160103. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzazepinil-2-metilpropil-piperazinilalkil-imidazolidinon származékok előállítására

160103 10 1. példa: a) 7,8 g {0,048 mól) H2-klóretil)-3-m.etil-2--imidazolidinon és 13,3 g (0,040 mól) 5-^[2-m,etil­-3-i(l-piperiazinil)Hpropil]-5H-dibenzfb,f]azepin elegyét 5,5 g (0,040 mól) káliumfcarbonát és 0,5 g {0,00)3 'mól) nátriumjodid ihozzáadásável 100 ml dietilketomban i20 óra hosszat forraljuk tvisz­szaifolyató hűtő 'alkalmazásával, keverés közben. Lehűlés után a képződött csapadékot leszíva­tással kiszűrjük és dietilketannal utána mossuk. A szűrletet vákuumban mentesítjük az oldór szertől és a maradékot etilacetátiban oldjuk. Az etilaoetátos oldatot vízzel mossuk, 2 n sósav­oldattal többször extraháljuk, majd az egyesített sósavas kivonatot tömény ammóniumhidroxid­oldattal meglúgosítjuk és az így felszabadítóit bázist etilaoetáttal extraháljuk. Az, etilaoetátos oldatot vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfá­ton szárítjuk és vízsugárvákuum alatt bepárol­juk. A maradókként kapott nyers bázist 80 ml metilstilketonban oldjuk és az oldathoz etanolos sósavoldat feleslegét :adjuk. A kivált dihidToklo­ridot leszívatással szűrjük, metiletilketonna] mossuk, majd etanol és metiletilketon elegyé­ből átkristályosítjuk. Ily módon 8,9 g 1-[2-/4-H[3--(5H-dibenzi[<b,f]a2)epin^5HÍl)-2-ni©til^propil]-l-pi­perazinil/-ietü]-3-metiln2-iimidazoliidinon-dihidro­kloridot {az elméleti hozam 42%-a) kapunk, amely 223—224°-on olvad. A fenti eljárás kimdulóanyagául szolgáló 5--f2-nrbetil-3-i(l-pipeiiiazinil)-jpr'opil]'-45H^dibenz:[b,f]­azepint iaz alábbi módon állítjuk elő: to) 57,0 g (0,20 mól) nyers 5-(3-klór-^2Hmetil­-propil)^5H-dibenzi[b,f]azepin — vö. Geigy A.G., 374 681 sz. svájci szabadalmi leírás — és 3(5,0 g (0,22 mól) l^pipsrazinkarbonsav-etilészter ele­gyét 35,0 g (0,25 mól) káliumkarbonát és 1,0 g (•0,006 mól) nátriumjodid hozzáadásával, 120 ml dimetilformamidban 16 óra hosszat 95—100° hő­mérsékleten tartjuk. Ezután az oldószert víz­sugár-vákuuim alatt elpárologtatjuk, a maradé­kot etilaoetátiban oldjuk, az 'etilaoetátos oldatot vízzel mossuk, majd 2 n sósavoldattal extnahál­juk. A sósavas kivonatot tömény ammónium­hidroxidoldattal meglúgosítjuk és a felszabadí­tott bázist etilaoetáttal extraháljuk. Az etilaoetá­tos oldatot elkülönítjük, vízmentes 'nátrium­szulfáton szárítjuk és vízsugár-vákuumban be­pár óljuk. A mar adókot 95%-os etanoliból átkris­tályosítjuk; .az így kapott tiszta- 4-[3-(5H-di­.benzí[ib,ifjiazepin-5-il)-2-metil-(propil]^piperaz;in-:l­-karbonsav-et:lésztert, .amely 90—S2,6°-Hon olviad. 32,0 g (0,56 mól) káliumhidroxid 320 ml etanol­lal készített oldatában 20 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. Ezután az etanolt vízsugár-vákuumban ledesztilláljuk, a mar adókot éterben oldjuk, az éteres oldatot kevés vízzel mossuk, vízmentes .nátriumszulfáton szárítjuk és vízsugár-vákuumban bepároljuk. A maradékként kapott nyers bázist petroléterből .