159894. lajstromszámú szabadalom • Kemence úsztatott üveg előállításához
159894 8 A találmány megvilágítására példaképp az alábbi kiviteli alakokat ismertetjük és a következő ábrákat közöljük: Az 1. ábrán egy úszitatókemenoe hosszmetszete látható. 5 A 2. ábrán a kemence fenékrészletének egy keresztmetszete van ábrázolva. A 3. ábrán a talapzatban létesített tömítés részletes metszete látható. A 4. ábrán a 3. ábrához hasonló, a talajban JQ elhelyezett más megoldású tömítés látható. Az 5. ábrán egy kemencerészlet alaprajzát tüntettük fel a hőszabályozó rendszer egy részletével. Az 1. ábrán bemutatott berendezés az 1 ol- 15 vasztókemencéből, a 2 „float" kemencéből és a 3 normalizáló folyosóból áll. A „float" kemence a 4 alapfalból vagy fenékből, az 5 boltozatból, a 6 oldalfalakból és a 7 és 8 elülső és hátulsó falakból áll. A 7 és 8 elül- 2o ső és hátulsó falakat az 5 boltozattól a 9 és 10 rés választja el. A 2 „float" kemence fenti részei mind tűzálló anyagból készültek. A 12 olvadt anyagot tartalmazó fürdőből, a 4 fenékből, a 6 oldalfalakból és a kemence 7 elülső és 8 há- 29 túlsó falából felépülő medence a 11 fémlappal hermetikusan be van borítva. Az olvasztókemence 13 fürdőjéből az olvadt üveg a 14 túlfolyón keresztül kifolyik, majd a 15 és 16 hengeres görgők között a 17 üveglappá hengerlődik. A 17 üveglapot ezután a 18 görgősorozattal a ,,float" kemence 9 réséhez szállítjuk, majd ráhelyezzük a 12 olvadt anyagot tartalmazó fürdőre. Ezen a fürdőn a fenti üveglap a 5 nyíllal megjelölt „X" irányban halad. Az üveglapot a 12 olvadt anyagot tartalmazó fürdőn fényezzük. E fürdő lehet valamely olvadt só, előnyösen azonban valamely fémet, például ezüstöt vagy ónt vagy e fémekből készített ötvözetet tartalmazó fürdőt használunk. Az üveglap a „float" kemencében a 10 rés felé halad. Ezen a résen áthaladva a 19 görgőkre kerül, melyek a 3 normalizáló folyosóba szállítják. 45 A kemencefenék tűzálló blokksorokból épül fel. A 2. ábrán a kemencében keresztirányban elhelyezett blokksór egy részét ábrázoltuk. A sorban levő mindegyik blokk a blokk egyik oldalától a másikig terjedő lyukkal rendelkezik. A keresztirányú sort képező blokkokban a lyukak úgy vannak elrendezve, hogy a 21 vezetéket képezik. E vezetékén keresztül a hőszabályozásra szolgáló folyékony közeg a kemence fenekében keringhet. A lyukak szélénél minden blokk a 22 bemélyedéssel van ellátva. A szomszédos blokkok közti csatlakozásnál a 23 tömítőgyűrűt úgy helyezzük el, hogy egy része az egyik blokk bemélyedésében legyen. Ilyen módon a tömítőgyűrű tömíti a csatlakozást és megakadályozza, 60 hogy a folyadék a kemence belsejéből a vezetékbe befolyjon ül. hogy ez a jelenség fordítva játszódjon le. A 2. ábrán látható, hogy blokksorban az egyik blokk a többinél szűkebb lyukkal $5 50 55 rendelkezik, s így a 21a fojtást képezi. Ilyen módon a hőszabályozás mértéke nem lesz azonos a 21 vezeték egész hosszában. Mint a 3. ábrán látható, a 24 finom eloszlású anyagot, a szomszédos blokkok szomszédos oldalai ill. a blokkok és a tömítőgyűrű közé helyezve, a tömítés minősége megjavítható. Ugyanezt a finom eloszlású anyagot alkalmazhatjuk annak megakadályozására is, hogy a fürdő folyadéka a szomszédos blokksorok között lefolyjon. Hőszabályzó közegként a „float" fürdő folyadékát alkalmazhatjuk. Ez a folyadék a kemence fenekében elhelyezkedő vezetékben keringhet. A fürdőből a folyékony közeget a fenék alkalmasan megválasztott pontjain vezethetjük el. Ebből a célból például néhány blokkot olyan lyukakkal láthatunk el, melyek a 21 vezetéket összekötik a blokk felső felületével. Megtehetjük azonban azt is, hogy azokon a helyeken, ahol a folyadékot a fürdőből el kívánjuk vezetni, a szomszédos blokkokat a 4 ábrán feltüntetett módon egymástól bizonyos távolságban helyezzük el. Ilyen módon a blokkok között a 25 rés képződik, melyen keresztül a fürdő folyadéka befolyhat a 21 lyukba. A szomszédos blokkok közé a 21 vezeték szintje alá 26 szalagot iktathatunk, s így a blokkok között megfelelő távolságot biztosíthatunk. A fenékben elhelyezett vezetékek és a kemence belseje közti összeköttetéseiket — melyet a fentiekben ismertettünk — természetesen nemcsak arra alkalmazhatjuk, hogy a fürdő folyadékát a fenti összeköttetéseken keresztül bevigyük a vezetékekbe, hanem arra is, hogy a folyadékot fenti vezetékekből visszavezessük a kemencébe. Nyilvánvaló továbbá, hogy a folyadéknak a kemencéből történő elvezetésére és/ vagy visszavezetésére szolgáló nyílások nemcsak a kemence fenekében, hanem máshol is elhelyezkedhetnek. Az 5. ábrán látható kemencénél a fürdő folyadéka a kemence tűzálló fenekében elhelyezett 27 nyíláson keresztül folyamatosan áramlik a kemence belsejéből. A 27 nyílás a 21' vezetékkel áll összeköttetésben; ez a vezeték köti össze a fenékben elhelyezkedő blokkokon keresztül a folyadék elvezetési pontját a kemence oldalával. Az említett vezeték a kemencén kívül elhelyezkedő vezeték segítségével a keresztirányú 21" vezetékhez van kötve. A 21" vezetéket a fenéken keresztirányban elhelyezett blokkokban levő lyukak alkotják. A 21" vezeték nem terjed ki a kemence egész szélességére, hanem valamivel a kemence hosszában vezető középvonal előtt fejeződik be. A 21" vezeték vége a 29 réssel van összekötve. Ezt a rést egy, két vagy több keresztirányú blokksor szomszédos blokkjai közt alakítottuk ki. A 28 vezetékbe van bekötve a 30 tisztítóberendezés. Ez a berendezés — például — eltávolítja a cirkuláló olvadt ónból a szennyezéseket. A kívánt cirkulációt biztosító 31 szivattyú szintén a fenti vezetékben helyezkedik él. A kemence másik oldalán az 5. ábrán feltün-4