159935. lajstromszámú szabadalom • Gyakorló eszköztestedzés céljára

5 zá tartozó ellenállást keltő elem egy rugó alak­jában, alkalmas módon a kötélvezetékbe van be­iktatva. Emellett különösen célszerű, ha a kötél­vezetékbe egy áttételi kart iktatunk. Ekkor az áttételi kar egyrészt a kötélvezeték útján a moz- 5 gatótaggal, másrészt egy beállítóelem — például egy menetes orsó anyája — útján a rugó egyik végével van összekötve. A rugóerő beállítása ez­után a beállítóelemnek az áttételi karon való el­állítása útján, tehát ezen áttételi emelőkar eme- JQ lőkarjának megváltoztatásával történik. A mindenkori mozgatótagokhoz hozzárendelt rugók nyomórugókként is ki lehetnek alakítva, melyek megfelelő módon feltámaszkodnak a ke­reten, és vezetve vannak. 15 A leírt kiviteli példa esetében rugóként kiala­kított ellenállást szolgáltató elemeket helyette­síthetjük hidraulikus vagy pneumatikus henger­ből és dugattyúból álló egységgel, amelynél a kí­vánt ellenerőt a hidraulikus vagy pneumatikus 2 0 áramkörbe iktatott fojtóeszköz segítségével lehet létrehozni, mi mellett itt az ellenerő változtatá­sa céljából beállítható fojtótagokat lehet alkal­mazni. Az alkalmazott rugóknak az ábrázolt összekö- ^5 tési és beállítási módja helyett lehetséges az is, hogy a rugókat egyik végüknél megfelelő helyen közvetlenül a kerettel kössük össze, míg másik végükön a mozgatókaron elállítható állítótaggal — főként egy orsón megnevezett állítóanyá- 3 Q val —• csatlakoztatjuk, amikor is a rugóerő beál­lítása az orsó forgatásával történik, például egy kilincsmű vagy más hasonló segítségével. Különösen előnyös az, ha a mozgatótagon a teljes kitérítési folyamat alatt egyenletesen áll 35 rendelkezésre a kívánt erő, főként a kitérítési folyamat kezdetén annak érdekében, hogy egyenletes izomterhelést lehessen elérni. Ehhez a mindenkori mozgatótagon levő rugót annak nem kimozdított, azaz nyugalmi helyzetében terhe- .„ lően elő kell feszíteni. Különös jelentőségű az is, hogy a rugó egy olyan szögben kapcsolódik hozzá a mozgatótag­hoz, hogy már a kitérítés kezdetekor, majd an­nak további útján az ellenerőt egyenletesei éb- -5 resztjük. Az ilyen módon a mozgatótag által kel­tett ellenerő ténylegesen megfelel egy kb. olyan terhelésmódnak, mint amilyen egy súlyzónál lép fel. A találmány szerinti testedző, gyakorló (tré­ning) eszközön az elérendő testedzőmozgásokhoz való alkalmazkodás mellett legkülönfélébb állo­mások, azaz a legkülönbözőbb mozgatótagok rendezhetők el. Így lehetséges lökő-, nyomó-, toló-, evező- és hasonló állomások létesítése, amikor is a mozgatótagokat mindenkor szánok, kézifogantyúk, kengyelek és hasonlók formájá­ban alakítjuk 'ki, és emelők útján közvetlenül vagy kötélvezetékek'en keresztül köthetjük őket 1 rajz, 1 A kiadásért telel: a Közgazdasági 7207589. Zrínyi (T) Nyomda, Budape 6 a mindenkori ellenállást szolgáltató elemekkel össze. Szabadalmi igénypontok: 1. Gyakorló eszköz testedzés céljára, egy hely­hez kötötten felállítható állvány-, vagy tartóke­rettel és ezen kereten csuklósan felfüggesztett és/vagy vezetett mozgatótagofekal, amelyek a ke­reten kívül történő működtetés alatt egy ellen­erő hatásával szemben beállíthatók, azzal jelle­mezve, hogy az ellenerő létrehozásához minden egyes mozgatótag (2, 3, 4) egy ellenállást létesí­tő elemen (6) át van az állvánnyal összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ellenállást léte­sítő elem a keretben elforgathatóan ágyazott át­elforgatás céljából a mozgató taggal — például tétéli emelőkarra van csatlakoztatva, amely az egy flexibilis húzótag útján — össze van kötve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ellenál­lást létesítő elem legalább egy, a mozgatótagon vagy az áttételi emelőkaron (2, 3, 4), valamint a helyhez kötött kereten csuklósan rögzített me­chanikus rugó (6). 4. A 3. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rugó húzórugó (6) és a rugónak a mozgatótag emelőkarján vagy az áttételi karon levő csatlakozási helye beállít­ható és rögzíthető. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rugó (6) a mozgatótagnak kitérítetten, nyugal­mi helyzetében elő van feszítve. 6. A 4. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mozgatótag emelőkarja (2, 3, 4) a rugó (6) beállításának tar­tományában körív alakúra van kialakítva, és a rugó csatlakoztatási helyének változtatására a körív alakú tartományon elhelyezett, reteszelő­eszközökkel ellátott beállítókengyel (8) szolgál. 7. A 4. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a húzórugó az át­tételi karon állíthatóan elhelyezett beállítóelem­re van ráakasztva. 8. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike sze­rinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ellenállást szolgáló elem egy hidraulikus hengerből és dugattyúból álló egység. 9. Az 1—2. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ellenállást szolgáltató elem egy pneumatikus hengerből és dugattyúból álló egység. 10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ellen­erő beállítása érdekében a hengerből és dugaty­tyúból álló egységbe beállítható fojtótag(ok) van(nak) beiktatva. ábra és Jogi Könyvkiadó igazgatója. ;t V., Balassi Bálint utca 21—23. 3

Next

/
Thumbnails
Contents