159938. lajstromszámú szabadalom • Berendezés erő- és nyomatékkompenzációs pneumatikus automatika elemek, különösen pneumatikus teljesítményerősítők rezgésmentesítésére

3 rülhetők el a folyadék (pl. olaj) alkalmazásával járó tetemes kényelmetlenségek. A 3. pont sze^ rinti kivitelnél — például a vizsgált membrános kivitelnél — egy további membránra is szükség van, amelynek hátránya a fellépő költségtöbb'etben, illetőleg a szerelés bonyolultabb voltában ielentkezik. A találmány szerinti megoldáshoz az a lényeges és elméletileg is alátámasztható felismerés vezetett, hogy a pneumatikus automatika elemeket, különösen a szakaszos légfogyasztású pneumatikus teljesítményerősítőket alkotó öszszetett pneumo-mechanikus rendszerek mechanikus eredetű nemkívánatos rezgéseit tiszta pneumatikus úton is lehet csillapítani az említett viszonylat magas frekvenciák tartományában úgy, hogy ez a csillapítás a működési frekvenciasávban (0—4 Hz) a statikus pontossági jellemzőket és a reagálási sebességet lényegében ne befolyásolja. Találmányunk tárgya olyan berendezés, amely erő- és nyomatékkompenzációs pneumatikus automatika elemek, különös tekintettel pneumatikus teljesítményerősítők rezgésmentesítésére alkalmas, amelyben a rezgésmentesítés egy vagy több, állandó vagy változtatható kapacitású tárolóként számításba jövő térből, a kimeneti térből, a tárolóhoz vagy tárolókhoz vezető egy vagy több, állandó vagy változtatható, méretezett vagy szükségképpen jelenlevő fojtásból álló frekvenciaérzékeny lánccal történik oly módon, hogy a fojtások száma legalább egyenlő a tárolók számával. A frekvenciaérzékeny lánc legegyszerűbb esetben az egyébként szükségképpen meglevő kimeneti térből, valamint a terheléshez vezető fojtásból áll, vagy más esetben egy leágazó frekvenciaérzékeny lánc a teljesítményerősítő kimeneti terén keresztül csatlakozik a terheléshez, amely célszerűen tároló vagy szélső esetben az atmoszférikus tér, oly módon, hogy a leágazó frekvenciaérzékeny lánc egyes tároló tagjai a hozzájuk vezető fojtásokon keresztül egy közös csatlakozónyíláson, vagy külön-külön több csatlakozónyíláson át, de a terheléshez vezető fojtás csatlákozónyílásától eltérő helyen vagy helyeken csatlakoznak a kimeneti térhez. Szükséges a bemeneti tér kapacitásának méretezése és a pneumatikus frekvenciaérzékeny lánchoz való illesztésé is. Találmányunkat részletesebben néhány kiviteli példa segítségével ismertetjük. Az 1. ábrán látható ismert teljesítményerősítő járulékos frekvenciaérzékeny lánc tagokkal van kiegészítve. A 2. ábra egy járulékos tároló beépítésével készült teljesítményerősítő kiviteli példáját mutatja be. A 3. ábrán két járulékos tároló beépítésével készült teljesítményerősítő kiviteli példája látható. A 4. ábrán két járulékos tároló beépítésével készült teljesítményerősítő másik kiviteli példája látható. 4 1. példa. Az 1. ábrán kettős lazamembrános szakaszos légfogyasztású erőkompenzációs 1 teljesítményerősítőhöz csatlakoztattunk stabilizálás céljából két pótlólagos pneumatikus frekvencia-5 érzékeny lánctagot. Az eredeti teljesítményerősítőt 1-gyel jelöltük. Ennek fő részei: a 2 bemeneti tér, a 3 laza kettős membrán a vele egységet alkotó membrántányérral; a 4 szeleptű, melyet nyugalmi állapot-10 ban 5 rugó tart felső helyzetben, és a teljesítőményerősítő 6 kimeneti tere. A pneumatikus csatlakozási pontok: 7 bemeneti pont; 8 kimeneti pont (ez csatlakozik a terheléshez); 9 táppont és végül 10 leürítési pont. Az elrendezés általában 15 mindig tartalmazza vagy céltudatosan, de sokszor akaratlanul is a 11 terhelőkapacitáshoz vezető 12 jelű fojtást. Az 1 terhelt teljesítményerősítőt az 1. ábrán látható további 13 fojtásból és 14 tárolóból, va-20 lamint 15 fojtásból és 16 tárolóból álló pneumatikus frekvenciaérzékeny lánctaggal egészítettük ki a rezgések megszüntetésének céljából. A szelektív frekvenciaérzékeny pneumatikus 25 lánc jelen esetben a 12, 13 és 15 fojtásokból, valamint 6 kimeneti térből, továbbá 14 és 16 tárolókból áll. Az áramköri paraméterek adatai úgy választandók meg a frekvenciaérzékeny láncnál, hogy a gyakorlatban előforduló munka-30 pontok és terhelések mellett a nemkívánatos rezgések sohase lépjenek fel, beleértve ebbe a legveszélyesebbnek tekinthető, úgynevezett tiszta ellenállásterhelések eseteit is, amikor 1 erősítőhöz a 12 fojtáson át kapcsolódó 11 tároló 35 pneumatikus kapacitása végtelen nagy, vagyis maga az atmoszférikus tér. Miután a rezgéshajlam a belső mechanikus alkatrészek, valamint terek méreteitől, méret-, helyzeti és alaktűréseitől erősen függ, ezért a 40 számítással, de főleg kísérleti úton meghatározott paramétereket megvalósító pneumatikus áramköri elemek közül legalább egyet beállítható kivitelben célszerű elkészíteni, hogy a tűrések okozta változások egyedenként kompenzálhatok 45 legyenek. Ezen beállítás a szerelés és végátvétel között eszközölhető. Az öngerjesztett rezgések fellépése abban nyilvánul meg, hogy az említett — viszonylag magas — frekvencián látszólag egymástól füg-50 getlenül, de végső soron egymást befolyásolva a 3 membránrendszer és 4 szeleptű rezgőmozgást végez. A rezgőmozgás következtében a 6 kimeneti térben uralkodó nyomás is hasonló frekvenciájú periodikus változást szenved. 55 A 12, 13, 15 fojtásokból, a 6 kimeneti térből, valamint a 14 és 16 tárolókból álló lánc paramétereinek egy bizonyos tartományában, bármilyen munkapontnál az említett öngerjesztett rezgések nem képesek tartósan fennmaradni, de adott esetben már fellépni sem. Igen fontos tény még, hogy a rezgések kiküszöbölésének ez a módja, amit teljes egészében a teljesítményerősítő kimeneti oldalán hajtunk végre, befolyásolf F ható még a 2 bemeneti tér pneumatikus kapacia