159896. lajstromszámú szabadalom • Berendezés n-számú komponens egymáshoz viszonyított arányainak vezérlésére

159896 8 a 12 tárcsa körülforgatása teljesen hatástalan marad. Az itt felvázolt szerkezeti kialakítást előnyösen csak feszültség vezérlésére lehet használni, olyankor, ha a kimenő kapcsokon nem lép fel terhelés. A vezérlő elemek, sőt a vezérelt szerkezet is söntölik egymást és ezért az előzőkben említett 3. követelmény nem teljesül pontosan. Ez a hiba azonban az 1, ill. 2. impedanciáknak a 8, 9, 10 és 11 impedanciákhoz viszonyított arányainak szükség szerinti (például 1:20, 1:100) megválasztásával, vagy ha a feladat megköveteli a nagyobb pontosságot, kompenzáló elemek alkalmazásával lehet a kielégítő eredményt biztosítani. Fenti példánkban tehát, amikor színvezérlést tételezünk fel, valamennyi szint ezzel a vezérléssel a mindenkori kívánt telítésben kaphatjuk meg. Ha a 3. követelménynek maradéktalanul eleget kívánunk tenni, előnyös, ha a 6. ábra szerinti megoldást választjuk, ahol tisztán mechanikus szerkezetet mutatunk be, amelynél kimenő vezérlő paraméterként elmozdulásokat használunk. Amint a 6. ábrán látható, itt az első vezérlő elemcsoportot a 16, 17 és 18 emelők képezik a 19 forgásponttal együtt, amelyik példánkban az emelők mentén önmagával párhuzamosan elmozgatható, amint azt szaggatottan ábrázoltuk és ennek következtében az emelők 20 végpontjainak elmozdulása kisebb, vagy nagyobb lesz aszerint, hogy a 19 forgáspontot, amelyet példánkban vázlatosan egy hasáb képvisel, közelebb toljuk-e a 20 végekhez, vagy pedig másik irányban toljuk el. Ez a változtatás valamennyi 16, 17 és 18 emelőt azonos módon befolyásolja, tehát kétkarú emelőként való használat esetén a forgásponttól balra levő kar egy megfelelő szöggel való elfordítása mindenkor a forgásponttól függő mértékű elmozdulást vált ki mindegyiknél a 20 végponton. Szélső esetként, amennyiben a 19 forgáspontot az emelők 20 végére toljuk el, az emelők bármilyen mozgatása — amikor azok egykarú emelőkké válnak — a a végponton nem fog elmozdulást eredményezni és ilyen módon kimenő jel sem lehetséges, bárhogyan igyekszünk működtetni a 16, 17 és 18 emelőket. Természetesen adott esetben tetszőleges számú emelőt lehet alkalmazni a rajzon bemutatott három emelő helyett. Az egyes komponensek egymáshoz viszonyított arányát változtatható másik vezérlő elemcsoport szerepét adott esetünkben 21 tengely a rajta levő 22 forgató gombbal, valamint hozzárögzített 23, 24 és 25 alakos tárcsákkal képezi, ahol az említett alakos tárcsák sorban a 16, 17, ill. 18 emelőkhöz vannak rendelve és azokkal sorban 26, 27, illetőleg 28 leszedő karok útján vannak összekötve, amelyeknek végeik példánkban a 23, 24 és 25 alakos tárcsák peremén csúsznak, míg másik végük a 16, 17 és 18 emelők mozgatását végzik, aminek következtében ezen emelők 20 végei az alakos tárcsák mindenkori beállításának megfelelően 10 15 20 25 35 40 45 50 55 60 85 egymástól eltérően mozdulnak el, de minden esetben a 19 forgáspont beállításától függő mértékben. A 23, 24 és 25 alakos tárcsák profilja a mindenkori követelményeknek megfelelően vannak a tárcsák a 21 tengelyre rögzítve, úgy hogy a 22 gomb forgatásával a 20 végeken az egyes emelők elmozdulása szerint megfelelő vezérlő jelek, azaz elmozdulások adódnak. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés n-számú komponens egymáshoz viszonyított arányainak vezérlésére egy vezérlő paraméter — például feszültség, elmozdulás, nyomás stb. —• változtatásával, azzal jellemezévé, hogy két, egymással hatáskapcsolat szempontjából sorosan kapcsolt vezérlő elemcsoportot (I és II) tartalmaz, amelyek közül az egyik (I) a mindenkori vezérlő paramétert változtató, önmagában ismert elemet, míg a másik (II) az nszámú komponensek mindegyikéhez külön-külön rendelt, ugyancsak önmagában ismert, egyegy paraméter-változtató elemet tartalmaz, és ezen utóbbi változtató elemek mindegyikéhez az n-számú komponenes közül egy-egy hozzárendelt paraméter kimenet van csatolva, és a másik vezérlő csoporthoz (II) tartozó változtató elemek egymással kényszer-kapcsolatban, közös paraméter-vezérlő szervhez vannak kötve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelynél a vezérlő paraméter villamos feszültség, azzal jellemezve, hogy paraméter-érték változtató eleme impedancia változtató szerv, előnyösen ellenállás változtató szerv, például potenciométer. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik vezérlő elemcsoportja (I) két egymással sorba kötött szabályozható ellenállás, amelyeknek külső végeik feszültségforrásra csatlakoznak, míg az ellenállások mentén elmozgatható leszedő érintkezők kivezetései csatlakoznak a másik vezérlő elemcsoport bemeneteire, és a leszedő érintkezők egymással kényszerkapcsolatban elmozgathatóan vannak az ellenállások mentén elhelyezve. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a másik vezérlő elemcsoport (II) egy kör mentén elhelyezett 2n-számú azonos ívhosszúságú, villa^mosan sorbakapcsolt szegmensből áll, amelyek közül két egymással szemben fekvő szegmens villamosan vezető anyagból van és az egyik vezérlő elemcsoport (I) kimenetére csatlakozik, míg a többi a mindenkori paraméter szabályozás karakterisztikájának megfelelő karakterisztikájú impedancia és központi tengelyhez rögzített nszámú, egymástól villamosan szigetelt leszedő érintkező van a szegmenseken csúsztathatóan, azonos szögbeosztással, a közös elforgatható szervhez rögzítve, míg ezen leszedő érintkezők kivezetései a berendezés vezérlő paraméter kimeneteit képezik. 4