze ős = 20—30 45 kp/mm 2 , b) kopásállósága rossz (keménysége 200—300 HB, grafit-kipergés c) éltartósága rossz d) javítani a csorbulást nem lehec 50 e) :-övid és bizonytalan a szerszám élettartama, ami az automata gépsor üzemeltetését veszélyezteti, kapacitását csökkenti. Találmányunk szerint a formázó szerszám igénybevett felületét —: a továbbiakban kéregnek nevezzük — olyan nikkel ötvözetből állítjuk elő precíziós öntéssel, amely 68—80% nikkelt, 12—24% krómot, 2—6% vanMiumot, 2—4 % wolframot, 1—3% molibdént és 0,5—1% man„. gánt tartalmaz, s %-ban kifejezve. Ennek az ötvözetnek az olvadáspontja 1100 C° körüli. Az 1 precíziósán öntött kéregnek azt az oldalát, amely az alapfémmel fog érintkezni, kifelé elvékonyodó éllel, bordázattal láttuk el az 1. ábra szerint. 65 Erre a kéregre öntöttük rá mintegy 1280 C°-os 2
