160186. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált 2,2-difenil- 1,2-azoborolidinokat tartalmazó kártevőírtószerek

160186 sítással vagy kromatografálá-'sal, megtisztítha­tók. Az új vegyületeknek értékes gombaölő, rovar­ölő, atkaölő és gyomirtó sajátságaik vannak. A gombaölő képesség sokoldalú, és megnyilvá­nul a bab fenósedése (Colletrocriehum linde­muthianum), a burgonyaper onoszpóra (Phyto­phthora infestans), a dohányperonoszpóra (Pe­ronospora tabaci), az uborkapenész (Eryuphe ci­choracearum) és a búzarozsda (Pucrinia gluma­rum) ellen hektoliterenként 10—200 g hatóanya­got tartalmazó permetlé alakjában alkalmazva. A rovarirtó hatékonyság kétszárnyúak (házi­légy, Musoa domesstica), bogarak 'kis li^ztbogár, Tribolium ccnfusum) és molyok (káposztamoly, Plutella maculipennis hernyója) ellen mutatko­zik hektoliterenként 10—100 g hatóanyagot tar­talmazó permetlé kontakt alkalmazása esetén. Az atkák elleni hatékonyság jó tartóssággal párosul, és különösen növényevő atkák például takácsatka (Tetranychus telarius) ellen jelen­tős hektoliterenként 10—100 g hatóanyagot tar­talmazó permetlé alkalmazása esetén,. Hektoli­terenként 50—200 g hatóanyagot tartalmazó per­metlé nagyon hatásos a peték ellen is. A gyomirtó hatás pázsitfüvek, például az ecsetpázsit (Alopecurus) ellen nyilvánul meg hektáronként 0,5—5' kg hatóanyagot tartalmazó permetlé preemergens alkalmazása esetén. A találmány a hatóanyagként legalább egyfé­le I általános képletű vegyületet és egy vagy több, a hatóanyaggal összeférő hordozó-, hígító­vagy más segédanyagokat tartalmazó gombaölő-, rovarölő-, atkaölő- és növényvédői sereket öleli fel. Ezekben a készítményekben, a hatóanyag aránya 50 s%-tól 0,005 s%-ig terjedhet. A készítmények szilárd anyagok lehetnek, ha hordozóként például talkumot, égetett magné­ziumoxidot, kovaföldet, trikalciumfoszíátot, pa­rafaliszte-t, aktívszenet vagy agyagot, például bentonitot vagy kaolint, alkalmazunk. Ezek a szilárd készítmények célszerűen a hatóanyagnak a szilárd hordozóval történő összeőrlésével vagy a hordozónak a hatóanyag illó, oldószerrel ké­szült oldatával történő itatásával, az oldószer el­párologtatásával és szükség esetén a terméknek porrá őrlésével állíthatók elő. Folyékony készítmények is előállíthatók hígí­tófolyadék alkalmazásával, amelvben a ható­anyagot feloldjuk vagy diszpergáljuk. a készít­mény lehet szuszpenzió, emulzió, vagy oldat szer­ves vagy vizes-szerves közegben. A diszperzió, oldat vagy emulzió ionos vagy nem-ionos típusú diszpergáló- vagy emulgálószereket tartalmaz­hat, például szulforicinoleátokat, kvatemer am­móniumsókat vagy etilénoxid-kondenzátum ala­pú termékeket, például etilénoxidnak oktilfenol­lal készült kondenzátumait vagy f.nhidroszorbi­tolok zsírsavainak észtereit, amelyeket oldható­vá tettek a szabad hidroxilgyökök etilénoxiddal való kondenzációja útján. Előnyösen nem-ionos szereket alkalmazunk, mert ezek nem érzéke­nyek elektrolitokra. Emulziók előállítására a ha­tóanyagok önemulgálódó koncentrátumok alak­jában alkalmazhatók, amelyek a hatóanyagot a diszpeirgálószerben vagy a diszpergálószerrel ösz­szeférhetc oldószerben oldva taitalmazzák, és 5 víz egyszerű hozzáadásával alkalmazásra kész permetlevet adnak. Ezek a szilárd vagy folyékony készítmények adott esetben az I általános képletű vegyületek­kel összeférő más gombaölő-, rovarölő-, atkaölő-10 és/vagy gyomirtószereket is tartElmazhatnak. Erre a célra alkalmazhatók például rovarölőszer­ként a foszforszármazékok, mint a paration, gombaölőszerekként szerves vegyületek mint a maneb vagy a benomyl, gyomirtcszerekkónt a 15 triazinok, mint a szimazin, karbamidszármazé­kok, mint a monuron, vagy fenoxiecetsavszár­mazékok, mint a 2,4—D. Az I általános képletű új termékek előnyösen 20 hektoliterenként 50—100 g hatóanyagot tartal­mazó vizes permetlé alakjában .íJkalmazhatók, é-! á,1 tálában a kezelés céljától, a fertőzés típusá­tól és a fertőzöttségi foktól fügpően hektáron­ként 500—30 000 liter permetlére van szükség. 25 A következő példákban ismertetjük a talál­mány szerinti kártevőirtószerek hatóanyagainak előállítását. A hőmérsékleti adatokat Celsius­fokban adjuk meg. 30 55 60 1. példa 3.98 g magnéziumból és 20 g l-klór-3-dimetil­ammo-propánból 35 ml tetrahidrofuránban ké-35 szül Grignard-reagenshez 15 perc alatt 25°-on hozzáadjuk 29 g difenilklórboránnak 30 ml szá­raz éterrel készült oldatát. A reakciókeveréket visszafolyatás közben 1 óra hosszat forraljuk. Az oldószereknek 20 torr nyomáson való elpárolog-4Q tatása után a maradékot 200 mi kloroformban oldjuk, majd hozzáadunk 150 ml 30%-os am­mómumklorid-oldatot. A kloroformos réteget dekantáljuk, és a vizes réteget 2 ízben összesen 100 ml kloroformmal extraháljuk A klorofor-45 mos oldatot 2 ízben összesen 100 ml vízzel mos­suk, vízmentes nátriumszulfáton megszárítjuk, majd 20 torr nyomáson bepároljuk. A nyerster­méket 70 ml etanolból átkristályosítva 20 g 1,1--dimeti]-2,2-difenil-l,2-azaborolidint kapunk. 01-É« vadáspontja 158°. A difeniilklórborán J. Soulie és P. Cadiot sze­rint állítható elő (Bull. Soc. Chim. 1966 1981). 2. példa 1,55 g magnéziumból és 7,8 g l-klór-3-dimetil­amino-propánból 30 ml tetrahidrofuránban ké­szült Grignard-reagenshez 10 perc alatt 30°-on hozzáadjuk 10.8 g butil-difenilhormátnak 10 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát. A reak­ciókeveréket 20°-an 1 óra hosszai állni hagyjuk, majd 40 ml 30%-os ammóniumkiorid-oldattal 6 b hidrolizáljuk. 3

Next

/
Thumbnails
Contents