159964. lajstromszámú szabadalom • Elektród, félvezető fémoxid felülettel
11 190864 12 anódos polarizációból és egy, az előbbieket követő és azokkal egyenlő idejű és áramsűrűségű katódos polarizációból állt. Telített nátriumklorid oldatban 3 A/cm2 áramsűrűség mellett 1500 óra működési idő után 1,41 V anódfeszültséget mértünk. 8. példa: Egy nyújtott titánlemez anódra tisztítás és maratás után az alábbi összetételű bevonatot visszük fel folyékony keverék alakjában: ruténium (RuCl3 -3H 2 0 alakjában) 0,6 mg/cm 2 titán (TiCl3 alakjában) 0,94 mg/cm2 ón (SnCU alakjában) 0,17 mg/cm2 A ruténiumsót hozzáadjuk a szokásos töménységű sósavval készített 15%-os TÍCI3 oldathoz. Keverés közben hozzáadjuk az előírt menynyiségű óntetrakloridot, majd az oldat kék színének narancssárgára változtatásához elegendő mennyiségű hidrogénperoxidot adunk hozzá. Sűrítőszerként izopropilalkoholt adunk az oldathoz. A keveréket 4 rétegben felvisszük az előtisztított és előmaratott titán anód két oldalára, a rétegek hőkezelését a 7. példában leírt módon végezve. A három fém súlyaránya a bevonatban: 35% Ru, 55% Ti és 10% Sn. Gyorsított vizsgálat során a 7. példa szerinti 2 árammegterhelési ciklus után 0,09 mg/cm2 , amalgámba egyszer bemerítve 0,01 mg/cm2 súlyveszteséget tapasztaltunk. Tömény NaCl oldatban 2 A/cm2 áramsűrűséggel 60 C° hőmérsékleten üzemelve 1500 óra után 1,42 V anódfeszültséget mértünk. 9. példa: Egy előtisztított titánlemez anódon sósavas oldatban készített keverékből az alábbi összetételű bevonatot készítjük: ruténium (RuCl3-3H2 0 alakjában) 0,8 mg/cm 2 titán (TiCl3 alakjában) 0,96 mg/cm2 alumínium (A1C13 -6H 2 0 alakjában) 0,018 mg/cm2 Az előbbi példákban leírt módon a ruténiumsóból és a sósavas TiCl3-oldatból elkészítjük a ruténium- és titánsók sósavas oldatát, majd hozzáadjuk a szükséges mennyiségű alumíniumkloridot, és a 7. példa szerinti módon hidrogénperoxiddal kezeljük a keveréket. Sűrítőszerként izopropilakoholt adunk hozzá. A keveréket 4 rétegben felvisszük az előtisztított és előmaratott titán anódra, ügyelve arra, hogy az anód mindkét oldalára és a teteje és alja közötti minden, az elektrolittal érintkező felületére jusson bevonó réteg. A hőkezelést minden réteg felvitele után a 7. példa szerinti módon végezzük. A három fém súlyaránya a bevonatban 45% Ru, 54% Ti és 1% Al. Egy árammegterhelési ciklus után és amalgámba kétszer bemártva az anód összes súlyvesztesége 0,1 mg/cm2 volt. Tömény nátriumklorid-oldatban 3 A/cm2 áramsűrűséggel 60 C° hőmérsékleten működtetve 1500 óra után 5 1,42 V anódfeszültséget mértünk. 10. példa: Egy nyújtott tantállemez anódra tisztítás és maratás után folyékony keverék alakjában az alábbi összetételű bevonatot visszük fel: ruténium (RuCl3 -3H 2 0 alakjában) 0,8 mg/cm 2 titán (TÍCI3 alakjában) 0,89 mg/cm2 tantál (TaCl5 alakjában) 0,089 mg/cm2 A ruténiumsót hozzáadjuk a szokásos töménységű sósavval készített 15%-os TiCl3 -oldathoz. 20%-os sósavval készített, 50 g/l TaCl5 -ot tartalmazó oldat alakjában tantált adunk az előbbi keverékhez. A kék színű oldat narancssárgává változtatásához szükséges mennyiségű hidrogénperoxid hozzáadása után izopropilalkoholt adunk sűrítőszerként a keverékhez. A keveréket 4 rétegben visszük fel ecsettel a tantál anódra. Az anódot minden réteg felvitele után 10—15 percig melegítjük egy 300—350 C°-os mesterséges levegőcirkulációs kamrában, azután gyorsan lehűtjük,^ negyedik réteg felvitele után 1 órán át 450 C°-on tartjuk, azután lehűtjük. A három fém súlyaránya a bevonatban 45% Ru, 50% Ti és 5% Ta. A röntgendiffrakciós vizsgálat tanúsága szerint a fenti anódok bevonataiban a szennyező oxid szilárd oldatot képezve bediffundált a rutilkristályokba, és így a szelephatású fémből készített anódbázison egy félvezető rutilfelület alakult ki, mely molekuláris klórgázzá képes oxidálni az oldatban levő kloridionokat. A bevonatokat hasonló módon készíthetjük el titán elektródokon is. Kísérleteink azt mutatják, hogy bár a titán vagy tantál alapra felvitt félvezető rétegek más szennyező anyagokkal is készíthetők a leírt öszszetételek és leválasztási módszerek használata mellett, a csak titán- vagy tantáloxiddal és iridiumoxiddal, azaz ruténiumoxid nélkül készített bevonatok kisebb aktivitásúak és nagyobb rajtuk a klór leválási potenciálja. 11. példa: 55 Sósavas oldatban elkészítjük az alábbi sókat tartalmazó bevonó keveréket: mangán tMn(NOs)2 alakjában] 0,5 mg/cm 2 60 ón (SnCl 4 -5H 2 0 alakjában) 0,5 mg/cm2 A két sót összekeverjük és milligrammonként 0,5 ml 20%-os sósavat adunk hozzá. A keverék-65 hez még 0,5 ml formamidot adunk, és 40—50 fi
