159894. lajstromszámú szabadalom • Kemence úsztatott üveg előállításához

3 159894 4 zetéket a fürdővel érintkező szén-blokkokban képezzük ki, s így a cirkuláló folyadék és a für­dő közti hőellenállást csökkentjük. A szigetelő tulajdonságú tűzálló blokkokat a szénblokkok és a kemence külső fala közé helyezhetjük el. A találmány egy nagyjelentőségű kiviteli alakjánál legalább egy vezetéket közvetlenül a fenék tűzálló anyagában alakítunk ki. A talál­mányt a továbbiakban főképp ilyen, a fenék­ben kialakított vezetékeken mutatjuk be, azon­ban — e megoldás mellett vagy ezen kívül -— nyilvánvalóan olyan egyéb vezetékeket is alkal­mazhatunk, melyek a kemence egy vagy több oldalfalában vagy szélső falában helyezkednek el. Általában kielégítő az a megoldás, melynél a „float" kemence tűzálló falait előregyártott tűz­álló blokkokból készítjük. Ilyen felépítésű blok­kok alkalmazása esetén azonban a blokkokat nem használták az eddigiekben a fürdő hőmér­sékletének szabályozására, úgy, hogy a blokkok belsejében valamely hűtőfolyadékot keringtet­tek. Ennek oka valószínűleg az, hogy az eddi­giekben senki sem vonta kétségbe a hűtőfolya­dék keringetésére szolgáló csövek szükségessé­gét, vagy pedig az, hogy a cső és a blokkok kö­zött nehezen megvalósíthatónak látszott érint­keztetéssel valóban hatásos hőcserét megvalósí­tani. Az előbbieken kívül fenállt az a probléma is, hogy a blokkok közötti csatlakozásokban a csö­vek a fürdő folyadékával érintkezésbe kerül­nek, s így a csöveket meg kell védeni a fenti folyadék korrodeáló hatásától. A találmány megoldja ezeket a nehézségeket. A találmány szerint a kemence legalább egy fa­lát legalább részben olyan tűzálló blokkokból készítjük, melyek lyukakkal vannak ellátva, s a blokkokat úgy helyezzük el, hogy a szomszédos blokkokban levő lyukak legalább egy vezetéket képezzenek. E vezetéken keresztül — mely a kemence falának egyik pontjából a másikba ve­zet — valamely folyékony közeg keringhet. A kemence működtetésénél a vezetéket vagy a vezetékeket egy vagy több folyékony hőszabá^ lyozó közeget tartalmazó cirkulációs körrel köt­hetjük össze, s így a vezetékben vagy vezetékek­ben a fenti közeget keringethetjük. A „float" fürdő hőeloszlását a cirkuláló folyékony közeg és a kemencefal vagy kemencefalak között lét­rejövő hőcserével befolyásolhatjuk. A fentiek szerint a találmány olyan berende­zésre vonatkozik, mely az ismertetett úsztatóike­mencét tartalmazza. Ebben a kemencében az em­lített vezeték vagy vezetékek valamely hősza­bályzó közeget tartalmazó egy vagy több cirku­lációs körrel vannak összekötve. A hőszabályzó közeg például a cirkulációs kör különböző pont­jai között fennálló hőmérséklet-különbség hatá­sára keringhet. Ez a cirkulációs megoldás külö­nösen akkor alkalmazható, ha a tűzálló anyag­ban levő vezetékekben keringő hőszabályzó kö­zeg maga a fürdőből elvezetett, majd a fürdő­be visszainjektált fürdőfolyadék. A találmány szerinti berendezésben tehát a vezeték vagy ve­zetékek összeköttetésben állhatnak a kemence belsejével, s így a fürdőben levő folyadékot ke­ringethetik. Szükség esetén azonban a hőszabályozó közeg­nek a vezetéken vagy vezetékeken történő kény­szercirkuláltatására egy vagy több szivattyút al­kalmazhatunk. Ilyen cirkulációt létesítő eszközöket általában akkor kívánatos alkalmazni, ha a hőszabályzó közeg nem azonos a „float" kemence fürdőjének folyadékával. A cirkuláltatott folyadékkal megvalósított hő­szabályozás során bizonyos esetekben szükséges lehet, hogy a cirkuláló folyadékkal az egy vagy több kemencefallal megvalósított hőcsere köz­ben a folyadékkal közölt hőn vagy a folyadékból elvont hőn kívül még további hőmennyiséget közöljünk vagy a szóbanforgó folyadékból még további hőmennyiséget vonjunk el. A pótlólagos hőelvonásra vagy hőátadásra egy vagy több hő­cserélőt alkalmazhatunk. E hőcserélőt vagy hő­cserélőket általában a kemencén kívül célszerű elhelyezni, de — az előbbi megoldás mellett vagy önálló megoldásként — azt is megtehetjük, hogy egy vagy több hőcserélőt a vezetékeken belül helyezünk el. Megfelelő hőszabályozást bizonyos mértékig hőcserélő nélkül is biztosíthatunk. így például ha a folyékony közeget egyszerűen a kemence fenekében létesített vezetékben először olyan tartományban keringetjük, melyet le kívánunk hűteni, majd olyan hidegebb tartományba vezet­jük, melyet fel akarunk melegíteni, akkor a két fenti tartomány közti hőmérsékletkülönbséget az ismertetett módszerrel csökkenthetjük. Természetesen a találmány oltalmi körébe tar­tozik az a megoldás is, melynél a hőszabályo­zásra szolgáló folyadékot egyidejűleg egymástól elválasztott vagy egymással összekötött cirkulá­ciós körökben keringetjük (s a fenti körök szük-^ ség esetén egy vagy több hőcserélőt tartalmaz­nak) és/vagy párhuzamos ágakkal rendelkező cirkulációs körben keringetjük. A találmány ol­talmi körén belül maradunk akkor is, ha a kü­lönböző cirkulációs körök vagy cirkulációs áramlási ágak folyadék-teljesítményét vagy á folyadék eloszlását szabályozó berendezéseket alkalmazunk, vagy ha a különböző cirkulációs körökben levő folyadékokat meghatározott arányban egymással összekeverjük. Ha a beren­dezésben egy vagy több hőcserélő-berendezést alkalmazunk, akkor a cirkulációt szabályzó be­rendezéseket úgy helyezhetjük el, hogy 10 15 20 2b 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents