160141. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karotin, vagy karotin-koncentrátum előállítására karotin tartalmú növényi részekből
3 160141 4 továbbá a karotinnal együtt nem kívánatos, szennyező anyagok oldódnak ki. Ismeretes az olyan eljárás is, amellyel a karotint a növényi anyagból féloldószeres kioldással igyekeznek kinyerni. Az eljáráshoz azonban olyan mennyiségű — 100 kg nyersanyagra mintegy 200. liter aceton ~~ alkalmazása és viszszanyerése szükséges, ami az eljárás gyakorlati használhatóságát erősen kétségessé teszi. Mindez ismert eljárások közös ismérve, hogy a karotin végső kinyerését, bár különböző fázisokban, oldószeres kivonással érik el. Az eljárásokban a törekvés kétirányú. Egyrészt arra igyekeznek, miként lehet a nagy volumenű és nagy nedvességtartalmú növényi nyersanyagr ból (sárgarépa, paradicsom, tök, lucerna stlb.) amelyekben a karotin alig 0,001% nagyságrendben található, a ballasztanyagokat úgy eltávolítani, hogy a végső karotin kivonásra minél kisebb mennyiségű, minél koncentráltabb nyersanyag kerüljön; másrészt árra, hogy a hőre, nyomásra, levegőre rendkívül érzékeny karotin kivonása minél kíméletesebb körülmények között történhessék meg. A találmány lényege két felismerésen alapszik és tér el az eddig ismert eljárásoktól. Ha ugyanis a felaprított és pépesített karotin tartalmú növényt, vagy növényi részit — sárgarépát, paradicsomot, lucernát vagy mást — se nem főzzük, se nem sajtoljuk nagy nyomással, hanem vízzel, hidegen összekeverjük, majd szűréssel, vagy centrifugálással a folyékony fázist — a lét — a szilárd növényi részektől szétválasztjuk és ezeket a műveleteket többször megismételjük, vagy kis, 0,5—5 att között levő nyomással kisajtoljuk, olyan lót kapunk, amely a karotin 90—95%-át tartalmazza. Ha ezt a lét önmagában isimért módon, valamilyen savval — mint például ecetsav, citromsav, sósav, foszforsav — 4,5 pH savanyúságúra állítjuk be, a fehérjék rövid idő .alatt kicsapódnak és adszorbeálva magukkal viszik a karattot. t Ezt a szétválasztott — szűrt., vagy tíentrifugált — most már kis térfogatú, az eredeti növényi anyagnak 4—5 súly%-át kitevő fehérje-karotin csapadékot liofilizáJjuk. Porszerű, 1,5—3 s% karotint, 30—35 s% oldható fehérjét és 1'5—il8 s% zsírt tartalmazó, nagy biológiai értékű terméket kapunk, amit közvetlenül felhasználhatunk. Eljárhatunk úgy is, hogy a feherje-karotin csapadékhoz, eltérően az eddig ismert eljárásoktól, szárítás nélkül annyi alkalükussá tett. ásványi őrleményt adunk és ezzel összekeverjük, amennyitől a csapadék morzsalékossá válik. E morzsalékos anyagból vonjuk ki most már oldószerekkel a karotint. A csapadék morzsáiékossá tétele azént szükséges, mivel anélkül oldószerekkel összehozva, szétválaszthatatlan emulziót kapunk. Ez egyszerű fogással viszont a karotin közvetlenül kivonható. Az ásványi őrlemény lehet mészkő, dolomit, kvarcliszt vagy más ásványi-termék. Alkalikussá 15—25 s%-nyi hozzákevert, szilárd, alkalikus hatású anyaggal, célszerűen égetett mésszel, tesszük. Egetett mész helyett más alkalikus hatású, szilárd anyag is használható. A karotin kivonását szerves oldószerrel, mint például peitroléterrel, benzinnel, legelőnyösebben klórozott szénhidrogénnel végezzük. A nyert oldószeres extrakt karotin ja nagy tisztaságú, mivel a növényi anyag mellékanyagaitól gyakorlatilag teljesen mentes. Túlnyomóan karotin-fesitőanyagokat és kevés karotinolajat tartalmaz. Az oldószer lepárlása után .0 karotin konoentrátuimot nyerünk. Belőle oldószeres átkristályosít ássál kristályos karotin könnyen, jó hatásfokkal állítható elő. • Kivonhatjuk a. karotint a morzsalékos maszszából közvetlenül növényi olajjal, célszerűen ét-15 olajjal is, ily módon közvetlenül felhasználható termékhez jutunk. A találmány további részleteinek megvilágítására az alábbi két példát adjuk: 1. példa: ÍIPO kg mosott sárgarépát felszeleteltünk és 100 liter vízzel több ízben elkeverve elpépesítettünk. A szűrt lé végső mennyisége 140 liter volt. Ennek pH-ját citromsav adagolással 4,5 pH-ra állítottuk be. (A sav megválasztása a feldolgozás módjától függ) 4 kg fehérje^karatinosapadékot kaptunk. Ezt közvetlenül liofilizáltuk, 0,35 kg porszerű, kész termiékhez jutottunk, ami grammonként 30—35 000 NE karotint, 0,35 g oldható fehérjét és 0,29 g zsiradékot tartalmazott. 35 2. példa: 100 kg mosott sárgarépából az 1. példával azonos módon fehérje^karoftin csapadékot készítettünk, azzal az éltéréssel, hogy a pH be-40 állításához ecetsavat használtunk. 4 kg fehérje-teäirctin csapadékhoz 5 kg olyan ásványi őrleményt adtunk, amely 80% mészkövet (CaCOs) és 20% porrá oltott meszet tartalmazott). Á morzsalékossá vált összesen 9 kg masszát 45 tetraklóretánnal extraháltuk. Az exitrakciós oldószer mennyisége mintegy 20 liter volt, az oldószer lepárlása után az oldószer mentes karotin-koneentrátum 70 g, ennek összes karotin tartalma 18% ^== 12,6 g volt. 50 A karotin^konoentrátumból 1,5 liter aceton és 3% víz hozzáadása után 6,4 g /J-karotint 'kristályosítottunk ki. A visszamaradt „olaj" még 6,2 g karotinit tartalmazott. Ez még, például 55 takarmányozás céljára felhasználható. A találmány előnye, mint az előadottakból is kitűnik az, hogy a feldolgozásra kerülő növényi nyersanyagokból a ballaszitanyagot messzemenően eltávolítja. Az eljárással kivonásra kerülő 60 fehér je-karo Űh + ásványi őrlemény súlya 8— 9 kg. Ezzel szemben a többi eljárásoknál, a növényi anyag szárítása esetén 16^18 kg, sajtolásos eljárásoknál 18—20 kg. További előnye 65 a karotin kíméletes kezelése. Az egész eljárás 2
