159893. lajstromszámú szabadalom • Üveg úsztatásos kezelésére szolgáló kemence

159893 8 tömbbel vagy több egymás mellé helyezett szénhasábbal. A 46 szélek között csak akkor biztosíthatunk jól záró tömítést, ha a széndarabok között, valamint a széndarabok és az oldalak között nincs túl nagy hézag. Két széndarab között 1 milliméteres hézag még lehet, anélkül, hogy az ón benyomulna a résbe. Azt tapasztaltuk, hogy a találmány egyik megoldásánál alkalmazott wolfram-lemezeket kb. 10—15 mm vastag ónfürdőknél használhatjuk előnyösen. Abban az esetben, ha úsztatófürdőként valamely sóolvadékot alkalmazunk — például kálium-, nátrium- és lítiumsók ismert elegyét — akkor az ernyőket célszerűen molibdénből készítjük vagy olyan hőálló rozsdamentes acélból, mely a fürdő hatásának ellenáll. Szabadalmi igénypontok: 1. Üveg úsztatásos kezelésére szolgáló kemence, melyben a kezelés során az üveget olyan medencében levő olvadt anyagot tartalmazó fürdőn úsztatjuk, amely medence a kemence üzemi hőmérsékletén az olvadt anyagnál kisebb fajsúlyú üvegszerű anyag kibocsátására képes hőálló elemeket, ill. blokkokat tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a medence belsejében legalább egy szilárd hőálló fémernyő van az említett tűzálló elemeknek legalább egy része és a fürdő között, mimellett az ernyő előnyösen egy vagy több hőálló lemezből áll. (Elsőbbsége: 1968, X. 4.) 2. Az 1. igénypont szerint kemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lemez vastagsága 0,5—10 mm. (Elsőbbsége: 1969. XI. 5). 3. Az 1—2. igénypontok bármelyike szerinti kemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ernyő, legalább az olvadt anyaggal érintkező oldalán, fő alkotórészként wolframot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1968. X. 4). 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti kemence kiviteli alakja,' azzal jellemezve, hogy a kemencében legalább két, lényegileg szomszédos ernyő van, melyeket elválasztó hézag annyira szűk, hogy a kemence üzemi viszonyai között az üvegszerű anyag áthatolását megakadályozza. (Elsőbbsége: 1969. IX. 5). 5. A 2—3. igénypontok bármelyike szerinti kemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kemencében legalább két, lényegileg szomszédos ernyő van, melyek egy-egy széle egymást átlapolja, és amelyek gyakorlatilag egymással érintkezésben vannak. (Elsőbbsége: 1969. IX. 5). 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti kemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a két, egymással gyakorlatilag szomszédos ernyőszél — melyek legalább két szomszédos ernyőhöz tartoznak — olyan tömítéssel áll érintkezésben, amely a gázokat átbocsátja, az említett olvadt anyagot azonban nem engedi át, és amely, legalább részben, olyan anyagból áll, amelynek felületi feszültsége akadályozza meg az olvadt anyag áthatolását a tömítés szűk nyílásain, így előnyösen olyan porból, amelynek szemcséi, legalább felszínükön, gyakorlatilag grafitból állnak. (Elsőbbsége: 1969. IX. 5.) 7. Az 5. vagy 6. igénypont *szerinti kemence 3Q

kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az említett tömítést a két ernyőperemtől csekély távolságban elhelyezett legalább egy olyan darab alkotja, amely legalább a két ernyőszél közelében levő felületén főleg grafitból áll. (Elsőbbsége: 1969. IX. 5.) 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti kemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az említett tűzálló elemek közül legalább egynek átmenő nyílása van, amelyben folyadék áramlik, s amelyben a szóbanforgó elemet a tartószerkezethez rögzítő legalább egy terheléskiegyenlítő tag van. (Elsőbbsége: 1968. X. 4). 10 15 30 25 35 40 1 rajz, 6 ábna A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 7207585. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. i