160177. lajstromszámú szabadalom • Tökéletesített eljárás széndiszulfid előállítására szénhidrogénekből

160177 lekulárisnak tekintjük.) Azt találtuk azonban, hogy különösen az 1000 fölötti —'• például az 1200 és 5000 ó—1 közötti — térfogatsebességek alkal­masak optimálisan igen tiszta CS2 előállítására és a betáplált szénhidrogén kvantitatív átalakítá­sa szempontjából. A szénhidrogént a találmány szerint legalább két helyen kell a szulfuráló berendezésbe beada­golni. Ez a szám elérheti a 4-et vagy 5-öt, a felső határt csupán technológiai korlátok szabják meg. Így például, ha szulfuráló berendezésként csu­pán a csőkígyót alkalmazzuk, akkor az injektálás az ábrán A, B, D, E és F pontokkal jelölt helyek közül kettőn vagy hármon történhet. E pontok különböző távolságban helyezkedhetnek el a kén bevezetési szintjétől, s helyük egymáshoz képest is változtatható. Hogyha a találmány szerinti el­járás egy változataként a csőkígyóhoz külön szul­furáló reaktort alkalmazunk, akkor a szénhidro­gén egy részét a reaktorba adagolhatjuk be, pél­dául a reaktor alján, elhelyezkedő C ponton, má­sik részét pedig a csőkígyó legalább egy pontján vezetjük be. Ez utóbbi kiviteli formánál a reak­tor belső részét kívánság szerint valamely kö­zömbös szilárd anyaggal, így például Raschig­gyűrűkkel tölthetjük meg, melyek a gázalakú reagensek közti érintkezést javítják meg. Az alapanyagként használt telítetlen szénhid­rogének, miként a fent említett szabadalomban leírtuk, különböző olefinek lehetnek, így etilén, propilén, butén-izomérek, vagy kőolaj könnyű olefin-párlatai, esetleg diolefinek, mint butadién, izoprén, stb., vagy a fenti anyagok keverékei. A fenti telítetlen szénhidrogének összetétele injekr­tálási hely szerint változhat; a szénhidrogéneket tiszta vagy technikai termékek formájában alkal­mazhatjuk. A találmány szerinti többpontos injektálás a reakciózónába szénhidrogén betáplálás esetén nem korlátozódik azonban telítetlen szénhidrogé­nekre. A találmány szerinti eljárást aßkor is elő­nyösen alkalmazhatjuk, ha a betáplált szénhidro­gének egy része telített, más része telítetlen szén­hidrogénekből áll. A találmány szerinti eljárás alkalmazása ebben az esetben is ugyanúgy bizto­sítja az üzemmenet zavartalanságát és a szulfu­rálás hőszabályozását. Ha kétféle szénhidrogént alkalmazunk, akkor ezeket külön-külön vagy együtt adagolhatjuk be a szulfuráló berendezés különböző szintjein. Így például ha „vegyes^ be­táplálással" kívánunk dolgozni egy metánból és propilénből álló töltet esetén, akkor a CHj/CsHo súlyarányt 1 (0,1—1) 10-ig változtathatjuk. Ha ezeket a kiindulóanyagokat alkalmazzuk, akkor a metánt a csőkígyó felső részén adagolhatjuk be (így példáula mellékelt 1. ábrán a 4. csővezeték 5 és az A. pont között valahol) egy vagy több pon­ton. A propilént a metán beadagolása, alatt.egy vagy több ponton vihetjük be a rendszerbe, e pontok közül egy például a kemencéhez esetleg csatlakozó szulfuráMsi reaktor alján helyezked-10 het el. így például -a CHj-et a csőkígyó G pont­ján adagolhaitjoxk be; itt a kén már elpárologta­tott állapotban van. A propilént eíbíben az, eset­ben a csőkígyó B pontján vagy a reaktor C pontján vezethetjük a rendszerbe, vagy, ha re­aktor nélkül dolgozunk, a csőkígyó A, B, E vagy P pontján. Egyébként ha a szul'furálás csőkígyó­ban és reaktorban történik, célszerű a reaktor­ba valamely katalizátort helyezni; ilyen kata­lizátorként például szilikagélt alkalmazhatunk. Az alábbi példák az oltalmi kör korlátozása nél­kül a találmány lényegének megvilágítására szol^ gálnak. 1—4. példa . • A mellékelt 1. ábrán látható szulfurálóberen­dezésben — mely csak csőkígyóból áll, a 3. reak­tort nem tartalmazza — technikai, 6% propént tartalmazó propilén szulfurálásával folyamatosan széndiszulfidot állítunk elő. A 140 C°-os belépő hőmérsékletű folyékony kén, melyet a 4. csővezetéken keresztül táplálunk a csőkígyóba, a sztöchiometrikus mennyiséghez képest körülbelül 20I%MDB feleslegben van. A szo­bahőmérsékletű propilént a megfelelő' fúvókákon ?* keresztül az A és B ponton vezetjük a rendszer­be. A bevezetés teljesítménye kísérletenként vál­tozó. Az ábrán látható berendezés, — mely csu­pán a találmány szerinti eljárás lényegének be­mutatására szolgál — 20 mm átmérőjű csőveze-40 tekékből áll. A csövek valamely, a korroziónak ellenálló fémből készültek. Az A és B pontok a kemence végpontjától 42 ill. 21 méterre helyez­kednek el, a csőkígyó teljes hossza mintegy 100 m. 45 Az alábbi táblázatban feltűntetett reakciókö­rülmények között, 1820—2580 ó— * térfogatsebesr­ség mellett a kén elkülönítése és a gázalakú vég­termékek kondenzálása után minimum 99,9% CS2 tartalmú folyadékot kapunk. A propilén 50 CS2-vé történő átalakulásának konverziós hánya­da gyakorlatilag kvantitatív. 15 20 25 30 1 A kísér­let idő­tartama (óra) kén Teljesítmény (kg/ó) A he- Bhe " lyen ^ Abszo- -lút nyomás (bar) Reakció­hőmér­séklet (°C) A CS2 ződései benzol szennye­(PPm) tiofón Szén/kén­(súly%) aránya felesleg 1 85 82 5 5 4,5 680—700 150 250 0,03 2 85 66 6 2 4,5 680—700 250 150 0,03 3 40 58 5 2 3,5 680—700 250 150 0,01 4 65 58 "'2 5 4,0 680—700 300 350 0,05

Next

/
Thumbnails
Contents