160136. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenoplasztokat tartalmazó műanyagok vagy műanyag keverékek stabilizálására, különösen dörzsanyagok előállítása céljából
160136 6 lettel írható le és amelyben R jelentését a (IV) képlet tartalmazza. Igen egyenletesen reprodukálható eredményeket lehet elérni azáltal is, hogy a találmány szerinti eljárással előállított dörzs anyagban levő trimerizációs terméket egy a kereskedelmi forgalomban kapható tercier fanolaiminokból álló keveréknek katalizátorként történő felhasználásával állítják elő. A találmány szerinti eljárással előállított dörzsamyagfoan levő váz-, illetve töltőanyag lehet például szervetlen szálas anyag, mint azbeszt, kőgyapot, salakgyapot és/vagy fémoxidok, mint cinkoxid, magnéziumoxid, ós/vagy fémsók mint báriumszulfát, szilikátok, karbonátok, és/ /vagy fémek, mint pl. vasrészecskék és olyan hasonlóanyagok, mint amilyeneket az ismert dörzs any agakban is használnak. A találmány szerinti dörzsanyagoknál alkalmazásra kerülnek dörzs- és/vagy csúszási tulajdonságokat jiavító adalékként olyan, e célra már használatos és ismert anyagok, mint pl. grafit, fémszulfid, dörzstulajdonságot javító szerves anyagok, köszörűanyagok, mint korund. A találmány szerinti eljárásisal előállított dörzsanyagban a kötőanyag alkotórészt képező fenoiplasztokként, minden ismert fenoplaszt alkalmazható, melyet formaldehid és egy fenol, mint pl. fenol vagy o-krezol, m-krezol és p-krezol elegye közötti kondanzációs reakcióval állítanak elő, tehát felhasználhatók mind a novolakok, mind a rezolak. A vázanyagok és a dörzs és/vagy csúszási tulajdonságokat javító adalékanyagok, melyek a találmány szerinti eljárással előállított'dörzsanyagban jelen vannak, szintén nem különböznek az eddig ilyen célokra felhasznált és ismert anyagoktól, ezért ezekkel ebben az összefüggésben nem kell részletesebben foglalkozni. A találmány szerinti eljárással előállított dörzisanyagok előállítása gyakorlatilag azonos módon történik, mint az ismert dörzisanyagok előállítása. Így az alkotórészeket a szokásos keverő berendezésekben lehet összekeverni, majd 100—800 kp/cm2 nyomás alatt hidegen, vagy melegen (mintegy 80—.200 °C közötti hőmérsékleteken) lehet sajtóim, majd ezt követően kb. 8"0—3001 °C közötti hőmérsékleteken több óra hosszat, előnyösen 8-—12 óra hosszat lehet kikeményíteni. A kikeményítés és a lehűtés után rendelkezésre áll a felhasználásra kész dörzsanyag. A találmány szerinti dörzsanyag úgy is előállítható, hogy szálas anyagokat a találmány szerinti eljárásnál alkalmazott kötő- és adalékanyagok oldataival, ill. szuszpenzióival impregnáljuk. | A találmány szerinti eljárással előállított dörzsanyagokfcal a hőállóságot olyan mértékben sikerült növelni, hogy ezek a dörzsanyagok még a nagy igénybevételnek kitett teherautó tengelykapcsoló- vagy fékbetétként, vagy tárcsás fékbetétként is kielégítően alkalmazhatók anélkül, hogy a megjavított hőállóság a rugal-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 másság méntékét csökkentené. Ez különösen dobfékbetétnél kritikus, mert itt a fékbetét felület felfekvése már nem biztosítható. A hőállóság javítása továbbá olyan töltőanyagok alkalmazása nélikül érhető el, melyek a dörzsanyagökban ellentétes hatást gyakorolnak a szemben álló dörzs felületre, A találmány segítségével előállított dörzsanyag műszaki haladást jelent, mert magasabb hőmérsékleteken és relatíve nagy felületi nyomások mellett is káros következmények nélkül biztosíthatók a kedvező hőállósági, kopásállósági és rugalmassági tulajdonságok. A következőkben leírt példákban a találmány szerinti el;arás néhány kiviteli módját ismertetjük, ahol az összehasonlításria alkalmas összetételű anyagokat és az ezekre vonatkozó vizsgálati eredményeket szembe állítjuk a találmány szerint előállított termékekkel. A százalékos anyag tartalom, valamint az egyéb menynyiségi adatok súlyszázalékcikként és súlyrészekként értendők, ha egyéb megjegyzés nem szerepel, így a 3. és 5. példákban például a találmány szerinti eljárással előállított döírzsanyagok összetételét, valamint a vonatkozó vizsgálati eredményeket adjuk meg és szembe állítjuk az összehasonlítás céljából a találmány szerinti adalékanyagok nélkül készített, de egyébként azonos összetételű dörzs anyagokkal. 1. példa: Az alábbi alkotórészekből csiszolóanyagot készítünk : Fenol-novolakk-hexa keverék 12,68% Súlypát 5,91% Korund szemeseiinomság: 46 51,13% Korund szemesei inomság: 80 11,54% Korund szemesei inomság: 180 11,33% Izocianurát-vegyület* 4,13% Furfural 3,23%. *Az izocianurát vegyület egy difenilmetan-4,4'-diizocianát triimerizációs terméke volt, melyet 2,,4y6-trisz-.(dimiatilamiinoietil)-fe!nol vegyülettel katalizáltunk. Ezeket az alkotórészeket nyitott keveroben jól elkevertük egymással. Az így kapott anyagból 600 kp/cm2 nyomáson, hidegen csiszoló korongokat sajtoltunk 200X20X30 mm méretben. A sajtolt formatesteket 60—80 °C hőmérsékleten előszárítotítuk és azután 200 °C-ig terjedő, emelkedő hőmérsékleteken kifceméinyítettük. A vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a találmány szerint stabilizált termékeknek kitűnő kopásállósági tulajdonságaik voltak. összehasonlításul ugyanilyen módon és azonos alkotórészekből, azonban a találmány szerint stabilizálószerkónt használt izocianurát nélkül, csiszoló korongokat készítettünk és az előb-3
