159940. lajstromszámú szabadalom • Kétfázisú reverzálható léptetésirányú pneumatikus, vagy hidraulikus léptetőmotor

159940 6 nek a negáltját is elő kell állítanunk. Amennyiben nem kívánjuk az invertált jeleket előállítani, akkor azAésB kamrákba a nyomás hatásának megfelelő rugókat kell beépítenünk oly módon, hogy az A és B kamrákra ható nyomás értékéből származó erő felének megfelelően legyenek előfeszítve (lehetőleg lágy rugót kell alkalmazni), így biztosítható, hogy a megfelelő 3, 8 összekötő elemekre két ellentétes irányban közel azonos erő alakulhasson ki a vezérlőnyomás „0" vagy „1" logikai szintjének megfelelően. A motor forgása, ül. a 11 tengely elfordulása a következő módon jön létre: Tételezzük fel, hogy az A, B kamrákra 0 nyomást, míg az A, B kamrákra a logikai szintnek megfelelő tápnyomást kapcsoltuk (a későbbiekben 1 jelet). Tehát a kiindulási helyzete a 12 csapnak jobb oldalt fent lesz. A motor tengelyét óramutató járásával ellentétes irányban kívánjuk elfordítani, amely a 12 csap felől nézve az óramutató járásával megegyező forgásnak felel meg. Az első szögelfordulás, amely a 360°-nak negyedrésze, vagyis 90°, az A kamrára adott „1" nyomásjel hatására következik be. Természetesen az A kamrára adott „1" nyomásjellel egy időben az A kamrában meg kell szüntetnünk a nyomást, vagyis ,,0" nyomásjelet kell adni. A mozgás befejezése után a 12 csap már jobb oldalt, alul helyezkedik el. Ha tovább akarjuk a 12 csapot óramutató járásával egyezően forgatni, akkor az A és A kamrába adott nyomásjelek megváltoztatása nélkül a B kamrára „1", míg a B kamrára „0" nyomásjeleket kell adnunk. A tranziensek után a 12 csap bal oldalt, alul fog elhelyezkedni. További 90°~os szögelfordulás következik be, ha B és B kamrákra adott jelek megváltoztatása nélkül az A-ra 1-et, A-ra 0-át kapcsolunk, amelynek hatására a 12 csap bal oldalon felső helyzetbe kerül. A negyedik 90°-os szögelfordulás, s ezzel a kiindulási állapotra történő visszajutás, a B és B kamrákra adott nyomás jelek megváltoztatásával következik be úgy, hogy B = 1 és B = 0 legyen. Tehát az egyes szöghelyzeteknek az A és B, valamint az A és B kamrákra adott nyomásjelek variációi felelnek meg. 1. felső, jobb A B 2. alsó, jobb A B 3. alsó, bal A B 4. felső, bal Ä B A 3. ábrán, mint idődiagramon feltüntettük mind a két forgásirányhoz tartozóan azt, hogy milyen sorrendben kell az A, illetve B nyomásjeleknek megjelenniük, hogy a kívánt elfordulás létrejöjjön. A találmány szerinti megoldás előnyei az ismertetett három fázisú léptetőmotorhoz képest a 5 következők: A találmány szerinti megoldásnál a vezérlés jóval egyszerűbb, mivel csak 2, időben eltolt jelet kell előállítani, amíg a három fázisúnál há-10 rom, időben eltolt jel szükséges. Egy lépés, egy egységnyi elfordulás megtételéhez esetünkben a két vezérelt jel közül csak az egyiknek kell megváltoznia, míg a három fázisú megoldásnál egyszerre két jelet kell megváltoz-15 tatni (egyik megjelenik, másik megszűnik), amely a vezérlő logikát bonyolultabbá teszi, és minimálisan kétszer olyan gyors frekvenciával kell működnie, azonos időegység alatti lépésszám, lépésfrekvencia biztosításához. 20 A nyomaték és forgás a három fázisú léptetőmotornál a lejtők közbeiktatásával történik, amely lényegesen nagyobb súrlódási veszteséget okoz, mint a találmány szerinti megoldás, amely 25 a nyomaték leszarmaztatása szempontjából hajtókaros mechanizmushoz hasonlítható. További különbség az, hogy a találmány szerinti léptetőmotor a 360°-os teljes körülfordulást négy egyenlő részben, 90°-kénti elfordulásként 30 teszi meg, míg a három fázisú megoldásnál az elfordulás szögét a csillagkerék forgszáma és a működtető görgők száma határozza meg. 35 Szabadalmi igénypontok: 1. Két fázisú, reverzálható léptetésirányú pneumatikus vagy hidraulikus léptetőmotor, azzal jellemezve, hogy két egymásra merőleges 40 mozgásirányú (5, ill. 10) mozgórésszel rendelkezik, amelyek egyenként két erőképző, térelválasztó elemből (pl. membránból, dugattyúból vagy golyóból) (1 és 2, ill. 6 és 7) és az azokat egymással mereven összekötő elemekből (3, ill. 45 8) állnak, az összekötő elemek (3, ill. 8) mozgásirányaira (5, ill. 10) merőlegesen az összekötő elemek (3, ül. 8) szimmetria vonalaiban (17, ill. 18) hornyok (4, ül. 9) vannak kiképezve oly módon, hogy az egymásra merőleges hornyok (4, 50 ül. 9) találkozási pontjában a hornyokra (4, ül. 9) merőleges és azokban elmozdíthatóan kiképzett, a kimenő tengeüyel (11) párhuzamos csap (12) van elhelyezve. 2. Az 1. igénypontban meghatározott léptetőmotor kiviteli alakja, azzaí jellemezve, hogy a csapnak (12) a tengelytől (11) való távolsága vál-1 toztathatóan, előnyösen ~F~ -ed részre csökkent-V 2 60 hetően van kiképezve. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 7207589. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 3