159896. lajstromszámú szabadalom • Berendezés n-számú komponens egymáshoz viszonyított arányainak vezérlésére

159896 8 a 12 tárcsa körülforgatása teljesen hatástalan marad. Az itt felvázolt szerkezeti kialakítást előnyö­sen csak feszültség vezérlésére lehet használni, olyankor, ha a kimenő kapcsokon nem lép fel terhelés. A vezérlő elemek, sőt a vezérelt szer­kezet is söntölik egymást és ezért az előzőkben említett 3. követelmény nem teljesül pontosan. Ez a hiba azonban az 1, ill. 2. impedanciáknak a 8, 9, 10 és 11 impedanciákhoz viszonyított ará­nyainak szükség szerinti (például 1:20, 1:100) megválasztásával, vagy ha a feladat megköveteli a nagyobb pontosságot, kompenzáló elemek al­kalmazásával lehet a kielégítő eredményt bizto­sítani. Fenti példánkban tehát, amikor színvezérlést tételezünk fel, valamennyi szint ezzel a vezér­léssel a mindenkori kívánt telítésben kaphatjuk meg. Ha a 3. követelménynek maradéktalanul ele­get kívánunk tenni, előnyös, ha a 6. ábra sze­rinti megoldást választjuk, ahol tisztán mechani­kus szerkezetet mutatunk be, amelynél kimenő vezérlő paraméterként elmozdulásokat haszná­lunk. Amint a 6. ábrán látható, itt az első vezér­lő elemcsoportot a 16, 17 és 18 emelők képezik a 19 forgásponttal együtt, amelyik példánkban az emelők mentén önmagával párhuzamosan el­mozgatható, amint azt szaggatottan ábrázoltuk és ennek következtében az emelők 20 végpont­jainak elmozdulása kisebb, vagy nagyobb lesz aszerint, hogy a 19 forgáspontot, amelyet pél­dánkban vázlatosan egy hasáb képvisel, köze­lebb toljuk-e a 20 végekhez, vagy pedig másik irányban toljuk el. Ez a változtatás valamennyi 16, 17 és 18 emelőt azonos módon befolyásolja, tehát kétkarú emelőként való használat esetén a forgásponttól balra levő kar egy megfelelő szöggel való elfordítása mindenkor a forgáspont­tól függő mértékű elmozdulást vált ki mind­egyiknél a 20 végponton. Szélső esetként, amennyiben a 19 forgáspontot az emelők 20 vé­gére toljuk el, az emelők bármilyen mozgatása — amikor azok egykarú emelőkké válnak — a a végponton nem fog elmozdulást eredményezni és ilyen módon kimenő jel sem lehetséges, bár­hogyan igyekszünk működtetni a 16, 17 és 18 emelőket. Természetesen adott esetben tetszőle­ges számú emelőt lehet alkalmazni a rajzon be­mutatott három emelő helyett. Az egyes kompo­nensek egymáshoz viszonyított arányát változ­tatható másik vezérlő elemcsoport szerepét adott esetünkben 21 tengely a rajta levő 22 forgató gombbal, valamint hozzárögzített 23, 24 és 25 alakos tárcsákkal képezi, ahol az említett alakos tárcsák sorban a 16, 17, ill. 18 emelőkhöz van­nak rendelve és azokkal sorban 26, 27, illetőleg 28 leszedő karok útján vannak összekötve, ame­lyeknek végeik példánkban a 23, 24 és 25 alakos tárcsák peremén csúsznak, míg másik végük a 16, 17 és 18 emelők mozgatását végzik, aminek következtében ezen emelők 20 végei az alakos tárcsák mindenkori beállításának megfelelően 10 15 20 25 35 40 45 50 55 60 85 egymástól eltérően mozdulnak el, de minden esetben a 19 forgáspont beállításától függő mér­tékben. A 23, 24 és 25 alakos tárcsák profilja a mindenkori követelményeknek megfelelően van­nak a tárcsák a 21 tengelyre rögzítve, úgy hogy a 22 gomb forgatásával a 20 végeken az egyes emelők elmozdulása szerint megfelelő vezérlő je­lek, azaz elmozdulások adódnak. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés n-számú komponens egymáshoz viszonyított arányainak vezérlésére egy vezérlő paraméter — például feszültség, elmozdulás, nyomás stb. —• változtatásával, azzal jellemezé­vé, hogy két, egymással hatáskapcsolat szem­pontjából sorosan kapcsolt vezérlő elemcsoportot (I és II) tartalmaz, amelyek közül az egyik (I) a mindenkori vezérlő paramétert változtató, ön­magában ismert elemet, míg a másik (II) az n­számú komponensek mindegyikéhez külön-kü­lön rendelt, ugyancsak önmagában ismert, egy­egy paraméter-változtató elemet tartalmaz, és ezen utóbbi változtató elemek mindegyikéhez az n-számú komponenes közül egy-egy hozzáren­delt paraméter kimenet van csatolva, és a másik vezérlő csoporthoz (II) tartozó változtató elemek egymással kényszer-kapcsolatban, közös para­méter-vezérlő szervhez vannak kötve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelynél a vezérlő paraméter villamos feszültség, azzal jellemezve, hogy paraméter-ér­ték változtató eleme impedancia változtató szerv, előnyösen ellenállás változtató szerv, pél­dául potenciométer. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berende­zés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik vezérlő elemcsoportja (I) két egymással sorba kötött szabályozható ellenállás, amelyek­nek külső végeik feszültségforrásra csatlakoz­nak, míg az ellenállások mentén elmozgatható leszedő érintkezők kivezetései csatlakoznak a másik vezérlő elemcsoport bemeneteire, és a le­szedő érintkezők egymással kényszerkapcsolat­ban elmozgathatóan vannak az ellenállások mentén elhelyezve. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a másik vezérlő elemcsoport (II) egy kör mentén elhelyezett 2n-számú azonos ívhosszúságú, villa^­mosan sorbakapcsolt szegmensből áll, amelyek közül két egymással szemben fekvő szegmens villamosan vezető anyagból van és az egyik ve­zérlő elemcsoport (I) kimenetére csatlakozik, míg a többi a mindenkori paraméter szabályozás ka­rakterisztikájának megfelelő karakterisztikájú impedancia és központi tengelyhez rögzített n­számú, egymástól villamosan szigetelt leszedő érintkező van a szegmenseken csúsztathatóan, azonos szögbeosztással, a közös elforgatható szervhez rögzítve, míg ezen leszedő érintkezők kivezetései a berendezés vezérlő paraméter ki­meneteit képezik. 4

Next

/
Thumbnails
Contents