160143. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sörgyártásra

160143 6 hogy a lassú feltárás miatt a kanadai szabadalom szerinti eljárás az őrléssel szentben fokozott követelményeiket támaszt és finomabb őrlési fokot igényel. Ez azonban a szűrésnél hátrányosan jelentkezik. Találmányunk célkitűzése a fenti hátrányok kiküszöbölésével nagyüzemi méreteikben is megvalósítható, tartós és arganolaptikus szempontból is megfelelő sört biztosító, malátát gyakorlatilag nem alkalmazó enzimes sörgyártási technológia kidolgozását. Azt találtuk, hogy nagytartósságú, csersavszegény, íasztaízű söröket ä hagyományos sörfőzési eljárásnál gazdaságosabb módon a keméryítőtartalmú cefre enzimes megbontása és a kapott sörlé önmagában ismert módon történő erjesztése útján oly Módon készíthetünk, hogy malátázatlan szénhidrát forrást, adott esettben adalékanyagot tartalmazó gőzzel héjfellazításnak vetünk alá, az ily módón kapott fellazított, szénhidráttartalmú alapanyagokat önmagában isimért módon őröljük, majd proteolitikus, amiloiítilkus és segtíeltaró enzimeket tartalmazó enzimrendszer jelenlétében atmoszférikus nyomáson egy lépésiben oly módon tárjuk fel és cukrosítjuk el, hogy a feltárást 75 °C-nál magasabb, előnyösen mintegy 80—85 °C-ös hőmérsékleten fejezzük be, majd az ily módon kapott sörlevet önmagában ismert módon kész sörré alakítjuk. A találmányunk tárgyát képező eljárás első lépésében a keményítő tartalmú malátázatlan alapanyagot adott esetben adalékanyagokat tartalmazó gőzzel héj-ifellazításnaik vetjük alá, nielynek során a mechanikus szennyezéseket a mikrobákat, talajbaktériuniokat, termofil és nemtermofil baktériumokat, valamint egyéb mikroorganizimüsakat és a csersavat teljes mértékben vagy legalábbis nagy résziben eltávolítjuk. Az említett káros kísérőanyagok eltávolítása következtében a sör tartóssága javul, az érdes kellemetlen toellékíz eltűnik, a csersav /?-amiláz gátló hatása nem érvényesül, az oxidációs zavarosságra való hajlam nagymértékben csökken, rendellenes (kopasz, vagy buborékos) erjedés nem lép fel és a világos söröknél hátrányos színmélyülés sem észlelhető. A ihéjfellazítást oly módon végezhetjük el, hogy a keményítőtartalmú alapanyagot gőzölésnek vetjük alá. A gőzölést célszerűen 1—10 atmoszférás vízgőzzel hajthatjuk végre. A gőzölési idő a felhasznált gőz nyomásával fordított arányban áll és előnyösen 0,5—40 perc. A felhasznált gőz adott esetben adalékanyagokat tartalmazhat. E célra különösen előnyösen förmálint alkalmazhatunk. Eli árasunk különösen előnyös fóganatosítási módja szerint a fenti héj fellazítást ismert előkezelési módszerekikel kombináljuk; Egy előnyös módszer szerint a keményitőfoirást előbb gőzöljük (pl. 2 atm. vízgőzzel, mely adott esetben 0,1—10% formaiint tartalmazhat 0,5—1 percig), majd bázikus vegyszert tartalmazó vízben 25 áztatjuk. Az ily módon kapott előkezelt keményítőforrást öblítés után önmagával ismert mó-don végrehajtott száraz, vagy nedves őrlésnek vetjük alá. 3 Az előzőekben ismertetett előkezelési elj áfás és a speciális feltárási technológia eredményeként a találmányunk szerinti eljárásnál mind a száraz, mind a nedves őrlés a korábban is~ mert módszereknél kedvezőbben végezhető el.' 10 Az ismert eljárásoknál ugyanis az eredményes feltárás biztosítása céljából a keményítőtartalmú anyagot igen finomra kellett őrölni, a célból, hogy az enzimek a szemcsék belsejéhez megfelelően hozzáférhessenek. Az ismert eljá-15 rások tehát az őrléssel szemben fokozott igényeket támasztottak és a szükségszerűen elért finom őrlési fofc igen nehezen szűrhető rétég kialakulását eredményezte és így a szűrést meglehetősen lelassította. 20 Ezzel sZeimben a találmányunk tárgyát képező eljárásnál a keményítőforrás héjának fellazítása eredményeként az őrléskor a keményítőforrás héja csak minimális miértekben károsodik. A továbbiakban ismertetésre kerülő eefrézési eljárás ái igen kedvező feltárási körülmények biztosítása révén az Őrlés fokára nem érzékeny és eljárásunkkal jó hatásfokú feltárást érhetünk el viszonylag kevésbé finom 30 Őrlemény esetén is. Így pl, 70—i9Ö% Pfungstädter I-f-II. frakció, tehát durva őrlemény esetén is sikeres feltárást végezhetünk. Az a körülmény, hogy eljárásunk kiküszöböli a finoniőrleniény előállításának szükségességétj á szűrésig nél rendkívül kedvező, minthogy a kevésbé finom őrleményből kedvező Szűrhetőségi tulajdonságokkal rendelkező gyors szűrést biztosító szűrőréteg alakul ki. Az Őrlést ä hagyományos é§ nedivesőflő be-40 rendezések és módszerek segítségével végezhetjük el. Az ily módon kapott durván őrölt keményítőforrást ezután feltárásnak vetjük alá. A találmányunk Szerinti feltárási eljárás alapján az ä 45 felismerés, hogy teljes feltárás és jó kihozätäl csak megfelélő sejtfeltárás és a korábbiakban alkalmazott eljárásoknál magasabb hőmérsékleten befejezett d-amilolízis esetén érhető el. E célból a feltáráshoz olyan #nzimkészitményt s„ alkalmazunk, mely sejtfeltárő (hemiicellulölltikus) enzimeket proteolitikus enzimeket §8 nagy hőfoktűrésú, tehát 75 "C-fiál maga-4 sabb hőmérsékleten előnyösen mintegy 80— 85 °C-on is működésre képes amílolitikus enzimeket tartalmaz. A sejten belüli, szemcsés szerkezetű keményítő csak ezen és ennél magasabb hőmérsékleten csirizesedik el, megy oldatba és válik teljesen hozzáférhetővé az amilolitikus enzim számára. Szemben tehát más eljárásokkal, amelyek a2 öt^amílolízist 79— 80 °C alatt, vagy Csak forrálásös, esetleg nyomás alatti feltárásos módszerekkel való csirizesítés után végzik, eljárásaink szerint a csifizesédés és a^amilolizis egyidejűen megy végbe, Ki-65 használva tehát a nagy hőtűrési enzim hyüj-60 s