160115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acetilén és széndioxid izolálására krakkgázokból
160115 3 4 a deszorbeált gázokból a széndioxidot 10—20 mól"0 /)} maradékmennyiségig acetomnal kimossuk, míg az etüént a kiinduló krakk-gázban levő eredeti mennyiségre számítva legfeljebb 0,2 5 mól% összmennyiségig eltávolítjuk, c) a második deszorpciós műveletben hőközléssel a gázelegyet 1—5,5 atm közötti nyomásértékekre expand áltatjuk, a következő műveletben vízmentesítjük, majd 10 d) a gyakorlatilag vízmentes acetilént, széndioxidot és etilént közösen dimetilformamidos mosásnak vetjük alá, ahol a széndioxidot legfeljebb 0,2 mól% etilénnel együtt gáz alakban fejtermékként eltávolítjuk, míg a dimetilformamid 15 által abszorbeált acetilént egy további deszorpciós műveletből ismert módon deszorbeáljuk és elkülönítjük. szénhidrogéneket különítik el, míg a második lépésben a gázkeverékben maradt alkatrészeket (mint széndioxid mellett hidrogént, metánt és szénmonoxidot) — amelyeket az első fokozatban nem lehetett elválasztani — elősűrítés után a hőmérsékleti és nyomás.-viszonyok megfelelő alkalmazásával szétválasztják és expandáltatás után eltávolítják. A harmadik fokozatban pedig az acetilént ugyanazon oldószerben maradéktalanul adszorbeáltatj ák. Egy másik ismert eljárás értelmében túlnyomórészbein szénmonoxidot és hidrogént tartalmazó gázkeverékből a széndioxidot kénvegyületekkel együtt távolítják el, főként poláros oldószerekben alacsony hőmérsékleten történő kimosás útján. Ilyen gázkeverékek szén elgázosításánál vagy koksizosításánál képződnek. A mosáshoz szükséges alacsony hőmérsékleti értékek a szokásos hűtőszerekkel nem vagy csak nehezen érhetők el. Poláros oldószerként pl. metanol, aceton és más hasonló oldószerek alkalmazhatók. Az acetilénnek krakkgázokból történő kinyerésére ismeretessé vált további adszorpciós eljárás szerint a széndioxidot mint szükségtelen ballaszt-anyagot már az első eljárási szakaszban lehető legteljesebb mértékben eltávolítják. A ki • indulási krakk-gázok itt számottevő mennyiségű 2 mól% feletti mennyiségű széndioxidot tartalmaznak. Ez az eljárásmód ugyan lehetővé tesz* a mosóberendezés méreteinek csökkentését, azzal a hátránnyal jár azonban, hogy az alkalmazott oldószerek szelektivitásától függően a gázkeverékben levő értékes alkatrészekből is jelentékeny veszteség következik be. Ha a nem kívánt veszteségeket lúgos mosó, mint kálium, ammónia vagy alkazidos mosóberendezések (kémiai mosás) beiktatásával kísérlik meg alacsony értéken tartani, akkor nem kerülhető el, hogy a még magasabb acetiléneket tartalmazó savanyú krakkgáz a mosóoldatokban polimerizálódjon és elbomoljon. Ez az utóbbi mellékreákcíó rendkívül kedvezőtlen, mivel a mosóoldatok részben veszendőbe mennek, pótlásuk vagy gyakori regenerálásuk a kémiai mosásnál nem kerülhető el. A találmány szerinti eljárást acetilén és széndioxid izolálására elősűrített, előtisztított és szárított, lényegében hidrogént, szénmonoxidot, metánt, széndioxidot, etilént, acetilént és kevés etánt, hosszabb szénláncú szén-0,3 kmól/ó-nál kisebb mennyiségű etánt és 2-nél több szénatomot tartalmazó szénhidrogéneket, valamint vizet tartalmazó krakkgázból kiindulva, aceton és dimetilformamid oldószerek felhasználásával több lépésben kivitelezve azzal jellemezhető, hogy a) a krakk-gázt 10—20 atm nyomás között, valamint —10 és —50 C° közötti fenékhőmérsékle^ ten acetonnal mossuk, b) az ezután következő első frakcionáló abszorpciós-deszorpciós műveletben az acetonos oldatot —20 és +20 C° közötti fenékhőmérsékleten 2—6 atm közötti nyomásra expandált at juk, az acetilént, széndioxidot és etilént eltávolítjuk, A találmány szerinti és ismert eljárások közötti lényeges különbség az acetonos és a dimetilformamidos mosás kombinációjából ered, amellyel több mint 2,0 mól% széndioxidot tartalmazó krakk-gázból nagytisztaságú acetilén és széndioxid kinyerése válik lehetővé. Az ismert eljárásokból való további eltérés abban mutatkozik, hogy a széndioxidot acetilénnel és etilénnel együtt vezetjük az utolsó mosási műveletig és csak ott választjuk el az acetilént. Az ismert kémiai mosási eljárásokhoz, például az alkalikus mosóoldatokkal dolgozó eljárásokhoz képest a találmány szerinti eljárásnak az a lényeges, előnye van, hogy a mosószerben a krakk-gázok polimerizációja és elbomlása kiküszöbölhető. Az ismert fizikai úton végbemenő széndioxidos kimosáshoz képest, amelyben metanolos vagy etilacetátos abszorpciós oldatokkal dolgoznak — pedig az a jelentős előny áll fenn, hogy összehasonlítható szelektivitási értékek mellett a találmány szerinti eljárás nem igényel olyan alacsony abszorpciós hőmérsékleteket, továbbá öszszehasonlítható abszorpciós hőmérsékletek mellett az oldószer mennyisége is csökkenthető. A találmány szerinti eljárásban egyszerű műszaki eszközökkel megoldható az, hogy 20 mól% feletti, előnyösen 10—20 mól% mennyiségben és legalább 2 mól% feletti mennyiségben széndioxidot tartalmazó krakk-gázokból mind az acetilént, mind a széndioxidot csaknem veszteségmentesen lehet izolálni. Az acetilén technikailag tiszta minőségben, "míg a széndioxid 0,2 mól%ban vagy ennél kisebb mennyiségben etilénnel szennyezve választható le. Ez a széndioxid tisztasági fok előfeltétele a további ipari értékesítésnek. Az ismert lúgos, kémiai úton történő mosásnál a széndioxidnak ez a tisztasági foka nem volt elérhető. A találmány szerinti eljárás jelentős előnyét képezi továbbá, hogy a kinyerhető acetilén magas tisztasági foka és csaknem kvantitatív hozama következtében az etilén kinyerésére szolgáló eljárásokkal, például etiléin alacsony hőmérsékleten történő desztillációjávai, különösebb akadályok nélkül összekapcsolható. Megfelelő nyomás 10 15 20 25 iO 35 40 45 50 55 60 ?
