160049. lajstromszámú szabadalom • Gyomírtószer

160049 9 Látható, hogy a találmány szerinti gyomirtószerek meglepően hatásosak gyomok ellen. és különösen olyan szelektivitást mutatnak, amelyre az alkotórészeik alapján nem lehetett következtetni. 5. példa: Homoktalajjal töltött kísérleti cserepekbe növényházban Zea mays (kukorica), Gassypium herbaceum (gyapot), Setaria glauca (muhar), Digitaria sanguinalis (ujjasmuhar), Echinochloa crus-galli (kakaslábM). Poa annua (nyári perje), 10 15 10 Amaranthus retrófiexus (disznóparéj) és Sin:ipis arvensis (vadrepce) magokat vetettünk. Az így előkészített talajt közvetlenül ezután A klórecetsav-N-;butin-'(l)-il-(3)-aniliddal, M N-[l-fenil~5-ibróm-,piridazon-i(6)-il~(4)-oxamidsav-feniléterrel és A+M keverékkel kezeltük. A felhasznált hatóanyagmennyiség hektáronként az A vegyületből 3, illetve 4 kg, az M vegyületből 1. illetve 4 kg és az A+M keverékből 3+1 kg volt, minden esetben hektáronként 500 liter vízben diszpergálva. A 4 hét múlva észlelt kísérleti eredményeket az 5. táblázatban szemléltetjük. 5. táblázat Hatóanya g Hatóanya g A M A+M Hatóanyagmennyiség, kg/ha 3 4 1 4 3+1 Zea mays 0 0 0 20 0 Gossypium herbaceum 0 0 0 20 0 Setaria glauca 90 100 30 80 100 Digifaria sanguinalis 100 100 40 70 100 Echinochloa crus-galli 90 100 30 60 100 Poa annua 95 100 70 100 100 Amaranthus retrófiexus 0—10 20 80 100 80—90 Sinapis arvensis 10 15 80-^ao 100 90—100 Az 5. táblázatból látható, hogy a találmány szerinti gyomirtószerek meglepően hatásosak gyomok ellen, és különösen olyan szelektivitást mutatnak, amelyre az alkotórészeik alapján nerr» lehetett számítani. 6. példa: Egy megművelt parcellát Gossypium herbaceum (gyapot), Zea mays (kukorica), Setaria glauca (muhar), Digitaria sanguinalis (ujjasmuihar), Echinochloa crus-galli (ikakaslábfű), Alopecurus myosuroides (ecsetpázsit), Poa annua (nyári perje), Lolium perenne (angol perje), Tihlaspi arvense (mezei tarsóka), Amaranthus retrófiexus (disznóparéj), Sinapis arvensis (vad-40 45 repce) és Raphanus raphanistrum (repcsén retek) növényekkel vetettünk be. Ezután közvetlenül az így előkészített talajt A klóreoetsav^N-butin-(l)-il-(3)-aniliddal, N 4-(3,4-diklórf enil)-i2Hmetil-l ,2,4-oxadiazolidin-3,5-diónnal és A+N keverékkel kezeltük. A felhasznált hatóanyagmennyiség hektáronként az A vegyületből 3, illetve 4 kg, az N vegyületből 1, illetve 4 kg és az Ä+N keverékből 3+1 kg volt, minden esetben hektáronként 500 liter vízben diszpergálva. A 4 hét múlva észlelt kísérleti eredményeket a 6. táblázatban szemléltetjük. 6. táblázat íny ag H a t ó a íny ag A N A+N Hatóanyagmennyiség, kg/ha 3 4 1 4 3+1 Gossypium herbaceum 0 0 0 10—20 0 Zea mays 0 0 0 10—20 0 Setaria glauce 90 100 20—30 70 100 Digitaria sanguinalis 100 100 60 90 100 Echinochloa crus-galli 90 100 40 70 100 Alopecurus myosuroides 70 80 70 90—100 100 Poa annua 95 , 100 20—30 90 100 Lolium perenne 90—100 100 20 80 100 5