160005. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,4-dihidro-izokinolin- vegyületek előállítására

MAGYAR NÉPRO/I VHS \SÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. I. 23. (TA—1040) Japán elsőbbsége: 1969. I. 25. (44--5490) Közzététel napja: 1971. VII. 29. Megjelent: 1973. I. 30. 160005 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 35/18; 35/22; 35/24 *\ •'"' [" \-^'"" ) Feltalálók: Yamato Eisaku vegyészmérnök, Saitama-ken, Miura Yuji vegyészmér­nök, Saitama-ken, Wiada Masao vegyészmérnök, Saitama-ken, Sekiguchi Q^U^ ^A* Toshio vegyészmérnök, Kanagawa-ken, Kawanishl Masazumi vegyész- Ka > Ja P an mérnök, Tokio-to, Sato Masanori vegyészmérnök, Saitama-ken, Hoshi­yama Miasao vegyészmérnök, Tokio-to, Magao Taku vegyészmérnök, Sai­tama-ken, Japán * • Eljárás 3,4-difaidroizokinolin-vegyületek előállítására Tulajdonos: Tanabe Seiyaku CO., LTD. cég, 1 A találmány új 6- vagy 7-metoxiizokinolin­-származékok előállítási eljárására vonatkozik. A találmány szerinti eljárással előállítható ve­gyületeket az (I) általános képlettel jellemezzük, ahol n 1 és 3 közötti számot jelent. A vegyületek gyógyászati szempontból elfogadható savaddí­ciós sóinak előállítása szintén a találmány tár­gyát képezi. Azt találtuk, hogy a 6- vagy 7-metoxiizokino­lin említett új származékai és savaddíciós sóik értágító hatást fejtenek ki a bőrben. Az (I) álta­lános kép létű vegyületeknek ez a hatása 2—5-ször erősebb a papaverin hatásánál. A vegyüle­tek jellegzetessége az, hogy szelektív hatást fej­tenek ki a bőr véredényeire, úgy, hogy közben más perifériális véredényekben nem mutatnak ilyen értágító hatást. Így például 4,0—4,5 kg sú­lyú nyulaknak 5 /íg/fül dózisban beadva az auri­kuláris véredényben az alábbi vegyületek mint­egy 4—5-ször erősebben növelték a vér áramlási sebességét, mint a papaverin: l-(3-ciklohexilpro­pil)-6-metoxi-3,4-dihidroizokinolin-hidrokloirid, l-ciklohexilmetil~6-metoxi-l,2,3,4-tetrahidroizo­kinolin-hidroklorid, l-(2-ciklohexiletil)-7-met­oxi-l,2.3,4-tetrahidroizokinolin-hidroklorid és az l-(3-ciklohexilpropil)-6-metoxi-l,2,3,4-tetrahid­roizokinolin-hidroklorid. Ezek a vegyületek ugyanakkor nem mutatnak jelentős értágító ha­tást a kutya karotid artériájában. Az (I) általános képletű izokinolin vegyületek toxicitása viszonylag csekély. így például az egérnek intravénásán beadott l-(3-ciklohexil­propil)-6-metoxi-3,4-dihidroizokinolin-hidroklo-8 rid akut toxicitása (LD50) mintegy 55 mg/kg. Ezeket a vegyületeket az ismert Bischler-Na­pienalski izokinotinszintézis analógiájára állítjuk elő. Hasonló szerkezetű kinolinszármazékok elő­állítási eljárását ismertetik az alábbi köziemé­it) nyék: Chem. Ber. 64B, 1553 (1931); Chem. Pharm. Bull. (Tokyo) 6, 497 (1958); Chem. Pharm. Bull. (Tokyo) 13, 921 (1965); Chem. Pharm. Bull. (Tokyo) 16, 455' (1968); Annalen der Chemie 497, 47 (1932); Helv. Chim. Acta 49, 798 15 (1966); J. Chem. Soc. (C) 1963, 112 és a Chem. Abstr. 64 : 6612c referátum. A közleményekben leírt eljárásokkal olyan izokinolin-származéko­kat állítottak elő, amelyek természetben taláha­tó bonyolult vegyületek (pl. alkaloidok) totál-20 szintézisének közbeeső termékeiként, analitikai reagensként vagy helyi érzéstelemtőként hasz­nálhatók. A szakirodalomban nem található azonban olyan említés, amely ezeknek az ismert vegyületeknek a vérkeringési rendszerre gyako-25 rolt hatására és a vegyületeknek ilyen terápiai alkalmazhatóságára vonatkozna. Ilyen, hatás csak a találmány szerinti új vegyületeknél ta­pasztalható. Az (I) általános képletű izokinolin-vegyülete-30 ket a találmány szerint oly módon állítjuk elő, 160005

Next

/
Thumbnails
Contents