159920. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ortofotótérkép előállítására

7 159920 8 esetben, ha a fénykép dőlése és a terep dőlése ellentétes irányú, a .2. ábra a légifénykép, a terep és a térkép kölcsönös helyzete, abban az esetben, ha a lé­gifénykép és a terep dőlése egyirányú, a 3. ábra a találmány szerinti eljárás fogana­tosítására szolgáló műszert elvi elrendezése és a 4. ábra a korrekciós berendezés részrajza. A találmány szerinti ortofototérkép készítés előkészítése bármely univerzális sztereokiérté­kelő műszeren végrehajtható. Bármely univer­zális kiértékelő műszeren a kölcsönös és abszo­lút tájékozás végrehajtása után a képtartó ke­reteken leolvasható a kép hosszhajlását jellem­ző <?> szög és a kép kereszthajlását jellemző to szög, vagy annak valamilyen függvénye. A <p és to ismeretében meghatározható a v nadir­szög. A v nadirszög ismeretében meghatároz­ható a nadirtávolság és a nadirpont helye, va­lamint a kamara tengelyt magába foglaló füg­gőleges sík metszésvonala a kép síkjával, az a x = 0° irány. A tájékozott képpárnak arra a képére, amelyikből az ortofototérképet alkarjuk készíteni, a nadirpontra centirozva alapspirálist tartalmazó üveglemezt helyezünk el. Az alap­spirális egy planparallal üveglemezen megraj­zolt spirális vonal, mely minden 360°-os fordu­lat alatt azonos d' távolsággal távolodik el a spirális középpontjától. Az alapspirális távolsá­ga a középponttól a középponti szöggel lineáris arányban nő. Ha az alapspirális kezdő irányá­tól mért központi szög n 360°, alkkor a spirális vonal távolsága a középpontjától t = nd'. Az alapspirális kezdő iránya az a radiális irány, amelynél a spirális a középpontból elindul. Az alapspirális középpontjában az üveglemezben kialakított finom, merőleges furat teszi lehető­vé, hogy a spirális végleges elhelyezése a fura­ton keresztül egy vékony tűvel a negatívon egy kis mesterséges jelölést készítsünk. Az alapspírális kezdőirányának megjelölését az üveglemezben kialakított radiális irányú vé­kony rés teszi lehetővé. A kezdő irányt egy vékony karccal jelöljük meg a lé^ifénykép ne­gatívon, a kép szélén. A sztereokiértékelő mű­szer egyik okulárisán keresztül a légifelvétel a ráhelyezett alapspirálissal együtt szemlélhető. A műszer koordinatográfján elhelyezett méret­tartó fóliára megrajzoljuk az alapspirális vonal terep megfelelőjét, a vezérlőspirálist, úgy, hogy végigvezetjük a mérőjelet a ikezdőirányon, majd beérve az alapspirális középpontjába a mérőjellel megindulunk körbe-körbe az alap­spirális vonal mentén, úgy, hogy a mérőjel mindig a terepen legyen és fedje a spirális vo­nalat. A vezérlőspirális egy olyan közel spirá­lis rajz, amely a fényképre ráhelyezett szabá­lyos alapspirálnak a terepi megfelelője, illetve annak a térkép: méretaránya szerint pontosan kisebbített mása. A centrális vetítésű légifelvé­telt terhelik a perspeiktív torzulás és magas­ságkülönbség okozta torzulások hatása. A ma­gasságkülönbségből származó torzulás iránya mindig azonos a nadirpontból induló radiális iránynál. A nadir irányokat a perspektív tor­zulásból származó szöghiba is terheli. Ezért a 5 nadír irányokat még korrigálni kell. Matemati­kailag bizonyítható, hogy a fényképi irány és a terep iránya között az összefüggés: tg * = = tg V (cos v; illetve'« — arc tg-[tg*') cos v] gyakorlati célra átalakítva ä képlet a követ-10 kező: * = «' + k sin 2 *' ahol k = arc tg —45° A fényképen mért *' és a te­cos»' ; repen mérhető # szögek közötti különbség 15 J« = x _ *' = k-sin 2«' A* pozitív, ha a terepi irány a fényképi irány­hoz viszonyítva előre siet, ha a fényiképi irány­hoz viszonyítva késik, akkor negatív. 20 A légifelvételre ráhelyezett alapspirális vo­nal egy x' irányszöggel jellemezhető pontjának terepi megfelelője úgy vezethető le, hogy a fényképen észlelt «' irányt korrigáljuk x-vá. A 25 pont térképi helyét a"* irány metszi ki az alap­spirálisnak a térképi megfelelőjéből a vezérlő­spirálisból. Az 1. és 2. ábra szerint a negatív síkjában 30 levő alapspirális vonalak egy radikális irány­ban levő pontja a'. A következő fordulatnak ugyanabban az irányban levő pontja b'. Az a' és b' pontok között levő d' hosszúságú fény­képi szakasznak a terepi helye az a—b sza-35 kasz, a térképi helye pedig a"—b" szakasz. Feladat az, hogy az a'—b' fényképi nadir-radi­ális szakaszt a terepi a"—b" radiális szakaszba nagyítsuk vagy kicsinyítsük bele. Az 1. ábra szerint az a'—b' fénykép szakasz 40 képét nem kongruens sugárnyalábbal optikai úton vagy elektro optikai úton juttatjuk az a"—b" térkép szakaszba. A vetítés feladatát a találmány szerinti berendezéssel hajtjuk végre. A találmány szerinti berendezés 1 negatív 45 korongból, 2 képfelvevő és továbbító egység­ből, 3 vezérlőkorongból, 4 ortofototérkép kor rongból, 5 vetítő és vezérlő egységből és 6 for­gató berendezésből, mint főrészekből van ki­kialakítva.; 50 Az 1 negatív korong forgó képtartó keret, amelynek forgási középpontja állandó. A kép­tartó keret középen 7 negatív tartó üveglemez van elhelyezve, amely planparallel üveglemez-55 bői készült és alulról az optikai letapogató rendszer radiális mozgásiránya mentén hideg fénnyel meg van világítva. A megvilágítást 8 megvilágító test végzi. A megvilágítás csak egy nagyon vékony csíkban történik. A nega-60 tív tartó keret forgás középpontja a negatív­tartó üveglemezen ki van jelölve. Erre a pont­ra kell centírozni a negatívon kijelölt nadir­pontot. Ki van jelölve az alapspírális kezdő iránya is, erre kell * értelemben a negatívot 65 beforgatni a nadirpont körül. 4

Next

/
Thumbnails
Contents