160018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés anyagok, így huzal- és rúdanyagok folyamatos táplására és alakítására
16O018 8 téré hatnak. Amikor ezeknek az erőknek összege meghaladja az Ea '-ellenerőt, a rúd az ellenerővej szemben előrehalad és a rúdban megfelelő tengelyirányú feszültség lép fel. Az E0 ellenerő lehet bármilyen reakcióerő, 5 ami a rúd mozgását gátolni igyekszik. Ilyen ellenerő, illetve reakcióerő lehet például valamely extrudáló szerszámbetét által kifejtett vagy a rúd alakítására szolgáló más eszköz által keltett reakcióerő. 10 A találmányunk szerinti eljárás foganatosítható a 2. ábrán látható módon több különálló, illetve egymástól elválasztott Fj, Fa, F3 és F/, folyadékáram révén is. Mindegyik folyadékáram 15 különálló Di, D3 , D 5 és D 7 áramképrészt hoz létre. Mint a 2. ábrán látható, az ilyen folyadékáramrészeket a hozzájuk tartozó, különálló F/pj, F/P2 , F/P3 és F/P 4 folyadékszivattyúkkal helyezzük nyomás alá- Az 1. ábra diagrammján 20 feltüntetett ' tengelyirányú és sugárirányú feszültségek közötti viszony létrehozása céljából az Fi . . . F/, folyadékáramokban a nyomásszinteket a hozzájuk tartozó, különálló RV2, RV3 és RV4 nyomásviszony-szielepek révén szabályozzuk, 25 úgyhogy a nyomásviszony mindegyikben külön beállítható. Például a D3 áramképrész fölötti nyomásszint vagy zlP nyomásesés az előző nyomás alá helyezett Fi folyadékáramban levő nyomáseséshez viszonyítva az RV2 nyomásviszony- 30 szelep révén saját nyomásviszonnyal van kialakítva, amely nyomásviszony-szelep a nyomás alá helyezett F2 folyadékáramban a nyomásszintet (és így a D;> áramképrészben a zlP nyomásesést) szabályozza azáltal, hogy a Du szabályozó- 35 vezetéken keresztül a nyomás alá helyezett F| folyadékáramtól nyomásszabályozó jelet kap. Hasonlóképpen szabályozzuk az F3 és F/j folyadékáramokban levő nyomásszinteket a hozzájuk tartozó, megfelelő RV3 és RV4 nyomásviszony- 40 szelepek révén. Az előbb ismertetett szelepek lehetnek nyomáscsökkentő-szelepek vagy nyomásviszonyszelepek. 45 A. különálló F|, F2 , Fn és F/, folyadékáramok alkalmazásának előnyös következménye, hogy az egyes folyadékok 'különböző viszkozitásúak lehetnek és így lehetőség nyílik az. előzőkben ismertetett tengelyirányú és sugárirányú feszült- 55 ségek viszonyainak rugalmas szabályozására. Ezenkívül — ha kívánjuk — ez a fogan atosítási alak, illetve megoldás lehetővé teszi olyan folyadékok használatát, amelyek a folyadék által körülfolyt rúdrészeken különleges kezelési műve- g5 leteket hajtanak végre. Így például az F/, folyadékáram folyadékja úgy választható meg, hogy ez elvégezze a rúd tisztítását vagy revétlenítését, az F.-. folyadékáram folyadékja alkalmas lehet öblítési műveletek végrehajtására, az F2 folya- 60 dékáram folyadékja lehet olyan, amely valamilyen kémiai kezelésre vagy előkondícionálásra alkalmas, és az F| folyadékáram folyadékja választható olyanra, hogy az általa körülfolyt rúd felületét keni. 65 A 3. ábra olyan sűrűn folyó folyadékkal húzó 10 rúdbetápláló berendezést ismertet, amely a találmányunk szerinti eljárás foganatosítására alkalmas. E berendezés révén az R rudat folyamatosan előremozgatjuk és a 12 extrudáló szerszámbetét 11. nyílásán keresztül extrudáljuk, és így folyamatosan 14 huzalt állítunk elő. A betápláló berendezés 16 házának 18 furata több, 20, 22, 24 és 26 áramlási irányt változtató kamra és 12 extrudáló szerszámbetét befogadására alkalmas. A 16 házba csavarozott 27 záródugóbiztösítja a 12 extrudáló szerszámbetét és az áramlási irányt változtató kamrák házon belül elfoglalt helyzetét azáltal, hogy ezek sorát a 18 furatban kialakított 28 vállhoz nyomja. A 10 betápláló berendezésbe váltakozva viszszaforduló áramkép alakjában sűrűn folyó F folyadékot nyomunk be és ezt a berendezésben a teljes vonallal és szaggatott vonallal kihúzott, nyilak által jelzett út mentén áramoltatjuk. Az F sűrűn folyó folyadékot a betápláló berendezés 20, 22, 24 és 26 áramlási irányt változtató kamráin F/P folyadékszivattyú révén folyamatosan áramoltatjuk keresztül. A váltakozva visszaforduló áramkép lineárisan megszakított, gyűrűalakú D|, D;;, D5 és D7 áramképrészei a 20, 22, 24 és 26 áramlási irányt változtató kamrákban levő rúdrészekhez tartoznak. Ez az áramlási kép könnyen megérthető egy, a későbbiekben részletes ismertetésre kerülő, áramlási irányt változtató kamra részletei alapján. Ezzel együtt ismertetjük azt a módot is, ahogyan az áramlási irányt változtató kamrákat a betápláló berendezés házában elhelyezzük. A Dt, D;-. . . . D7 áramképrészek /IP nyomáseséseit az előbbiek szerint úgy szabályozzuk, hogy a rúd L hossza mentén minden ponton a rúdban levő SA tengelyirányú feszültség és S/? sugárirányú feszültség nem különbözik nagyobb értékkel, mint a rúd Sy folyási határa. Ezenkívül a zlP nyomáseséseket úgy szabályozzuk, hogy az alkalmazott sűrűn folyó folyadék révén keltett H húzóerők elegendő nagyok az R rúd folyamatos előremozgatására és 12 extrudáló szerszámbetéten való keresztülextrudálására, azaz az EA erővel szembeni előretolására. E példánál EA elég nagy ahhoz, hogy a rúdban 10 betápláló berendezés révén létrehozott tengelyirányú feszültség nagyobb legyen a rúd anyagának Sy folyási határánál. A 4—6. ábrákon vázolt univerzális 30 kamrabetét van minden egyes áramlási irányt változtató kamrában. A 30 kamrabetétnek általában hengeres, hosszirányban elnyúló, központos 32 testrésze, ebben központi 33 furata és több kamrabetéttel egy darabot képezően kialakított, sugárirányban kiképzett és hosszirányban elnyúló 34 bordája van. A 4. és 5. ábrákon látható módon a 33 furat d] átmérője nagyobb az R rúd d? átmérőjénél. Az egyes 30 kamrabetétek szemben levő oldalait a 6. ábrán M és N homlokfelületek határolják. Amikor a kamrabetétet az 5. 4
