160039. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 0-(2-nitro-4-alkoxifenil)-0-alkil-N-izopropilfoszforamido-tioátok és azokat tartalmazó herbicid szerek előállítására
5 feloldjuk és az oldatot vízzel mossuk. Ezután hígított alkálifémhidroxid-oldattal vagy ammóniurnhidroxid-oldattal mossuk, a szerves fázist megszárítjuk és végül az oldószert desztillációval eltávolítva a kívánt terméket mint 5 maradékot kapjuk meg. A b) eljárásváltozatot a csatolt rajz szerinti B) reakcióegyenlettel szemléltetjük. Eljárhatunk úgy is, hogy a kiindulási anyagok adagolásának sorrendjét felcseréljük. Eb- 10 ben az esetben az N-izopropilamidotionofoszforsavhalogenidet először alkálifémalkoholát-oldattal reagáltatjuk, majd a képződött közbenső terméket reagáltatjuk a 2-nitro-4-alkoxifenolläl. Ha ezt az eljárásmódot választjuk, a reakciókö- 15 rülmények azonosak lehetnek a fentieklek. A b) eljárásváltozatnak ezt a módját a csatolt rajz szerinti C) reakcióegyenlettel ábrázoljuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására 2 « az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa: 25 17 g (0,5 mól) 2-nitro-4-.metoxifenolt 100 ml aoetonitrilben feloldunk, és az oldathoz 14,0 g káliumkarbonátot adunk. Ezután a reakcióelegyhez 50—60 °C-on erős keverés közben 102 g (0,5 mól) O-etil-N-izopropilamidotionofoszfor- 30 savészterkloridot csepegtetünk. Az elegyet 5 órán keresztül 70 °C-on keverjük, hogy a reakciót teljessé tegyük. A képződött szervetlen sót kiszűrjük, és a szűr letet az oldószer eltávolítása céljából ledesztilláljuk. A maradékot 100 35 ml benzolban feloldjuk, a benzolos oldatot 1%-os nátriumkarbonát-oldattal mossuk és vízmentes nátriumszuMáttal szárítjuk. A benzol ledesztillálása után a maradékot széntetraklorid és n-hexán elegyéből átkristályosítjuk. 40 Így 25 g 0-<2-nitro-4-metoxifenil)~Oetil-N-izopropil-foszforamidotioátot kapunk 60—61 °C olvadásponttal. Hasonló módon eljárva kaptuk az 0-(2-nitro-4-etoxifenil)~0-etil-N4zopropiRoszforamido- 45 tioátot és az 0-(2-nitro-4-izopropoxifenil)-0--etil-N-izopropil-foszforamidotioátot, amikor 2--nitro-4-klórfenol helyett 2-nitro-4-etoxifenolt vagy 2-nitro-4~izopropoxifenolt alkalmaztunk. Ezek a vegyületek hasonló herbicid aktivitással 50 rendelkeztek, mint a fenti vegyület. 2. példa: 55 84 g (0,5 mól) 2-nitro-4-metoxifenolt 400 ml acetonitrilben feloldunk, és az oldathoz 80 g szárított és szitált káliumkarbonátot adunk. A reakcióelegyhez ezután 50—60 °C-ori, erős keverés közben 95 g (0,5 mól) O-metil-N-izopro- 60 pilamidotionofoszforsavészterkloridot csepegtetünk. Az elegyet 5 órán keresztül 60 °C-on melegítjük, hogy a reakciót teljessé tegyük. A képződött szervetlen sót kiszűrjük, és a szűrletet az oldószer eltávolítása céljából desztillá- (55 6 ciónak vetjük alá. A maradékot 100 ml benzolban feloldjuk, a benzolos oldat 1%-os viz» nátriumkarbonát-oldattal mossuk és vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk. A benzol ledesztil-* lálása után a maradékot széntetraklorid és nhexán elegyéből átkristályosítjuk. így 110 g O-(2-nitro-4-metoxifenil)-0-metil-N-izopropirfoszforamidotioátot kapunk 69—70 °C olvadásponttal. Hasonlóképpen eljárva kapjuk az 0-(2-nitro-4-metoxifenil)-0-izopropil-N-izopropilfoszfor~ amidotioátot, amely hasonló herbicid aktivitású, amikor O-metil-N-izopropilarnidotionofoszforsavészterklorid helyett a megfelelő O-izopropil-N-izopropilamidotionofoszforsavészter kloridot alkalmazzuk. '•SS». Említettük már, hogy a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek herbicid aktivitása felülmúlja az ismert, hasonló módon előállított és ugyanerre a célra használt vegyületek aktivitását. Ezt a kiemelkedő aktivitást nyilvánvalóan az okozza, hogy az alkilgyök bevitele megnöveli a vegyület herbicid potenciálját. Ha a vegyületeket nagyobb mennyiségekben (5—40 kg aktív anyag/hektár) alkalmazzuk, nem szelektívek. Kisebb koncentrációkban (1,25—5 kg/hektár) alkalmazva szelektív herbicid aktivitást mutatnak. Ezért a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületeket kihajtást gátló szerekként, 'különösen gyomirtószerekként alkalmazhatjuk. A-gyomnövény'kifejezés a legtágabb értelemben az összes olyan növényt jelenti, amely nemkívánt helyen nő. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek pl. az alábbi növényékre hatnak Kitűnő szelektív herbicid hatást mutatnak, ha, amint azt már a fentiekben említettük, megfelelő mennyiségben (pl. 1,25—5 kg per hektár) alkalmazzuk őket. Különösen' olyan felföldi és rizsföldeken használhatók herbicidekként, ahol az alábbi *jellel jelölt növényeket termesztik. Kétszikű gyomnövények Galium tyúkhúr (Stellaria) kamilla (Matricaria Galinsoga libatop (Ohenopodium) csalán (Urtica) aggófű (Senecio) vad bársonyvirág (Amaranthus) közönséges porcsin (Portulaca) Kétszikű haszonnövények* mustár (Sinapis) zsázsa (Lepidium) gyapot (Gos.sypium) cukorrépa (Beta) sárgarépa (Daucus) bab (Phaseolus) 3
