160106. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázisos pirrol-származékok előállítására
16Ű106 5 6 juk hidrazinnal etanolban, utána hígított sósavat adunk a reakcióelegyhez és körülbelül 10—30 percen keresztül a közbeeső termékként keletkező ftalazinon-szánmazék hasítása végett melegítjük. A (VI) általános képletű kiinduló anyagokat például önmagában ismert módon az előbbiekben felsorolt (III) általános képletű alkoholok reakcióképes észtereinek ftálimid-káliummal való átalakítása útján kapjuk. A (III) általános képletű alkoholok és ezek reakcióképes észtereinek az előállítását a későbbiekben ismertetjük. Egy ötödik, találmány szerinti eljárásváltozat útján Olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben Rí, R3 és R4 hidrogénatomot jelent, valamint e vegyületek savas addíciós sóit úgy állítjuk elő, ihogy (VII) általános képletű vegyületeket — e képletben R2 az (I) képletnél megadott jelentéssel rendelkezik — redukálunk és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyületet valamely szervetlen vagy szerves savval addíciós sóvá alakítjuk. A (VII) általános képletű vegyületek redukciója például komplex hidridekkel, mint litiumalumíniumhidrid, vagy di'boránnal az első eljárásváltozatnál megadott körülmények között, vagy katalitikus hidrálással, például szénre felvitt palládium-katalizátor jelenlétében jégecet és sósav elegyéiben történik. A (VII) általános képletű kinduló anyagok előállítását később isemertetjük. Egy hatodik eljárásváltozat szerint olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben R, hidrogénatomot jelent, míg Rí, R2 és R3 jelentése megegyezik az (I) képletnél adott meghatározás szerintivel, és e vegyületek savas addíciós sóit úgy állítjuk elő, hogy egy (VIII) általános képletű amidot — e képletben Ac valamely szerves sav acilgyokét jelenti és Rí, R2 és R3 jelentése megegyezik az (I) képletnél adott meghatározás szerintivel — hidrolizálunk és kívánt esetben a szabaddá váló (I) általános képletű vegyületet valamely szervetlen vagy szerves savval addíciós sóvá alakítjuk. Az Ac acilgyök különösen valamely karbonsavból, a szénsav egy monof unkciós származékából vagy egy szulfonsavból származtatható le és például egy rövidszénláneú alkanoilgyök, benzoilgyök, valamely rövidszénláncú alkoxikarbonilgyök, fenüoxikarfoonilgyök vagy benziloxikarbonilgyök, ciano-csoport, egy rövidszénláneú alkánszulfonilgyök, mint a metánszulfonilgyök, vagy egy arénszulfonilgyök. mint a p-toluolszulfonilgyök. A hidrolízist előnyösen alkalikus közegben, például egy alkálihidroxiddal, mint nátrium- vagy káliumhidroxid, egy előnyösen víztartalmú, rövidszénláncú alkanolban, mint metanol vagy n-butanol, többórás főzés útján hajtjuk végre. A (VIII) általános képletű kiinduló anyagok egy része, mégpedig azok, amelyek Ac acilgyökként egy rövidszénláncú alkanoil-csoportot tartalmaznak, szintén a (II) általános képlet körébe tartoznak. Ezek és más kiinduló anyagok előállítását a későbbiekben ismertetjük. Olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben Rj hidrogénatomot jelent és e vegyületek savas addíciós sóit egy hetedik eljárásváltozat szerint úgy is előállíthatjuk, hogy egy (IX) általános képletű vegyületet — e képletben R3" az R 3 szubsztituensre megadott gyököt vagy benzilcsoportot jelent és Rí és R2 az (I) képletnél megadott jelentéssel rendelkeznek — vagy egy ilyen vegyület savas addíció sóját, az R3" szubsztituens jelentése szerint, lényegéiben ekvimoláris, illetve e mennyiség kéitszeresének megfelelő hidrogén felvételéig katalitikusan aktivált hidrogénnel kezelünk és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyületet valamely szervetlen vagy szerves addíciós sóvá alakítjuk, vagy megfordítva valamely kapott sóból a bázist felszabadítjuk. A benzil-csoport hidrogeholitikus lehasítása például nemesfémkatalizátorok, például egy szénre felvitt palládium-katalizátor alkalmazása mellett, valamely alkalmas szerves oldószerben, mint metanol, etanol vagy dioxán, közönséges vagy kissé megnövelt nyomáson és ugyancsak közönséges vagy kissé megnövelt hőmérsékleten megy végbe. A (IX) általános képletű kiinduló anyagok előállítását a későbbiekben ismertetjük. Egy nyolcadik eljárásváltozat szerint tercier vagy szekunder aminocsoporttal rendelkező (I) általános képletű vegyületeket és ezek savas addíciós sóit úgy állítjuk elő, hogy egy (X) általános képletű vegyületet — e képletben R3'" metil- vagy etilcsoportot jelent és Rí, R 2 és R4 jelentése megegyezik az (I) képletnél adott meghatározás szerintivel — monomer vagy polimer szukcinaldehiddel vagy a monomer szukcinaldéhid valamely nyílt vagy ciklusos, reakcióképes funkciós származékával reagáltatunk és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyületet valamely szervetlen vagy szerves savval addíciós sóvá alakítjuk. A szukcinaldehidet vagy monomer alakban, amelyet előnyösen közvetlenül a reakció előtt vagy egy funkciós származékból felszabadítunk vagy polimer formák desztillálása útján kapunk, vagy egy polimer módosulatban (lásd C. Harries, Ber. 35, 1183—1189 (1902) alkalmazzuk. A monomer szukánaldehid funkciós származékaiként elsősorban nyilt vagy ciklusos acetálokat, acilálokat, eHhalogénétereket, enolétereket vagy enolésztereket, amelyek a (XI) általános képletnek — e képletben X és X' egymástól függetlenül az R—O— és R—<CO—O— képletű gyököket, ahol R valamely adott esetben halogénnel helyettesített szénhidrogéngyök, továbbá klór- vagy brómatomot, vagy X' az Y'-vel együtt oxigén oxogyökölt is jelent, Y és Y' egymástól függetlenül az előbb megadott R—O— vagy R—CO—O— gyököket vagy a kettő együtt —O— epoxigyököt, vagy mindegyik Z-vel, '1-letve Z'-vel egy-egy, a pontozott vonalnak meg-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
