160082. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként helyettesített benzol-származékokat tartalmazó rovarírtó-szer

160082 19 20 rollként 200 ml vízzel öntözött, ill. kezeletlen növényeket hagyunk fejlődni. Az eredménye­ket az alábbi táblázatban foglaljuk össze, ahol a már előzőekben ismertetett osztályozási ská­lát alkalmazzuk: Koncentráció Osztályozási skála 12 3 Megjegyzés 10 ml koncentrátum/ /200 ml 4 ml koncentrátum/ /200 ml 2 ml koncentrátum/ /200 ml 200 ml víz kezeletlen 19. példa: 1 — 9 ~_ 8 8 9 1 élő lárva 1 kipusztult lárva Bountiful típusú babnövényeket kétsorosán, 3,6 méteres sorokban, 1,8 x 3,6 méter méretű zárt, laposfenekű kosarakkal együtt talajba he­lyezünk és a kosarakba 100—100 mexikói fol­tos babbogár lárvát teszünk. A kosarakat 500 ml olyan oldattal bepermetezzük, amelyekel 48%-os emuigálható koncentrátumból készítet­tünk. Ez a készítmény hatóanyagként III kép­letű vegyületet tartalmaz és a hígítást a kívánt koncentrációig végezzük. Minden egyes kon­centrációjú oldattal 2—2 kosarat kezelünk, míg 2 kosarat kezeletlenül hagyunk. A kapott ered­ményeket az alábbi táblázatban részletezzük: telte után. ismét az előbbi kísérletnek vetjük alá, majd a kísérletet több héten keresztül megismételjük. A többhetes kísérlet eredmé­nyeit az alábbi táblázatban foglaljuk össze: 10 15 20 25 30 35 Koncentráció % Osztályozási skálaérték 0 1 2 3 1 (10 mg) 0,1 (1 mg) 0,01 (0,1 mg) 0 2. hét 1 0,1 0,01 0 5. hét 1 0,1 0,01 0 10. hét 1 0,1 0,01 0 15. hét 1 0,1 0,01 0 22. hét 1 0,1 0,01 0 5 10 10 10 5 10 10 10 10 9 10 megszakítva megszakítva 9 10 4 10 10 4 10 10 10 2 — 10 10 Adag x 0,45/0,4 ha % kipusztulás 0,8 98.5 0,4 75,5 0,2 71,5 0,1 13 0 20. példa: A III kénletű vegyület maradék-hatásosságát ,a•-következő módszerrel határozzuk meg: 1—1 ml III képletű vegyületet tartalmazó 1 ,%-os, 0,1%-os és 0,01%-os oldatot öntünk 0,5 literes edény aljára. A kontrollmintát ható­anyagmentesen csak aoetonnal készítjük. Az acetont elpárologni hagyjuk és 1Q mexikói fol­tos babbogár lárvát szitára téve az edény al­jától 12,5 cm-es távolságban elhelyezzük. Az edényt 1 hétig félretesszük, majd a kísérlet be­fejezésekor a kontrollmintáknál a rovarlárvák­ból érett rovarok fejlődnek, míg a kezelt lár­vák kifejlődése gátolt az alábbi táblázatban feltüntetett adatok szerint. A lárvákat 1 hét el-40 45 50 55 60 65 A találmány szerinti vegyületeket ötlépéses szintézissel állítjuk elő, kiindulóanyagként pe­dig a megfelelő fahéjsavat alkalmazzuk. Gya­korlati szempontokból a kiindulóanyagként használt fahéjsav benzolgyűrűiét már azokkal a szubsztituenselkkel helyettesítjük, amelyek je­lenléte a végtermékben kívánatos. Kémiai okok­ból azonban egyes esetekben szükségessé válhat az, hogy a szubsztituensek bevezetését a szinté­zis valamely közbenső lépésében végezzük. Az ilyen műveletek nem jelentenek eltérést a tu­lajdonképpeni szintézis lépésektől. A szintézis során a fahéjsav oldalláncát a végtermék ol­dalláncának megfelelően kiegészítjük. A szintézis első lépésében a fahéjsav oldal­láncának kettős kötését telítjük. A hidrogéne­zést a megfelelő hidrogénező katalizátor jelen­létében végezzük. Ebben a hidrogénezési lépés­ben aktívszénre felvitt palládium katalizátor al­kalmazása megfelelőnek bizonyult. A reakciót 0—100 °C, előnyösen 20—40 °C közötti hőmér­sékleten 6 atm nyomásig, előnyösen 2,10—3,5 atm nyomásértékek között hajtjuk végre. A megadott nyomásérték tulajdonképpen a kezdeti 10

Next

/
Thumbnails
Contents