160158. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 2-androsztén-17 béta-ol bázisos éterszármazékainak előállítására
IS iMÜ u étoxi)-2-.andros2itién-ih:idro.kloridho2 jutunk. O. p.: 219—221 C°. Analóg módon kapjuk a 17/?-(3-aminópropoxi)-2-androsztén-ből (amelyet a 2-androsztén-17/?-ol ciánetilezéssel és ezt követő redukciójával állítunk elő) a 17/?-(3-dimetilaminopropoxi)-2-andrősztént és a 17/?-(4-aminobutox'i)-2-androszténből (amelyet a 2-androsztén-17/J-ol nátriumszármazékának és a 4-brómvajsavnitrilnek a reakciójával és ezt követő redukcióval állítunk elő) a 17/j-(4-dimietilamino.ibutoxi)-2-androsztént. 8. példa 0,3 g 17/?-(2-etilaminoetoxi)-2-androsztént (amelyet a 2~androsztén-17/)-ol-nak és a brómaeetaldshid-dietilacetálnak. a reakciójával, majd e termék híg sósavas hidrolízisével nyert 17/5--formilmetoxi-2-androszténnek etilaminnal történő reagáltatásával és a kapott Schiff-bázisnak nátriumborohidriddel való redukciója útján állítunk elő) 0,35' g 90%-os hangyasavval és 0,3 g Sö^/o-os formalinnal együtt 18 órát gőzfürdőn hevítünk. A reaciókeveréket vízzel hígítjuk, sósavval pH 3-ra savanyítjuk és éterrel kiráz-' zuk. A vizes fázist ezután nátronlúggal bázíkussá tesszük és éterrel extraháljuk. Szárítás és bepárlás után 'l7/ ?-[2-(N-metil-N-etilamino)etoxí]-2-androszténhez jutunk. A hidroklorid előállítása céljából 0,1 g szabad bázist kevés metanolban oldunk és az oldathoz fölöslegben sósavval telített étert adunk. 9. példa 0,4 g nyers 17/J-(2-etilaminoetoxi)-2-androsztént' 8 ml etanolban 5 órát főzünk 0,12 g etilbromiddal. A keveréket bepároljuk, ä maradékot bázisos alumíniumoxidon kromatografáljuk és a 17/3-(2-dietilaminoetoxi)-2-androsztént benzol''kloroformmal eluáljuk. A hidroklorid o. p,je: 235—236 C°. Analóg módon kapjuk a 17/?-(2-aminoetoxt)-2--androszténből ill. a 17/?-(3-amínopropoxi)-2-^androszténből a számított mennyiségű metiljodiddal, dietilszulfáttal, n-propilbromiddal, izopropiljodiddal, 1,4-díbrómbUtánnal, 1,5-dibrómpentánnal, 1,6-dibrómhcxánnal ül. bisz-(2-brómétil)-éterrel a 2-androsztén-17/?-ol megfelelő aminoétereit. 10. példa • 3 g 17/?-(2-klóretöXi)-2-androsztén (amelyet a 2-androsztén-17/?-ol nátrium vegyületének és az l-bróm-2-klór-etánnak á reakciója szolgáltat) 150 ml etanolös oldatát a dietílamin ötszörös fölöslegével bombacsőben forraljuk 16 órán keresztül, 100 C°-on. Ezután bepároljuk, a maradékhoz vizet adunk és éterrel ^Xtraháljuk. Az extrakturtiot vízzel mossuk, nátriumszulfát fölött szárítjuk, majd elpárologtatjuk áz étert és kovasavgélen kromatogfafálünk. Kloroform segítségével eluáljuk a 17/?-(2-diétilaminoetoxi)-2--androsztént. A hidroklorid ó. p.-j.a: 235—2i36 °C 5 Analóg módon kapjuk a 17/?-(2-brómetoxi)-2--androszténből illetve a 17/?-(3-brómpropoxi)-2--androszténből vagy a megfelelő klór-, jód- vagy p-toluolszulfoniloxi-vegyületekből dimetilaminlial, dietilaminnal, di-n-propílamínnal, diizoproíé prlaminnal, pirrólidinnel, piperidinnel, hexametiléniminaiel, morfolinnal vagy piperazinnal a 2--androsztén-17/?-ol megfelelő bázisos étereit. 19 11. példa 5 g 17/ í-(2-klóretoxi)-2-androszférit feloldunk 50 ml dioxánban és 10 ml dietilamin hozzáadása után 5 órát 100 C°-on hevítjük az elegyet 20 bombacsőben. Ezután hagyjuk lehűlni, 500 ml vízzel hígítjuk és a 10. példa szerint folytatjuk; a feldolgozást. A kapott 17/?-(2-dietilaminoetoxi)-2-a"ndrOoKtén-hidroklorid o. p.-ja: 235'—236 C°. 12. példa 3 g 17/?-pirrolid'lnokarbonilmetoxí-2-androsztén (amelyet 2-androsztén-17/?-ol-ból és klórecet-30 savpirr,olidid-ból állítunk elő, nátríumhídrid jelenlétében) 45' ml abszolút éteres oldatát belecsepegtetjük 0 C°-on 700 mg litiumalumíniumhidrrd 30 ml abszolút éteres szuszpenziójába. 3 órát forraljuk, jéghűtés közben elbontjuk 10 §£ ml vízzei. az egészet beleöntjük 60 ml ammóniumklorid-oldatba és éterrel extraháljuk. Az éter" lepárlása után 17/?-(2-pirrolidinoetoxi)-2--androsztént kapunk. 13. példa 2 g 17/?-dietilaminokarbonilmetóxi-2-androsztént (amelyet 2-androsztén-17/?-ol-ból állítunk 4S elő klórecetsavdietilamiddal) feloldunk 70 ml abszolút dioxánban és hozzáadjuk 1 g litiumalumíniumhidrid 35 ml abszolút dioxános szuszpenziójához. 18 órai főzés után elbontjuk a litiumalumíniumhidrid feleslegét vizes dioxánnal, a á0 keveréket 0,8 ml 20%-os nátronluggal felfőzzük és kevés vizet adunk hozzá. Leszűrjük a kicsapódó sókat, dioxánnál mosunk és á szerves fázisból izolált nyeYs 17/?-(2-dietilamínoetoxi)-2--ándrosztént metanolban oldjuk és sósavval telíg5 tett éter segítségével leválasztjuk hidroklorid alakjában. Ob.: 235—236 C*. tíjból a szabad bázishoz jutunk, ha annyi' ín-nátronlúgot adagolunk, amíg a közeg erősen bázisos lesz és utána vizes kicsapást végzünk. 60 Analóg módon kapjuk az alábbi vegyületekből: 17/?-dímetilaminokarbonilmetoxi-2-androsztén 1 Iß- f (di-n-propilamino)karboriílmetoxi] -2-ÖS androsztén *?
