159905. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés fázisjavító kondenzátorok meddőteljesítménytől, feszültségtől és átlagteljesítménytényezőtől függő önműködő kapcsolására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. IX. 18. (HO—1112) Közzététel napja: 1971. VI. 04. Megjelent: 1972. XI. 30. 159905 Nemzetközi osztályozás: H 02 j 3/18 Horváth István mérnök, (Budapest, Komáromi Sándor mérnök, Budapest, Barkai Barnabás mérnök, Miskolc, Bartha József mérnök, Miskolc Kapcsolási elrendezés fázisjavító kondenzátorok meddőteljesítménytől, feszültségtől és átlagteljesítmény tényezőtől függő önműködő kapcsolására A találmány olyan berendezés kapcsolási elrendezésére vonatkozik, amely alkalmas az erősáramú fázisjavító kondenzátorok meddőteljesítménytől függő ki-be kapcsolására olyan módon, hogy figyelembe veszi a feszültség- 5 szintet és az átlagteljesítmény-tényező értékét is. A meglevő fázisjavító kondenzátorok kézzel való ki-be kapcsolása a leggazdaságosabb szervezéssel sem tudja biztosítani az optimális io üzemmenetet. Ennek oka elsősorban az, hogy a ki-be kapcsolás mindig a pillanatnyi meddőigénynek megfelelően történik, ugyanakkor a havi átlagos teljesítménytényező csak a hónap végén derül ki. 15 A kondenzátor automatikákkal szemben ma már olyan követelmény is támasztható, hogy a meddőre való szabályozáson túl a feszültségszintet is vegyék figyelembe. A feszültségszint figyelembevétele — az országos hálózat üzem- 20 viteli szempontjaiból adódó követelményen túl — üzemi érdek is. Közismert ugyanis, hogy a névlegesnél alacsonyabb feszültség esetén romlik az aszinkron motorok hatásfoka, a csökkenő fordulatszámok miatt lassul a termelés, stb. 25 Az erősáramú kondenzátorok automatikus kibe kapcsolásának több változata ismeretes. Az ismert megoldások közös jellemzője, hogy egyszerre csak egyetlen paramétert érzékelnek. Az érzékelt paraméter lehet meddőteljesítmény, 3

Q fázisszög, feszültség stb. A gyakorlati megoldást illetően vagy analóg vagy digitális elven megoldottak. Az analóg rendszerre példa a (21 c 58—62) osztályú 152764 lsz. magyar szabadalmi leírásban, míg a digitális módszerre a (21 d2 42/03 osztályú 35617) sz. NDK szabadalmi leírásban ismertetett megoldás. Az analóg rendszerek előnye, hogy egyszerűbbek, ugyanakkor a szabályozás által megkívánt pontossági követelményeknek is tökéletesen eleget tudnak tenni. Működésük — ismert megoldásokkal — még akkor is zavartalanná tehető, ha a hálózati feszültség jelentős felharmonikus tartalommal rendelkezik, vagy a feszültségingadozás gyakran gyors és nagymértékű. A felsoroltakból következik, hogy a digitális rendszerek — az adott téma esetén — semmivel sem előnyösebbek, mint az analóg rendszerek. Ismeretesek olyan megoldások, amelyek a meddőteljesítménytől vagy a teljesítménytényezőtől függően Végzik a kondenzátorok ki-be kapcsolását és a feszültségszint egy előre beállított maximális vagy minimális értékénél feszültségszinttől függő kfc-be kapcsolásra térnek át. Ez a megoldás két ok miatt hátrányos. Egyrészt gyakori oda-vissza kapcsolások következhetnek bé, másrészt, ha a feszültségszint áramszolgáltatási '• hiba folytán hosszabb ideig eltér a névlegestől a kívánatos havi átlag-159905