159901. lajstromszámú szabadalom • Eljárás menta-olajok mentol tartalmának dúsítására

3 159&Ö1 4 rint azonban az észtert ismert fölös mennyiségű erős bázis mérőoldattal bontják el. Fölös mennyiségű oldószerként általában 5—10-szeres lúgot alkalmaznak, ez pedig számos színes és emulziót képző olyan reverziós termékek keletkezéséhez vezet, amelyek az illóolajok izolálását igén nagy -mértékben megnehezítik. A 156 712 sz. magyar szabadalom eljárást ismertet 1-mental kinyerésére menta-fajok és -fajták illóolajából. Ennek értelmében az illóolajat 100 °C alatti forrásponton, előnyösen vízzel nem elegyedő, szerves oldószeres közegben borsavval észterifikálják, majd az oldószer eltávolítása után visszamaradó sűrítményből kristályosodó trimentil-ortoiborát észterből (TMB) a reagálatlan olajat szűréssel elválasztják, eztkö-vetően a mentolt vízgőzdesztillációval lepárolva vízzel nem elegyedő szerves oldószer/víz biner-rendszerben elnyaletve kristályosítják. A szabadalom, szerinti eljárás első szakasza — az 1-mentolnak bórsavval történő észfcerifikálása — alacsony mentől és magas észter valamint keton tartalmú olajokból ipari méretekben körülményes és nehézkes, Ilyen olaj-alapanyag például a virágzás után, ősszel párolt borsosmenta (M. piperita) késői olaja, amely ebben az állapotban nem felel meg a minőségi követelményeknek. Minthogy a legjobb mentolforrás, a M. sachalinenzis megfelelő mértékű termesztése sok helyen nem lehetséges, e helyeken azonban borsosmentha nagyüzemileg termeszthető — ezért kutatásunk a borsonmenta egyébként nem megfelelő minőségű olajának dúsítására irányult. A 156 712 sz. magyar szabadalom szerinti eljárás gyakorlati megvalósítása során azt talái!luk. hogy M. szatíhalinenzis ölajéhez hasonló összetételű mentől nyersanyaghoz jutunk akkor, ha általában magas észtertartalmú, pl. virágzás után párolt M. piperita olaját, kevés vízmentes szerves oldószerben oldott számított mennyiségű KOH-vál, 1—2 órát forraljuk, a teljes hidrolizált terméket vízzel hígított ásványi savval pH 5—7-re savanyítjuk, majd a vizes-alkoholos fázis elválasztása után, az olajat mosva vízgőzzel frakcionáltan desztilláljuk. Az eljárás további lehetséges -foganatosítási módját képezi, ha "az észtertartalmat előre számított lúg mennyiséggel egy kívánt koncentrációra csak parciálisan bontjuk le, amikor azt gyógyászati minőségű illóolajjá alakíthatjuk. A menta olajoknál alkalmazott, mentilacetátra vonatkoztatott hidrolízis a következő reakcióegyenlet alapján zajlik le: CioH, 9 • COO • CH3+KOH = Q oHboO+CHaCOOK, (198) "(56) (156) A fenti stö'chkrtnetiriai viszonyok ismeretében a gyakorlat számára igényelt lúg/kg olaj menynyiségét a következő képlettel számíthatjuk: KOH g = (A—B)x2,&3, ahol A == az előzetesen meghatározott észtertartalom B = az elérni kívánt észterkoncentráció, (%) (énnek értéke teljes bontás esetén = 0,) 5 a 2,83 pedig a reakcióegyenletből adódó (56/ /198) 1 kg-ra vett stöchiometriai faktor. Figyelembe véve az olajok szabadsavtairtalmát (savszám: 0,5—1,5), továbbá, hogy az olajok nem 10 kizárólag mentilaoetátot tartalmaznák észterkötésben, teljes bontás esetén, előnyös -f-10% lúgfelesleget alkalmazni, amikoris a stöchiometriai faktor 3,11-re módosul. 15 Ismeretes, hogy a borsosmenta egyedfejlődése alatt illóolajának összetétele jelentősen változik (Guenther: III. 595, 1952). A szabad mentől tartalom virágzáskor éri el maximumát, ezt követően csökken, az észterként kötött 20 mentől tartalom (mentilacetát) állandóan emelkedik, a montoriban kifejezett keton tartalom pedig a növény fejlődési periódusa végére lecsökken (1,5%). Miután a borsosmenta olaj összes (szabad + kötött) mentől tartalma a leg-25 alacsonyabb, ezért az ősszel párolt olaj, — ami önmagában illatanyagként nem megfelelő minőségű •— az észterként kötött mentől felszabadítása után kiváló mentől nyersanyagként' hasznosítható. 30 Vizsgáltuk az észterbontás optimális reakció^körülményeit. Reakciósközegként vízmentes szerves oldószereket, előnyösen alacsony forráspontú alkoholokat (MeOH, EtOH, PrOH) al-35 kalmaztunk, amelyekben az illóolaj és a lúg is jól oldhatók. Sorozat mérésekkel vizsgáltuk ä lúgos bontáshoz szükséges időt. 1 n rnetanolös KOH-val és 1 :10 olaj tartalommal, a feleslegben alkalmazott lúgos forralás közben 9Ö 40 percet igényelt ahhoz, hogy az esztertartatam 1% alá csökkenjen. Ilyen körülményék között az olajösszététele nem jól reprodukálható. A hidrolízisidőt egy további kísérletben 60 percre beállítva változó lúgkoncentráció (0,02—ljO 45 n) függvényében vizsgáltuk az olaj összetéte«lét. Azt találtuk, hogy parciális, "Vagy teljeshidrolízis esetén is a fenti képletnek megfelelő közel elméletileg számítható lúgmemnyiség •szükséges. Az oldószerek váküuimlepárlásánál 50 azonban illékony komponensek távozását is megfigyeltük. Ezért az olajhoz miért alkohol mennyiségéit a továbbiakba'n 1:1 arányra csökkentettük, ihogy vizes mosással, távolíthassuk el1

a reakciós rartídteenrlből. Ilyen megiSontoIások . alapján & reakciós elegyet vfezel hígiított ásványi savval, előnyösen sósavval pH 4—6-ra lözimböisétettük, amikor a Mdrolíziiat blokkoltuk, a keletkező alsó fázisnál a KaCi kiépződésével á kisőzási,hatás érvényesül "•'és így afooiiirtotit olaj éles fázis határral különül el a vizoldiható 60 szennyezéseiktől. További vizes imosással ikapótt oliaj iemert módon vízgőzdes'zitillé.cióval tisztítható. A teljes bontásit követően fob. 30°,'o előpárlat szedése utam. .aiz olaj maradék 70%-a t-'S SzaohaHnd miernta olajé-(II)^hoz hasonló össze-