átkristályosítjuk; ily módon 24 ig tiszta 5-[2--metu-3-(l-pip©ríazinu)-propil]-öH-dibenz[b,f]­azepint (az elméleti hozam 36l0 /o^a) kapunk, amely 77—79°-on olvad. Ezt a szabad bázist éteres hidrogénkloridcl­dattal dihidrioikloriddá alakítjuk át; az etanol­ból átkristályosított dihidrdklorid 168—169°-on olvad. 5 2. példa: Az 1. példa a) bekezdésében leírthoz hasonló módon 8,5 g (0,05 mól) l-(3-klórpropil)-3-metil-10 -2-imidazolidinon és 13,3 g (0,040 mól) 5-[2^me­til-S-íl-ipiperazinilJ-ipropil^SH-dibenzfb^Jiazepin reagáltatása útján 9,0 g l-[3~/4-[3-(5H~dibenz­{b,f]azepin-^5-il)-2-metü-propil]-l-piperazinil/­-propil]-3-metil^-imidazohdinoint (az elméleti lg hozam 47%-a) kapunk. Az etilacetátból kristá­lyosított szabad bázis 132—135°-on olvad; a szo­kásos módon előállított dihidroklorid olvadás­pontja 235—237°. 20 30 3. példa: a) 7,8 g {0,048 mól) il^(2-klóretil)-3~met;il-2--imidazolidinont az 1. példa a) 'bekezdésében le­írthoz hasonló módon 13,4 g (0,040 mól) 5-[2--metil-3 - (1 -^piperazinil)-pr opil]-il 0,11 -dihidro-SH­-difoenzi[b,f]azepinnel reagáltatunk. Ily módon 1--[2-/4-[3-(10,ll-dihidro-5H-dibenzi[b,f]i azepin-5--:il)^2-imetil-piropil]-ilipiperazinil/-etil]-3-imetil-2--imidazolidinont kapunk, .amely éter és petrol­éter elegyóből kristályosítva 58—63°-on olvad. E bázisból a szokásos módon 16,9 g dihidro­klorldot (az elméleti hozam 79%-a) kapunk, amely 2311—234°-on olvad. • A fenti eljárás során ikiinduláanyagként fel- ' használásra kerülő 5n[2-)metil-3-j(l-jpiperazinil)­-priapil]-10,ll-dihidro-'5H-di.benzi[b,f].azepin az alábbi módon állítható elő: b) 68,5 g (0,33 mól) 10,ll-dihidro-5H-dibenz­[b,f]azepint 300 ml absz, toluolban oldunk és az oldathoz nitrogénlégkörben, nedvesség kizárásá­val, 14,0 g (0,36 mól) nátriumamid 40 ml absz. toluollal készített szuszpenzióját adjuk. Az ele­gyet keverés közben 1 óra hosszat 85° hőmér­sékleten tartjuk. Ezután i50° hőmérsékleten, 1 45 óra alatt hozzácsepegtetünk 71,0 g (0,37 mól) l-.(3-klór-2Hmetil-propil)-4-flmietil-'p:ipeirazint és az elegyet 20 óra hosszat forraljuk visszafolyatás közben. Lehűlés után a reakcióelagyet vízsugár­vákuumban bepároljuk. A maradákot etilacetát-50 ban oldjuk, az oldatot vízzel mossuk, majd az elkülönített szerves oldószeres fázist 2 n sósav­oldattal többször extraháljuk. Az egyesített, só­savas kivonatot tömény ammónhtmhidroxid­oldattal meglúgosítjuk és az így felszabadított 55 bázist. etilaoetáttal többször extraháljuk. Az egyesített etilaoetátos oldatot vízzel mossuk, víz­mentes nátriumszulfáton szárítjuk és vízsugár­-vákuumban bepároljuk. A maradékot nagyvá­kuumban desztilláljuk. Ily módon 100,6 g 5-[2-60 -metil-3^(4-Tm.etil-!l -ipiperazinil)-pr.op:il]-10,11-di­hiidr.o-5H-dibenz[b,f].azepint (az elméleti hozam 86,6%-a) kapunk, amely 0,005 mm Hg-aszlop nyomás alatt 167—16«°-on forr. g5 c) A fenti b) .alatti (módon kapott bázist 1000 5

Next

/
Thumbnails
Contents