160041. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxim-0-szénsav-fenilészterek előállítására
160041 ben, a klórhidrogént megkötő bázis, így dimetilanilin, dietilanilin, piridin, trietilatmin, dimetilciklohexilamin vagy dimetilbenzilamin jelenlétében, kb. —70 °C és 100 °C közötti, előnyösen —30 °C és +20 °C közötti hőmérséklettartományban foszgánnel reagáltatjuk, vagy fenol, víz és egy inert, vízzel nem elegyedő oldószer elegyéhez foszgént és egy klórhidrogént megkötő bázist, előnyösen alkálifémhidroxidot adunk és az elegy hőmérsékletét a vizes oldat dermedéspontja és kb. +50 °>C között tartjuk. Nagy hozam, elérése céljából a foszgént és a bázist célszerűen feleslegben alkalmazzuk. A • találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagok erős fungitoxikus hatással rendelkeznek. A gombák és baktériumok elpusztításához szükséges koncentrációban nem károsítják a kultúrnövényeket, és a melegvérű állatokra nézve csak kis mértékben mérgezőek, ezért a növényvédelemben gombák irtására és baktériumok irtására használhatók. Az ezeket tartalmazó fungitoxikus szereket az Arohimyceták, Phycomyceták, Ascomyceták, Basidiomyceták és Fungi imperfecta irtására alkalmazhatjuk. A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagok1 széles hatásspektrummal rendelkeznek és olyan parazita gombák irtására használhatók, amelyek a talaj feletti növényrészeket fertőzik meg vagy a növényeket a talajból támadják meg, valamint a magvakkal átvihető betegségek kórokozói ellen is alkalmazhatók. Ezek a hatóanyagok hatékonyak például az alábbi kártevők esetében: Phytophthora infestans, Plasmopara viticola, Venturia inaequalis, Podosphaera leucotricha, Cochliobolus miyabeanus, Mycosphaerella musicola, Cercospora personata, Botrytis cinerea. Alternaria-félék és Piricularia oryzae. Különösen hatásosaik a rizsben fellépő fertőzések kezelésében. így kitűnő hatást mutatnak a Pircularia oryzae és Pellicularia sasakii gombákkal szemben, így mindkét gombát egyidejűleg irthatjuk velük. Ez jelentős haladást jelent, minthogy eddig ennek a két gombának az esetében különböző kémiai csoportokba tartozó hatóanyagot kellett alkalmazni. Ugyanígy hatásosak és nagy gyakorlati jelentőségűek ezek a vegyületek, ha csávázószerként vagy talajkezelőszerként olyan fitopatogén gombák irtására használjuk őket, amelyeik a vetőmagokat fertőzik meg vagy a talajból támadják meg a növényeket és a kultúrnövényeken különböző fertőzéseket okoznak, ilyen gombák például a Tilletia caries, Helminthosporium gramineum, Fusarium nivale, Fusarium culmorum. Rhizoctonia solani, Phialophora ci-. nerescens. Verticillium alboatrum, Fusarium dianthi, Fusarium cubense, Fusarium oxysporum, Fusarium solani, Sclerotinia sclerotiorum, Thieleviopsis basicola és Phytophthora cactorum. 10 15 20 25 •SO 35 40 45 50 55 60 65 A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké készíthetjük el- így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állíthatjuk elő, pl. oly módon, hogy a hatóanyagokat összekeverjük a töltőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív 'anyagokat így emulgeáló- és/vagy diszpergálószereket is alkalmazunk. Ha töltőanyagként vizet használunk, segédoldószerként alkalmazhatunk szerves oldószereket is. Folyékony oldószerként lényegében szóba jönnek az aromás szénhidrogének, így xilol és benzol, klórozott aromás szénhidrogének, így klórbenzolok, paraffinok, így ásványolaj párlatok, alkoholok, így metanol vagy butanol, erősen poláris oldószerek, így dimetilszulfoxid és dimetilformamid, valamint a víz. Szilárd hordozóanyagként alkalmazhatunk természetes kőliszteket, így kaolint, agyagot, talkumot és krétát, valamint szintetikus kőliszteket, így nagy diszperzitású kovasavat és szilikátokat; emulgeátorként nem ionos vagy anionois emulgeátorokat, így polioxietilénzsírsavésztereket, polioxietilénzsíralkoholétereket, pl. alkilarilpoliglikolétereket, alkilszulfonátokat és arilszulfonátokat; diszpergálószerként pedig pl. lignint, szulfitszennylúgokat és metilcellulózt. Az I általános képletű hatóanyagok a készítményekben egyéb ismert hatóanyagokkal, így inszekticidekkel, herbicidekkel, fungicidekkel, nematieidekkel, növényi tápanyagokkal, madárriaszitószerekkel, talajszerkezetjavító szerekkel összekeverve is előfordulhatnak. A készítmények általában 0,1—95 súly%, előnyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, készítményeik alakjában vagy a belőlük készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, szuszpenziók, emulziók, porok, paszták és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, pl. permetezéssel, porlasztással, porozással, öntözéssel, csávázással. Ha a hatóanyagokat a növények levelein alkalmazzuk fungicidként, a hatóanyagkoncentráció széles határok között változhat, általában 0,5—0,0005 súly%, előnyösen -0,2—0,001 súly%. Vetőmaigkezelés esetén 1 kg vetőmagra számítva 0,1—10 g, előnyösen 0,5—5 g hatóanyagra van szükség. Talaj kezeléshez 1 cm3 talajra számítva 1— 500 g, előnyösen 10—200 g hatóanyag szükséges. Az: I általános képletű hatóanyagok ezen kívül fitopatogén gombákkal szemben bakteriosztatikus hatást mutatnak, valamint fitopatogén rovarokkal szemben inszakticid hatással rendelkeznek.
