160018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés anyagok, így huzal- és rúdanyagok folyamatos táplására és alakítására

33 71. A 69. vagy 70. igénypontok szerinti beren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a munkadarab továbbítását végző eszközök a munkadarab hosszanti felületével folyamatosan kapcsolódnak közvetlenül a munkadarabot de­formáló szerszám előtti szakaszon. (Eis. 1969. I. 28.) 72. A 69—71. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője egy csőalakú, a munkadarabot befogadó vala­mint közte és a munkadarab felülete között tér­közzel kialakított vezetőszerkezet és a csőalakú vezetőszerkezet és a benne elhelyezett munka­darab közötti térbe a munkadarabot meghatáro­zott irányban mozgató, folyadéksúrlódással hú­zóerőt kölcsönző, nyomás alatt érkező szállító szivattyú. (Eis. 1969. I. 28.) 73. A 72. igénypont szerinti berendezés kivite­li alakja, azzal jellemezve, hogy a csőalakú tar­tószerkezetben a nyomás alatt érkező folyadék­nak váltakozva visszafelé irányuló áramlást biz­tosító vezetékek vannak kialakítva. (Eis. 1969. I. 28.) 74. A 72. igénypont szerinti berendezés kivite­li alakja, melynek jellemzője egymástól elkülö­nített több folyadékáramlásokban váltakozó irá­nyú áramlást létesítő több vezeték és több szi­vattyú. (Eis. 1969. I. 28.) 75. A 72. vagy 73. igénypontok szerinti beren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a váltakozó irányú áramlást biztosító vezetékrend­szerben hosszirányban, térközzel elválasztva, egy vonalban elhelyezett első vezeték, továbbá egy második vezeték van kialakítva, s ezeknek van egy első és második vége, s az első vezeték második vége szemben van a második vezeték első végével és az első vezeték első vége a máso­dik vezeték második végétől elfordított helyzet­ben van: — az első összekötő vezeték első vége a szi­vattyú szállítóoldali végével van összekötve és az az első összekötővezeték a vezeték és a mun­kadarab közötti köztérben, a munkadarabra a vezeték első vége felé folyadéksúrlódásos továb­bítóerőt és a munkadarab felületére merőleges erőt kifejtő folyadékot tartalmaz; — az első vezeték első vége és a második ve­zeték második vége között összeköttetést létesítő vezetékszakasz van, és a második vezeték annak első vége irányában és a munkadarab felületére merőlegesen ható folyadékot tartalmaz; végül pedig a második vezetékszakasz első vége és a szivattyú bemenő oldalát egy harmadik vezeték­szakasz köti össze. (Eis. 1969. I. 28.) 76. A 72 vagy 74. igénypontok szerinti beren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tengelyirányú vezeték több, egymástól térközök­kel elválasztott, egyvonalban elhelyezett veze­tékszakaszból áll, melyben egy első és egy máso­dik vezetékszakasz van elrendezve, ezeknek egy első és egy második vége van, az első vezeték második vége a második vezeték első végével van szemben és az első vezeték első vége a má­sodik vezetéktől elfordított helyzetben van: 34 — a szivattyúrendszerben van egy, az első ve­zetékkel összekötött szivattyú, melyben a veze­ték és a munkadarab közötti köztérben az első vezeték első vége felé irányuló folyadéksúrlódá-5 sos továbbítóerőt és a munkadarab felületére merőleges erőt kifejtő első folyadék van; — a szivattyúrendszerben van egy, az előbbi­vel egyidejűleg működtetett második szivattyú, amely a második vezetékre van kötve, és ebben 10 a szivattyúban a második vezeték és a munka­darab közötti térben e vezeték első vége felé irá­nyuló folyadéksúrlódásos továbbítóerőt és a munkadarab felületére merőleges további erőt kifejtő második folyadék van. (Eis. 1969. I. 28.) 15 77. A 75. vagy 76. igénypontok szerinti beren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezetékekben levő folyadék viszkozitását és en­nek segítségével a munkadarabra a folyadék hő­mérsékletének megváltoztatása révén változó 20 súrlódásos húzóerőt létesítő szerelvények van­nak. (Eis. 1969. I. 28.) 78. A 77. igénypont szerinti berendezés kivite­li alakja, azzal jellemezve, hogy a folyadék visz­kozitási viszonyait változtató, hőhatást közlő 25 eszközök a folyadékot szállító csővezetékekkel kapcsolatban vannak. (Eis. 1969. I. 28.) 79. A 77. vagy 78. igénypontok bármelyike • szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jelle­mezve, hogy a rendszerben az axiális irányú fe-30 szültség és a munkadarabra gyakorolt nyomó­erő közötti különbséget észlelő és ezen értékek különbözetére jellemző jelt keltő, s e jel által in­dított és a viszkozitási viszonyokat beállító esz­közök vannak elrendezve., (Eis. 1969. I. 28.) 35 80. Berendezés nyújtott alakú munkadarabok továbbítására, vagy előrehaladásának késlelteté­sére, azzal jellemezve, hogy e rendszerben a munkadarabot befogó eszközök a munkadarabot térközzel fogják körül, a munkadarab és az azt 40 körülvevő vezeték közötti megfelelő irányban folyadéknyomást közvetítő és ezen keresztül a munkadarabra súrlódásos továbbítóerő kifejté­sére alkalmas szivattyúrendszer van elhelyezve, továbbá, hogy a rendszerben váltakozva vissza-45 felé irányuló áramlást biztosító csővezetékek vannak kialakítva. (Eis. 1969. I. 28.) 81. A 80. igénypont szerinti berendezés kivite­li alakja, azzal jellemezve, hogy a rendszerben több egymástól különválasztott munkadarabra 50 folyadéksúrlódásos továbbító erőt kifejtő folya­dékáramlás van, és ezekben a folyadékáramlást létesítő különálló szivattyúk vannak elrendezve. (Eis. 1969. I. 28.) 82. A 81. igénypont szerinti berendezés kivite-55 li alakja, azzal jellemezve, hogy az egyes, külön­álló szivattyúk egymással összeköttetésben van­nak. (Eis. 1969. I. 28.) 83. A 80. igénypont szerinti berendezés kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a berendezés­ben levő, hosszanti irányú, egy vonalban levő vezetékekben van egy első vezeték és egy máso­dik vezeték, ezeknek van egy-egy első és má­sodik vége, s az első és második vége, s az első vezeték második vége a második vezeték első 65 végével szemben van, az első vezeték első vége 17

Next

/
Thumbnails
Contents