160057. lajstromszámú szabadalom • Vezérlő berendezés változó keresztmetszertű öntöttbeton szerkezetek zsaluzatának mozgatására

160057 3 4 fokozatosan változó keresztmetszete így kívánja meg. Mind a kúszózsalus, mindpedig a csúszózsalus elv esetén sokféle, többé-kevésbé hasonló jellegű eljárás ismeretes a tulajdonképpeni zsaluzótáblák kialakítására vonatkozóan. Köralakú, vagy más állandó görbülettel bíró zárt keresztmetszetek esetében ezek az eljárások általánosságban az un. átfedő zsaluzási elvből indulnak ki, vagyis a zsaluzati szakasz egy vékony lemez (átfedő szakasz) segítségével a szomszédos zsaluzati szakaszt oly módon fedi, hogy az átfedési szakasz a betonszerkezet csökkenő keresztmetszeteinél minden egyes zsaluzati csatlakozási helyen fokozatosan növekszik, és megfordítva. Négyszögletes, derékszögű, vagy poligonális keresztmetszet esetén a keresztmetszetváltozások helyeinél a zsaluzati részek a keresztmetszet sarokpontjaiban egymáshoz képest szög alatt találkoznak. A zsaluzó táblák szerkezeti kialakításának problémái könnyebben voltak leküzdhetők. Minthogy a zsaluzótáblák aránylag vékonyak — fémlemezzsaluzatok esetében mintegy 3 mm, deszkazsaluzatok esetében kereken 30 mm vastagságúak — nehézség nélkül lehetőség van ezeket a kényszerű alakváltozásokat létrehozni, amelyek a betonfelület kívánt görbületénetk, pl. kör alakú keresztmetszet esetében minden pillanatban megfelelnek. A tulajdonképpeni zsaluzó táblák eddig ismert felépítési elveiből megállapítható, hogy nagy általánosságban a lehetséges alkalmazási területekké] fedésben vannak, és azoknak a gyakorlati éí gazdaságossági követelményeknek megfelelnek, amelyeket normális esetben velük szemben támasztani lehet-Akkor azonban a zsaluzati táblára ható betonnyomást felvevő merevítő bordákról és ezzel együtt a zsalutáblákat összekötő, ugyancsak nyomást fölvevő szabályozó, illetve a betonfalat közrevevő járomszerkezetről van szó. abban az esetben a nehézségek lényegesen megnövekednek a járomosztás, illetve a szabályozhatóság gyakorlati megoldása tekintetében. Ez érvényes nem csupán a betonnyomás által kifejtett elvileg horizontalis terhelés figyelembevétele esetén, hanem a zsaluzatokon keresztül kifejtett függőleges terhelés szempontjából is, vagyis a vezérlő berendezés, a munkaszintek és a csúszó zsaluzatok önsúlyának esetében, ezenkívül a zsaluzat és a beton közötti súrlódásból származó terheknek számításbavétele esetén is. A teljes zsaluzaton nyugvó és alakot biztosító vezérlő berendezés nemcsak horizontális, hanem vertikális irányú erőnek is ki van téve, és ezért azt ilyen vagy olyan módon mint három dimenziójú rácsos tartót (térbeli rácsos szerkezetet) kell kialakítani. Ennek a rácsos szerkezetnek elegendő merevséggel kell rendelkeznie ahhoz, hogy egyik pillanatban se tegyen lehetővé nagyobb alakváltozást, mint ami a betonszerkezet tervszerinti alakjának tekintetbevételével megengedhető, és egyidejűleg ezen túlmenően gyakorlatilag egyszerű módon tegye a szabályozhatóságot lehetővé. Ez a követelmény mind a kúszózsaluzatok, mind pedig a csúszózsaluzatok esetében általános érvényű. Ennek ellenére azonban e két különböző zsaluzási elv között bizonyos különbségek mutatkoznak. A kúszózsaluzatok esetében aránylag kevés, de nagymértékű utánálíítás szükséges, vagyis időnkénti nem folyamatos utánálíítás. Ezzel szemben a csúszózsaluzatoknál ismételt és folyamatos, azonban általában mindig kismértékű folytonos utánálíítás szükséges. A folyamatosan változtatható, azonban egyszersmind állandó minden irányban meghatározott helyzetű és alakváltozás szempontjából merev térbeli rácsos szerkezet ily módon — a bevezetőben említett jellegű betonszerkezet létesítésekor — mint feltétlenül szükséges követelmény jelentkezik. A változó keresztmetszetű és nagymagasságú betonszerkezetek számára készülő kúszó- és csúszó zsaluzatokkal szemben támasztott racionális zsaluzóeljárási igények manapság gyors növekedést mutatnak. Ennek egyik oka pl. a technikai fejlődés mindenekelőtt az iparban, ahol egészségügyi követelmények kielégítése miatt az egészségre káros füstgázok kiengedése csak nagy magasságban történhet, s így sokszor 300 m-es vagy annál még nagyobb magasságú kémények építése válik szükségessé. Statikai és gazdaságossági okokból ezeket a kéményeket betonból és fölfelé csökkenő keresztmetszettel kell kialakítani. Ezeknél az építményeknél ugyancsak gazdaságossági megfontolások miatt csupán kúszózsaluzatok vagy csúszózsaluzatok jöhetnek szóba, melyeknél egyre inkább beigazolódik, hogy mind műszaki, mind pedig gazdaságossági és gyakorlati okokból ez utóbbiak alkalmazása részesül előnyben. Az eldöntendő probléma azonban abban áll, hogy egy elméletileg megalapozott rendszert kell találni a meredek és folyamatosan szabályozható térbeli rácsos szerkezet célszerű kialakítására vonatkozóan. Az eddig alkalmazott valamennyi szerkezet geometriai és statikai szempontból egyaránt hagyományos jellegű keretekből és átlós rudakból összeállított térbeli rácsos tartóra volt korlátozva. Ezeknek a térbeli rácsos tartóknak változtathatósága, illetve szabályozhatósága azzal volt elérhető, hogy egyrészt a keretrészek, valamint az átlós rudak valamennyi csomópontja csuklós kialakítású volt, másfelől pedig e keretrészek és átlós összekötőrudak csavarorsók vagy hasonlók segítségével rövidíthető, illetve meghosszabbítható módon voltak kialakítva. Az ilyen módon kialakított térbeli rácsos tartók igán nagyszámú csavarkapcsolati hellyel rendelkeznek (több száz ilyen kapcsolati helyről van ugyanis szó), ahol a rácsos tartó alakit) lb 20 25 'Í0 35 40 45 50 55 60 2