160048. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált karbonsavanilidokat tartalmazó kéthatóanyagos gyomírtószerek

160048 17 18 Hatóanyag­kg/ha: Paspalum dilatatum Eleusine indioa Poa annua A 3 4 B H Hatóanyagok A + H 4 3 + 1 B + H 3+ 1 C + H 3 + 1 100 100 90—100 100 100 100 80 90 95 100 100 100 100 100 40—50 70 100 100 100 100 50 70 100 100 100 100 50—60 100 100 100 0 nincs hatás, 100 = teljes pusztuáis A 4. táblázatból látható, hogy a találmány szerinti gyomirtószerek az egyes hatóanyagok­hoz viszonyítva meglepő gyomirtó hatást és olyan szelektivitást mutattak, amelyre alkotó­részeik alapján nem lehetett következtetni. 8. példa: Egy megművelt parcellát Gossypium herba­ceum (gyapot), Zea mays (kukorica), Echinoch­loa crus-galli (kakaslábfű), Setaria sp. (muhar), Panicum capillare (hajszálágú köles), Eleusine indica, Paspalum dilatatum, és Amaranthus retroflexus (disznóparéj) magokkal vetettük be. Közvetlenül ezután az így előkészített talajt a 7. példa szerinti A + H, B + H és C + H hatóanyagkeverékekkel kezeltük. A felhasznált hatóanyagmennyiség hektáronként egyenként 3+1 kg volt 500 liter vízben diszpergálva. 4 hét múlva megállapítottuk, hogy az ösz­szes kétszikű gyomnövény, gyomfű és kölesfaj majdnem teljesen elhalt, míg a kukorica és a gyapot nem károsodott. 9. példa: Egy megművelt parcellába Solanum tubero­sum (burgonya), gumókat ültettünk, illetve Centaurea cyanus (kék búzavirág), Matriacaria chamomilla (orvosi székfű), Amaranthus retro­flexus (disznóparéj), Stellaria media (tyúkhúr), Chenopodium album (fehér libatop), A vena fa­tua (hélazab) és Echinochloa crus-galli (kakas­lábfű) magokat vetettünk. 100 100 100 15 Közvetlenül ezután az így előkészített talajt a 7. példa szerinti A+H, B+H és C+H ha­tóanyagtoeverákefckel kezeltük. A felhasznált hatóanyagmennyiség hektáronként egyenként 3 + 1 kg volt, minden esetben 500 liter víziben 20 diszpergálva. 4 hét múlva megállapítottuk, hogy az összes kétszikű gyomnövény és gyomfű csaknem tel­jesen elhalt, míg a burgonya nem károsodott. 25 20 10. példa: Egy megművelt par cellát Zea mays (kukori­ca), Echinochloa crus-galli (fcalkiaslábfű), Digi­taria sanguinalis (ujjasmuhar), Setaria viridis (zöld muhar), Chenopodium album (fehér liba­top) és Matricaria chamomilla (orvosi székfű) magokkal vetettünk be. Közvetlenül ezután az így előkészített talajt 35 A :klórecetsav-;N-butin-(l)-il-(3)-anilid, B 2-íklór-4-etilarnino^6-izapropiilamino-sz_ triazin és C 2-klor-4,6-bisz-(etilamino)-sz-triazin 40 hatóanyagökíkal és A + B és A + C hatóanyag­keverékdklkel kezeltük. A felhasznált ható­anyagmennyiség hektáronként az A vegyület­ből 3, illetve 4 kg, a B és C vegyületekből 1—1, illetve 4—4 kg és az A + B és A + C hiató-45 anyagikeverékekből egyenként 3 + 1 kg. volt, minden esetben 500 liter vízben diszpergálva. A 4 hét múlva észlelt kísérleti eredménye­ket az 5. táblázat szemlélteti. Hatóanyagmennyiség kg/ha: 5. táblázat 4 A + B 3+1 3 A ' 4 Hatóanyagok B C 1 4 1 4 A + B 3+1 A + C 3 + 1 0 0 0 20 0 15 0 0 90 100 60 80 50 75 100 100 95 100 55 75 45 70 100 100 95 100 50 70 40 60 100 100 40 50 95 100 95 100 100 100 30 40 98 100 80 100 100 100 Zea mays Echinochloa crus-galli Digitaria sanguinalis Setaria viridis Chenopodium album Matricaria chamomilla 9

Next

/
Thumbnails
Contents