159930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyorsan oldódó élelmiszerporok, főleg gyorsan oldódó gyümölcs- és főzelékporok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. XI. 26. (KO—2311) Közzététel napja: 1971. III. 16. Megjelent: 1972.- XII. 30. 159930 Nemzetközi osztályozás; A 23 1 1/04 Feltalálók: Berki Ferenc oki. vegyészmérnök, 80%, Helfgott Viktor technikus, 20%, Budapest Tulajdonos: Konzerv- és Paprikaipari Kutatóintézet, Budapest El járás gyorsan oldódó élelrniszerporok, főleg gyorsan oldódó gyümölcs- és főzelékporok előállítására A gyümölcs- és főzelékporok előállításának legkezdetlegesebb eljárása az, amely szerint - a nyersanyagot szilárd állapotban, előnyösen szeletelve hagyományos (tálcás vagy szalagos) szárítóban meleg levegővel szárítják és ezt követően 5 porrá őrlik. Ezzel az eljárással általában gyenge minőségű,# csak viszonylag hosszú ideig tartó forralással oldható porok nyerhetők. A folyékony élelmiszerekből por előállításának egyik legelterjedtebben, főleg tejtermékekre és io tojásra alkalmazott eljárása a porlasztó szárítás. Az eljárás lényege az, hogy a szárító kamrába beporlasztott folyékony élelmiszert meleg levegő áramban szárítják, és a nyert port előnyösen ciklonnal leválasztják. 15 A porlasztó szárítás élelmiszeripari alkalmazásának a számos előny mellett nagy hátránya a porlasztott anyagrészecskék száradás közbeni oxidációja, amely általában a por kedvezőtlen érzékszervi sajátságaiban is megnyilvánul. Emellett 20 a gyümölcs- és főzelékporok porlasztó szárítással való előállítását korlátozza és sokszor ki is zárja a gyümölcs- és főzelékporok többnyire erősen higroszkópos és termoplasztikus sajátsága. A porlasztó szárítással kapcsolatos új eljárások 25 az említett minőségi hátrányt és technológiai nehézséget igyekeznek kiküszöbölni. E törekvések ellenére főleg a folyékony gyümölcsféleségek porlasztó szárítása még nem tekinthető teljesen megoldottnak. 30 Műszaki haladást jelentettek a porlasztó szárítás terén azok az eljárások, amelyek feladata instant (gyorsan oldódó) pórok előállítása volt. E feladat megoldására szolgál az u. n. habosítva porlasztó szárítás, amely szerint a folyékony élelmiszert a porlasztó szárítás előtt habosítják. Ez utóbbi eljárást eddig higroszkópos és termoplasztikus sajátságokat nem mutató élelmiszeripari termékekre, pl. tejtermékekre, tojásra alkalmazták sikerrel. Ugyancsak gyorsan oldódó élelmiszerporok — főleg főzelék- és gyümölcsporok — előállítására szolgál az az utóbbi években kidolgozott másik ismert eljárás, amely szerint bepárlással sűrített gyümölcs- és főzeléklevekből felületaktív adalékok segítségével, nem toxikus gázzal és intenzív keveréssel stabil habot állítanak elő, amelyet vékony rétegben meleg levegővel, atmoszférikus nyomáson szárítanak és a szárított terméket hűtés után a szárító felületről eltávolítva összegyűjtik és porrá őrlik. Gyorsan oldódó élelmiszerporok előállítására szolgál a legújabban kidolgozott u. n. vákuum habszárítási eljárás is, amely szerint a sűrített levet nagy — 1—3 Hgmm-es — vákuum mellett vékony rétegben terítve habosítják és szárítják. Ez utóbbi eljárás költségeit megközelítik a fagyasztva szárítás (liofilizálás) költségeit, így költséges 159930
