159892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence sík-üveg úsztatással történő előállítására és kezelésére

7 15M92 8 a 3. ábrán egy fenéktömítés nagy léptékű metszetét ábrázoltuk, a 4. ábrán a 3. ábrához hasonló, de más megoldású fenéktömítés, az 5. és 6. ábrán két különböző kemence alaprajza és a kemencék hőszabályozó rendszere látható. Az 1. ábrán bemutatott berendezés az 1 olvasztómedencéből, a 2 úsztatómedencéből és a 3 normalizálókamrából áll. A 2 medence részei a következők: a 4 fenék, az 5 boltozat, a 6 oldalfalak és a 7 és 8 elülső és hátulsó falak. E falakat az 5 boltozattól a 9 és 10 rés választja el. A 2 medence fenti alkatrészei mind tűzálló anyagból készültek. A 12 olvadt anyagot tartalmazó medence 4 fenekét, 6 oldalfalait, 7 és 8 elülső és hátulsó falát a 11 fémlemez borítja hermetikusan. Az 1 olvasztókemencében található a 13 fürdő; a fürdő olvadt üvege a medencét a 14 túlfolyóperem felett hagyja el. Az olvadt üveg keresztülhalad a 15 és 16 hengerek között. A hengerek az üveget a 17 üveglappá hengerlik. Ezt az üveglapot a 18 görgősorozat segítségével az úsztatómedence 9 nyílásához szállítjuk. Innen az üveglemez a 12 olvadt anyagot tartalmazó fürdőre kerül; a fürdőn a nyíllal megjelölt „X" irányban halad előre. Az üveglapot a 12 olvadt üveget tartalmazó fürdőn fényezzük. A fürdő lehet valamely olvadt só; előnyösen azonban olvadt fémet, így ezüstöt vagy ónt alkalmazunk fémfürdőként. Az üveglap a medencében a 10 nyílás felé halad; a medencéből kilépve az üveglapot a 19 görgők a 3 normalizáló kamrába szállítják át. A medence feneke tűzálló blokksorokból épül fel. A kemence keresztirányában elhelyezett 20 blokksor egy részletét a 2. ábrán láthatjuk. A sorban levő mindegyik blokk el van látva a blokk egyik oldalától a másikig hatoló lyukkal. A sorban elhelyezett blokkokban a lyukak a 21 járatot alkotják. Ebben a járatban — tehát a medence fenekében— keringethetjük a 12 fürdőből elvezetett folyadékot. A lyukak végénél a blokkok a 22 bemélyedésekkel vannak ellátva. A blokkok között tömítés" helyezkedik el: a két blokk között levő bemélyedésbe a 23 tömítőgyűrűt helyezzük, úgy, hogy a két blokkot összekapcsoló csatlakozást képezzen. A 2. ábrán bemutatott blokksorban az egyik blokk a többinél kisebb keresztmetszetű lyukkal rendelkezik, s így a 21/a fojtást képezi; a fojtás alkalmazása következtében a 21 járat hosszában a hőszabályozás nagysága nem lesz mindenhol azonos. Mint a 3. ábrán látható, a tömítés minőségét úgy javíthatjuk, hogy a tömítésbe a 24 finom eloszlású anyagot, például szénport helyezzük a szomszédos blokkok szélső felülete és a tömítőgyűrűk közé. Ugyanezt a finoman elosztott anyagot alkalmazhatjuk annak megakadályozására, hogy a folyadék a szomszédos keresztirányú blokksorok közé befolyjon. Miközben az üveglemez a 12 fürdő felületén mozog, a fürdőből a medence oldalfalaiban található pontokról folyamatosan folyadékot vezetünk el, majd valamely kívánság szerint megvá-5 lasztott járaton keresztül — így például a kemence fenekében keresztirányban elhelyezkedő 21 járatokon keresztül — visszavezetjük a fürdőbe. Azokat a pontokat, ahonnan a folyadékot a fürdőből eltávolítjuk és a fürdőbe visszave-10 zetjük, továbbá a kemencének azon tartományait, ahol a folyadék a medence fenekében keringve a fürdővel hőcserét létesít, az előre meghatározott hőszabályzásnak megfelelően választjuk meg. A medencefenekén elhelyezett kereszt-15 irányú blokksorok blokkjait mind elláthatjuk lyukakkal. Ilyen módon a medence egész szélességében áthaladó 21 járatok keletkeznek. Ez a megoldás a hőszabályozó rendszert rendkívül hajlékonnyá teszi: a fenti megoldás alkalmazása 20 esetében számos járattal rendelkezünk, melyeket különböző időben, különböző célokra használhatunk. Szükség van továbbá olyan vezetékekre is, melyek segítségével a medence falában levő be- és kilépő nyílásokat össze tudjuk kötni a megfelelő járattal. Nem szükséges azonban az összes blokkot lyukakkal ellátni. Egy másik hőszabályozó rendszernél a folyadék a fürdőt a kemence fenekén kiválasztott pontokon hagyja el. Ezt például úgy oldhatjuk meg, hogy bizonyos előre meghatározott blokkokban a blokkfenék felső felületétől a 21 járatig terjedő lyukakat nyitunk. A fenti megoldás egy változata szerint azokon a helyeken, ahol a folyadékot el akarjuk vezetni a fürdőből, a szomszédos blokkokat a 4. ábrán látható módon 4 egymástól kissé eltávolítjuk. A blokkok széthúzása következtében a 25 rés keletkezik; a résen keresztül a fürdő folyadéka befolyhat a 21 járatba. A szomszédos blokkok közé, a 21 járat szintje alá, a távolság pontos tartásának biztosítására a 26 darabot helyezhetjük el. A fentiekben ismertetett megoldásoknak, melyek a fenék járatainak és a kemence belsejének összeköttetésére szolgálnak, természetesen nemcsak az a céljuk, hogy a fürdőben levő folyadék 45 befolyjon a nyílásokba, hanem fordítva, az is, hogy a fenti járatokban levő folyadéknak a medencébe történő átfolyását biztosítsuk. Ügyszintén nyilvánvaló, hogy a folyadékot nemcsak a medence fenekén vezethetjük el és/vagy vezet-50 hetjük vissza, hanem máshol is. Az 5. ábrán a 17 üvegszalag egy részlete látható. Az üvegszalag a 2 medencében levő 12 olvadt ónfürdőhöz úszik. A 12 fürdő oldalsó szakaszait „oldalsó zónák-55 nak" nevezzük. Ezekben a zónákban a hőmérséklet gyakran kisebb, mint a medence középső hosszirányú szakaszain. A hosszirányú 27 vonalak jelzik a többé-kevésbé egyenletesen magas hőmérsékletű középponti területéket határoló képzelt síkokat. A fürdő harántirányú hőmérséklet-gradiensének csökkentésére a fenti középponti területeken kívül fekvő oldalsó övekhez hőt kell jut-65 tatni. 4